Hogyan legyünk „elegendően jó” oktatók?

Gyakorlatias és személyes élményekben gazdag oktatásmódszertani mini kurzussal segíti a kezdő oktatók boldogulását a BME Tehetségsegítő Tanács.

„Olyan – tipikusnak mondható – tanórai élethelyzetekre szerettük volna felkészíteni a fiatal, kezdő kollégákat, amelyekkel oktatói munkájuk során valószínűleg nagyon hamar fognak találkozni.  Indító csomagot kívántunk adni ahhoz, hogyan készüljenek fel egy-egy konkrét órára vagy egy féléves kurzus megtartására. ’Gyorstalpalónkkal’ a szakmai felkészülésen túl célunk volt az is, hogy az ifjú oktatóink ne a saját és hallgatóik kárán, tanulják meg, hogy egy-egy alkalommal milyen megoldásokat lett volna érdemes kipróbálniuk, hanem egy olyan alap-eszköztárat mutattunk, amelyhez problémás órai helyzetekben nyúlhatnak” – fogalmaztak a BME Tehetségsegítő Tanács (BME TT) által kezdeményezett oktatásmódszertani mini kurzus céljáról a szervezők: Bagi Katalin, a BME Tehetségsegítő Tanács elnöke, a BME Építőmérnöki Kar (BME ÉMK) Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék egyetemi tanára, valamint Pluzsik Anikó, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék docense.

„A BME-n a kezdő oktatók nem részesülnek külön oktatásmódszertani képzésben, egyből a mélyvízben, formális előkészítés nélkül oktatóvá avanzsálva találják magukat, szemben állva a hallgatósággal. Kizárólag a témavezetőjük vagy a tanszékük lelkiismeretességén, szervezeti kultúráján múlik, hogy kapnak-e kezdőknek szóló részletesebb instrukciókat, esetleg mentorálást. Nem meglepő tehát, hogy sok ifjú oktató kolléga meglehetősen elveszve érzi magát az első tanítással töltött szemeszterében” – fogalmaztak a kezdeményezést életre hívók. A problémáról már korábban is indult párbeszéd a BME TT és a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) között: 2022 elején a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BME GTK) oktatói már tartottak az itteni VIK-es kollégáknak egy elméletibb felkészítő kurzust, melyet tavasszal két gyakorlatiasabb előadás is követett. E kezdeményezést kísérte figyelemmel a BME Tehetségsegítő Tanácsa, majd összeállította saját kurzustervét.

A kétnapos képzést Pluzsik Anikó és Bagi Katalin vezették. Pluzsik Anikó mérnök és pedagógiai végzettségű szakember, rendszeresen oktat műszaki tárgyakat, és szenvedélye a korszerű, hatékony oktatási módszerek minél szélesebb körű alkalmazásának bevezetése. Bagi Katalin mérnök-kutató, több mint három évtizedes oktatói tapasztalattal rendelkezik nemcsak a frontális tanításban (tanárközpontú oktatási módszer, amelyben a tanár egy személyben tartja kézben az egész tanítás-tanulási folyamatot; a hagyományos egyetemi előadás is ilyen műfaj – szerk.), hanem az alternatív oktatási módszerek terén és a tehetséggondozásban is.

A teltházas, szeminárium jellegű foglalkozáson 30 műegyetemi oktató, doktorandusz és hallgató vett részt.

„Váratlan élethelyzetek is adódhatnak az ifjú kollégák óráin, és szerepükből fakadóan nekik kell kezelniük, gyorsan reagálniuk az adott szituációra. Ha a diákjaink túl passzívak, vagy nem értették meg előzetesen az előadás tartalmát, akkor várhatóan nem értik már a gyakorlat elejét sem. Oktatóként tudniuk kell cselekedni, ha valaki rosszul lesz az órán, vagy éppen ott felejti valamilyen értékét a tanteremben (ennek szigorú eljárásrendje van). Tisztában kell lenniük, mit tehetnek, ha tanítványuk érzelmeket táplál irántuk és közeledik feléjük, de stresszes helyzet lehet az is, ha oktatóként túl nagy anyagot kell leadniuk, ám kifutnak az időből és nem tudják szóban elmondani az összes információt” – szemezgettek a minikurzus alkalmával körüljárt témákból az előadók. Ezek mellett kiemelten fontosnak tartották, hogy a résztvevőkkel az etikai kérdésekről is beszélgessenek (pl. az olyan órai tabu témákról, mint a politikai véleménynyilvánítás, a magánélet sérthetetlensége, az egyenlőség kérdése stb.). Úgy vélik, hogy bár a BME Etikai Kódexe mindenki számára elérhető, mégis, nagyon kevés kezdő oktató tanulmányozza át a dokumentumot, mielőtt tanítani kezd. „Fontos, hogy erről halljanak, tudjanak az ifjú kollégák” – hangsúlyozta Bagi Katalin.

A minikurzuson Séllei Beatrix (adjunktus, Ergonómia és Pszichológia Tanszék, BME GTK) coach-ként vezette az ismerkedő foglalkozást, ahol minden résztvevő megosztotta, mit jelent számára a tanítás, hogyan látják saját oktatói szerepüket. A szeminárium részeként több elismert, és az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) felmérésen kiváló eredményeket elért műegyetemi oktató is megosztotta élményeit, tapasztalatait. Stépán Gábor professzor (korábbi dékán, egyetemi tanár, Műszaki Mechanikai Tanszék, BME GPK) a frontális előadástartás igazi művésze, a hallgatók által többszörösen kitüntetett előadó, konkrét tanácsokat osztott meg arról, hogyan kell a frontális oktatást jól csinálni.

Pék Johanna (adjunktus, Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék, BME ÉPK) és Tóth Brigitta (docens, Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék, BME ÉMK) mindketten nagyon személyes hangvételű foglalkozáson meséltek arról, hogyan élték meg az első óráikat, mire érdemes vigyázni, hogyan tudjuk felvállalni saját magunkat, és hogy ez mennyire fontos. A résztvevők számára különlegesen emlékezetes volt Pék Johanna pár mondata arról, hogy a fiatalok ne várják azt maguktól, hogy „tökéletes” oktatók legyenek, ugyanis ez lehetetlen, és az erre való törekvés is csak felesleges stresszfaktor. Ám „elegendően jó” oktatónak lenni igazi kihívás, és az erre szívvel-lélekkel törekvő oktatókból van minél többre szükség a Műegyetemen.

Pluzsik Anikó – Stépán Gábor előadásának komplementereként – a nem-frontális oktatás számos módszerével ismertette meg a résztvevőket, rögtön a gyakorlatban is kipróbálva az egyes metódusokat. Az oktatás mikéntjének elsajátítását a waveboardozással állította párhuzamba: „a waveboardozást (és a műszaki alaptárgyaink tananyagát) csak úgy lehet megtanulni, ha megpróbálunk ráállni a deszkára (elkezdjük csinálni a feladatokat). Jó lenne a kontakt óráinkba jobban beengedni a hallgatókat, több teret adni nekik, fogni a kezüket, amikor először ’ráálnak a deszkára’. Ez az oktató feladata”.

Németh Krisztián (adjunktus, TMIT, BME VIK) pedig BME TT szervezésében készült oktatásmódszertani segédletet mutatta be.

„Bízunk benne, hogy a konkrét ismereteken és élményeken túl magabiztosságot is gyűjtöttek a fiatal kollégák. Egy olyan induló tapasztalattárat adtunk át, amely reményeink szerint segít majd számukra abban, hogy az óratartás sok apró technikai nehézsége helyett a lényegre koncentráljanak, eredményesen tanítsanak, és már az első perctől kezdve jó kapcsolatot alakítsanak ki a hallgatóikkal. Hangsúlyoztuk ugyanakkor azt is, hogy nemcsak a diákokra, hanem az oktatókra is érvényes a folyamatos tanulás szükségessége: a jó tanárok nyitottak az újdonságokra, fejlesztik magukat, a tananyagukat, rászánják az időt a lelkiismeretes órai felkészülésre, elvárják és meg is adják a tiszteletet tanítványaiknak” – fogalmazott a bme.hu-nak adott interjúban Bagi Katalin BME TT elnök.

A következő oktatásmódszertani kurzust a tavaszi félév regisztrációs hetére tervezi a BME Tehetségsegítő Tanács.

 

 

TZS-KJ

Fotó: pixabay