„A tudományos közösség előtt bizonyították kiválóságukat”

7 BME-s oktató-kutatóval gazdagodott a műegyetemi MTA doktorok közössége. A tudományos kiválóságukat bizonyító szakemberek az Akadémia Dísztermében vették át okleveleiket.

„Az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa, a kutatói kiválóság védjegye” – fejtette ki Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, aki egyben köszöntötte is az MTA doktora címet újonnan elnyert kutatókat az Akadémia Dísztermében megrendezett ünnepségen. Hozzátette, hogy egy-egy pályázó doktori disszertációját a másfél-két éves eljárás alatt közel 100 szakértő minősítette nemzeti szinten, egységes alapelveket és az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több lépésből álló szűrési folyamat keretében. A pályázók teljesítményének értékelése a tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki. Freund Tamás ezért úgy látja, „aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el”.

A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet annak ítélheti oda a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi szakmai körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki, és egy doktori műben bemutatja és sikeresen megvédi legutóbbi eredményeinek egy kiemelt részét.

Az MTA doktora címre 1995 óta van lehetőség pályázat benyújtására (korábban a tudományos minősítési rendszerben „tudomány doktora” fokozatot használták).

2021-ben összesen 80 kutató nyerte el az MTA doktora címet: 36-an az élettudományok, 25-en a matematikai és élettelen természettudományok, 19-en pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok terén végeznek tudományos kutatómunkát.

Az új MTA doktorok közül ketten 40 év alattiak, tizenhatan képviselik a 60 feletti korosztályt. A legtöbben (61 fő) hazai felsőoktatási intézményben dolgoznak, míg kutatóintézetből 16 fő, külföldi egyetemről 2 fő, továbbá más intézményekből 4 fő pályázott sikeresen az MTA doktora címre.

A MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg 2638, közülük 2191 férfi, 447 nő. A hölgyek aránya az összlétszámot tekintve 16,9%, ám örvendetes, hogy az új MTA doktorok között ez az arány magasabb, 33%.

2022-ben MTA doktora címet szerzett műegyetemi oktató-kutatók:

Barsi Árpád tanszékvezető egyetemi tanár, Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék, BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK)

Barsi Árpád akadémiai doktori értekezésében a térinformatika területén végzett előremutató kutatásokat és ért el eredményeket, kifejezetten annak jövőbeli, automatizált és autonóm közúti közlekedésben alkalmazható kérdéseire keresve válaszokat. A térképészet és az informatika eszköztárát felhasználva algoritmusokat dolgozott ki az úthálózat elemeinek, az útpálya jellemzőinek, továbbá az úthálózat környezetének mérésére és térképezésére, illetve a közlekedő objektumok távérzékelésére és térinformatikájára.

Új módszertant hozott létre a közúthálózat elemeinek detektálására és térképezésére képfeldolgozási és mesterségesintelligencia-eszközök használatával, útdetektálási és csomópont-detektálási feladatokra többek között növekvő neurális gázok és önszerveződő neurongráfok alkalmazásával. Az útpálya felületi és szerkezeti jellemzőinek meghatározására integrált mérőrendszert fejlesztett, és módszertant dolgozott ki a sztereo-fotogrammetria és a lézerszkennelés felhasználásával.

Optikai és lézerszkenneléses távérzékelési módokat dolgozott ki az úthálózat környezetének nagy felbontású és nagy pontosságú térképezésére és nagy felbontású modellezésére is. Az úthálózaton közlekedő járművek és gyalogosok mérésére távérzékelési módszereket alkalmazó, modellalapú érzékelési és felismerési rendszereket, valamint technológiákat fejlesztett.

Munkásságának hasznosulása a valós idejű, nagy felbontású térképészet, a helymeghatározás és a navigáció területén, valamint az autonóm felszíni közlekedés fejlődésében várható.

Buttyán Levente egyetemi docens, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) laboratóriumvezető, BME CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratórium 

Buttyán Levente a vezeték nélküli infokommunikációs hálózatok biztonsága területén ért el eredményeket. Korábban biztonságosnak gondolt kommunikációs protokollokról kimutatta, hogy támadhatók. Kiváltásukra bizonyíthatóan biztonságos protokollt alkotott. A vezeték nélküli ad hoc hálózatok esetén a támadó ún. féregjáratokat generálhat, amelyek forgalmat vonzanak magukhoz. Három új algoritmust konstruált az ilyen féregjáratok felderítésére. Szenzorhálózatokban jellemző, hogy az egyes elemek más szenzorok adatait is tárolják. A támadó a tárolt adatokat megváltoztathatja. Algoritmust dolgozott ki a támadás felismerésére és két helyreállító protokollt a támadás elleni védelemre. Eredményei rendkívül fontosak hálózati alkalmazásokban, például az okosvárosokban, a precíziós mezőgazdaságban, az iparban, az ökológiai monitorozásban, a járművek közötti kommunikációban és az űrtávközlésben. Létrehozta a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratóriumot, amely eredményes tudományos iskola és sikeres kutató-fejlesztő műhely lett.

Gyimóthy Szabolcs tanszékvezető egyetemi docens, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK)

Gyimóthy Szabolcs akadémiai doktori értekezésében három látszólag különálló témában dolgozta ki és alkalmazta sikerrel az elektromágneses térszámítás általa létrehozott új, tudományosan jelentős módszerét. Az első tézis gyakorlati jelentősége az elektromos járművek vezeték nélküli töltéstechnológiájának használatában rejlik. A szerző az áramkiszorítás új leírását és minden eddiginél pontosabb modellezését valósította meg. Második, gyakorlati jelentőséggel bíró tézisében a magas hőmérsékletű szupravezetőknél használt, igen vékony réz- vagy alumíniumlemez feltekercselésével készült szalagtekercs vizsgálatával foglalkozik a vezetőképességének irányfüggővé tételével. A harmadik tézis mozgó közeget is tartalmazó elektromágneses térszámítással foglalkozik oly módon, hogy azt nyugalmivá, vagyis állóvá alakítja. E megoldás lehetővé teszi a mozgó közegek pontos végeselemes modellezését a rendelkezésre álló végeselem-alapú fejlesztőkörnyezetek által is.

Hős Csaba János tanszékvezető-helyettes, egyetemi docens, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes, BME GPK

Hős Csaba János akadémiai doktori értekezése ipari csővezetékek és tartályok biztonsági szelepeinek stabilitási tulajdonságaival foglalkozik. Vészhelyzetben ezek a szelepek akadályozzák meg a nyomás olyan veszélyes emelkedését, ami a technológiai berendezés meghibásodásához vezetne. A gyakorlati tapasztalatok szerint a nyomáshatároló szelepek bizonyos esetekben rezgő mozgásba kezdhetnek, ami veszélyezteti a berendezés biztonságos működését. Értekezésében az első tézise a lehetséges instabilitási jelenségeket osztályozza, a második tézis pedig egy a gyakorlatban egyszerűen alkalmazható képletet ad meg a legfontosabb instabilitási típus elkerülésére olyan esetben, amikor a szelep csővezetékhez kapcsolódik. A harmadik és negyedik tézis azt az esetet tárgyalja, amikor nincs csővezeték a szelep és a védendő tartály között. A kifejlesztett módszer alkalmas a vizsgált rendszer stabilitásvesztés utáni viselkedésének előrejelzésére. A számítások olyan bonyolult rezgésekre is rámutattak, melyek során a szelep ütközéseken megy keresztül. Ezen eredmények gyakorlati jelentősége abban áll, hogy ha ehhez hasonló jelenséget tapasztalnak mérések során, az vizsgálható a felállított nemlineáris modell segítségével. Az értekezés utolsó két tézise tetszőleges bonyolultságú, csővezetékekből, tartályokból és szelepekből álló rendszerek stabilitásának elemzésével foglalkozik: az ötödik tézis egy általános eljárást ír le, a hatodik tézis pedig az egyik legfontosabb stabilitásvesztési típus azonosítására ad egyszerű módszert.

Kajtár László habilitált egyetemi docens, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK)

Kajtár László tudományos munkája az irodaépületek hő- és levegőminőségi komfortjának elemzéséhez kötődik, akadémiai doktori értekezésében a legkorszerűbb nemzetközi módszerek hazai környezetre pontosabban illeszthető változatát dolgozta ki. Az ötfokozatú hőérzeti skála és a műszeres mérés eredményeit vizsgálva az adott körülmények között jól alkalmazható összefüggésekre jut, habár ezek nem tekinthetők általános érvényűnek. Megállapította, hogy a hőkomfort műszeres méréséhez képest a kérdőíves vizsgálatok eredményeinek szórása lényegesen nagyobb, míg a szórás mértékét a tevékenység jellege és az öltözködés is jól meghatározhatóan befolyásolja. Megállapította, hogy az aktivitási szint és a ruházat hőszigetelő képességének növelésével a várható hőérzeti érték és az elégedetlenek arányának szórása csökken. A ruházat hőszigetelő képességének, valamint a tevékenységi szintnek a csökkenésével az egyéni adottságok jobban érvényesülnek. Eredményei segítségével az élő alanyos belsőlevegő-vizsgálatok időigénye és költsége csökkenthető, illetve a szagemisszió-mérési eredmények skálázhatósága pontosítható.

Székely Edit tanszékvezető-helyettes egyetemi docens, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék, BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (BME VBK) általános és gazdasági ügyekért felelős dékánhelyettes, BME VBK

Székely Edit az akadémiai doktori értekezésében azokat az eredményeit foglalta össze, amelyek a szuperkritikus szén-dioxid oldószerként, reakciópartnerként és kicsapószerként való alkalmazása során születtek. A kritikus nyomással és hőmérséklettel jellemezhető kritikus pont közelében az anyagoknak olyan különleges tulajdonságaik vannak, amelyek felhasználhatók új termékek szintézisére, környezetbarát technológiai folyamatok megvalósítására. A kritikus pont feletti állapotban (szuperkritikus fluidumként) vizsgált szén-dioxid alkalmazása a technológiai előnyök (kis viszkozitás, jó oldóképesség, gyors diffúzió) mellett azért is jelentős, mert egy környezeti kémiai szempontból is részletesen jellemzett, olcsó, könnyen regenerálható anyagot használ. Székely Edit számos területen igazolta a szuperkritikus szén-dioxid előnyös alkalmazhatóságát. Eredményeket ért el az egyfalú szén nanocsövek belső üregének célmolekulákkal való hatékony megtöltése, az aerogélek szárítása, az alternatív oldószerként használható ionfolyadékok vizsgálata terén. Kutatómunkájának hangsúlyos, több összefüggésben is felbukkanó eleme a királis vegyületek – gyakran igen eltérő biológiai aktivitással rendelkező – tükörképi formáinak elválasztása. Részletes vizsgálatokkal igazolta, hogy a szuperkritikus szén-dioxid előnyösen alkalmazható erre a célra is mind oldószerként, mind kicsapószerként. Értekezésében nemcsak gyakorlati szempontból fontos eredményekről számol be, hanem igazolta, hogy azok jelentősen hozzájárulnak a szuperkritikus szén-dioxid alkalmazásakor tapasztalt jelenségek elméleti hátterének megértéséhez is.

Török Ádám egyetemi docens, Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék, BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME KJK) nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes (BME KJK)

Török Ádám az akadémiai doktori értekezésében a személygépjármű-közlekedés városi környezetben keletkező CO2-kibocsátásának és zajterhelésének becslésére dolgozott ki statisztikailag megalapozott módszerekkel az irodalomból ismert modellosztályok tulajdonságaira építő tudományos eljárásokat. Módszerét Budapesten hurokdetektoros mérésekkel a saját maga és kollégái által összegyűjtött adathalmazra, mint empirikusan szerzett mérési adatokra alkalmazta. Becsléseket végzett továbbá a benzinhez keverhető bioetanol, illetve a dízelmotorok esetében a biodízel üzemanyagok használata hatásának kimutatására. Munkásságának nagy jelentősége és gyakorlati haszna van az élhető városi környezet kialakítása érdekében kifejlesztendő tervezési eljárásokban.

A 2022-ben MTA doktora címet szerzett kutatók teljes névsora és bemutatkozásuk az MTA honlapján olvasható.

 

Gratulálunk a Műegyetem új, MTA doktora címmel kitüntetett oktató-kutatóinak, és további sok sikert kívánunk tudományos munkájukhoz!

 

MTA nyomán – TZS-HA

Fotók forrása: MTA- Szigeti Tamás, Buttyán Levente