A Zöldkerék kalkulátor a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem között létrejött együttműködés keretében és finanszírozásával készült.

Az autóvásárlás - a pénzügyi lehetőségeken belül - jelentős részben érzelmi folyamat, nem véletlenül költenek a gyártók hatalmas összegeket az imázsmarketingre. Vásárláskor a pénzügyi konstrukció mellett érdemes azonban átgondolni azt is, hogy mire és hogyan fogjuk majd használni a gépkocsit. Ma már az is eldöntendő, hogy milyen hajtással. Túl drága egy elektromos autó? Megéri nekem ilyen autót venni? Elegendő a hatótáv az utazásaimhoz? Biztosan környezetbarát? Megannyi kérdés, aggály, ami miatt ma még kevesen mernek tisztán elektromos, vagy tölthető hibrid járművet vásárolni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) együttműködésének egyik eredményeként született meg a Zöld Pénzügyek, Zöld Gazdaság Műhelyben a Zöldkerék alkalmazás, amely segítségével nemcsak ezekre, de sok más kérdésre is választ kap a felhasználó. Az alkalmazás a www.zoldkerek.bme.hu oldalon érhető el.

Sok helyett - egyetlen átfogó

„Amikor A Zöld Pénzügyek, Zöld Gazdaság Műhely kutatás-fejlesztési témát kért tőlünk, szerencsés helyzetben voltunk, mert ez az ötlet már a fejünkben volt. Gyakran felmerülő kérdés, hogy jobb vagy rosszabb az elektromos autó, mint a hagyományos. Ez pontatlan kérdés, hiszen nem jobb vagy rosszabb, hanem egyszerűen más. Ha a megfelelő célra és módon használjuk, akkor egy nagyon jó eszköz, de ne akarjuk másra használni, mint amire a technika jelenlegi szintjén alkalmas. Azért is tetszhetett ez a téma az MNB-s kollégáknak, mert több pénzügyi paramétert is figyelembe vettünk a fejlesztés során.”- mondta el Csiszár Csaba. Földes Dávid hozzátette: „Szerettünk volna olyan hasznos dolgot fejleszteni, ami nem a fióknak vagy egy folyóiratnak készül, hanem kézzelfogható eredményhez vezet. Ez a weboldal egy fontos, hosszabb távra kiható döntés meghozatalában segít a felhasználóknak.” A kutatók célja egy költségmodell és az arra épülő számítási módszer, továbbá a modellhez és a számítási módszerhez kapcsolódó webalkalmazás fejlesztése volt. A sikeres pályázattól számítva másfél év alatt készült el a Zöldkerék alkalmazás, amit Hegyi Bence kollégájuk programozott.

Az alkalmazás mögötti számítási módszer kidolgozói, Csiszár Csaba, Csonka Bálint és Földes Dávid, a BME Elektromobilitás kutatócsoportjának tagjai a beszélgetés során elmondták, hogy első lépésként megvizsgálták az elérhető alkalmazásokat. Több olyan kutatási rést és fejlesztési lehetőséget azonosítottak, amik hiányoztak egy igazán hasznos weboldalhoz. Alkalmazásukban nemcsak a gépkocsi használatának részletes jellemzésére van lehetőség, de a felhasználó a vásárlás pénzügyi konstrukcióját is kiválaszthatja. Azt is kiszámíthatja milyen hozamtól esik el, ha megtakarított pénzén autót vesz és nem befeketésre használja. A kutatók két irányból is segítséget kaptak az MNB munkatársaitól: egyrészt megosztották velünk a pénzügyi tudásukat, másrészt az adatgyűjtés érdekében összekapcsolták őket több ipari szereplővel (pl. márkakereskedőkkel). A fejlesztés több kar együttműködésében valósult meg, hiszen a Gazdaságtudományi Kar kutatói folyamatosan támogatták a módszer kidolgozását ötletekkel, hasznos szakmai tanácsokkal, ezzel tovább erősítve a karok közötti együttműködést.

A Zöldkerék alkalmazás célja, hogy a felhasználó ki tudja választani az utazási szokásaihoz leginkább illő meghajtást és a konkrét járműtípust. Segítségével járműtípusok hasonlíthatók össze, legyen az benzines, dízel, hibrid, tölthető hibrid vagy akár teljesen elektromos. A jármű teljes élettartamára nézve vizsgálja a költségeket, így a vételár mellett, a legtöbb üzemeltetési költséget is figyelembe veszi. A közlekedés zöldítése és a tudatos döntésre való ösztönzés érdekében, a károsanyagkibocsátási mutatók is megjelennek az alkalmazásban. Kidolgozásra került a járműtulajdonlással összefüggő teljes költség (Total Cost of Ownership =TCO) modellje és számítási módszere. A modell tartalmazza többek között, a vásárlás, az üzemeltetés, a karbantartás költségeit és egyéb költségtényezőket. A kutatás során rendszerszemléletben áttekintésre került a közúti elektromobilitás jelenlegi helyzete és tendenciái, továbbá azonosításra és csoportosításra kerültek a lehetséges ösztönző intézkedések. Az elektromos járművek piacát egyrészt a költségek másrészt az ösztönző intézkedések együttesen alakítják, a leendő tulajdonosoknak ez a kalkulátor pedig segít jó döntést hozni.

Követhetőek a változások

A kidolgozott módszer rugalmas (a paraméterek különböző szempontok szerint változtathatók); az eredmények megbízhatósága jelentősen függ a bemenő adatok körétől és azok megbízhatóságától. A kutatók ezen a területen szembesültek azzal, hogy még nincs annyi elektromos használt autó, hogy megfelelő mennyiségű adatot tudjanak kapni. „Lízing cégekkel beszélgettünk, de náluk is kevés adat áll még rendelkezésre, így ők is a hagyományos autók adataiból indulnak ki. Karbantartási adatokat a forgalmazók adtak, azokat a költségeket vettük figyelembe, amiket a gyártó kötelezően előír. Persze ez nem tartalmaz mindent, például a fékbetét cserét, ami jelentősen függ a használattól. Ezért mindennek meghagytunk manuális beviteli lehetőséget, nem adtunk meg általános érvényű értéket”- mondta el Földes Dávid. A weboldal készítői azt is figyelembe vették, hogy a számtalan beállítási lehetőségekkel nem minden felhasználó él majd, ezért több használati profilt is definiáltak, és ezekhez igazították például a töltési profilokat is. Az előre rögzített profilokkal pár kattintással megbízható eredményhez juthat az érdeklődő. Nem árt azonban figyelni, hiszen az autók beszerzési árai mellett az üzemanyag költség, valamint a szervízdíjak is gyorsan változnak. A fejlesztők ezért rendszeresen frissítik az adatokat, igyekeznek lépést tartani a változásokkal.

Csiszár Csaba szerint az oldal célja nem az, hogy valaki mindenképpen elektromos autót vásároljon, hanem az, hogy ki tudja választani a használatnak legmegfelelőbb típust és hajtást. A kutatók többek között arra a megállapításra jutottak, hogy évi mintegy 21.000 km futásteljesítmény felett már megéri egy „átlagos” elektromos járművet magánhasználatra vásárolni. A tisztán elektromos hajtás jelenleg az agglomrációból ingázóknak és a városban közlekedőknek a legmegfelelőbb, míg a hibridek használata az országúti vegyes használatban a legkedvezőbb. A tapasztalatok szerint, akinek elektromos autója van, az többet autózik, mint a hagyományos autók tulajdonosai. „Ez összhangban van a célokkal, miszerint a legtöbbet futó kocsikat cseréljük le, így csökkentve a helyi károsanyag kibocsájtást”. Tette hozzá Csonka Bálint. Földes Dávid különösen értékesnek tartja, hogy az alkalmazás egy nonprofit projekt keretében jött létre, nem értékesítésre készült, hanem egy ingyenes döntéstámogató szolgáltatás.

Új szemlélet, új lehetőségek, új megoldások

A BME-MNB együttműködés új szemléletmódot, lehetőségeket hozott a Műegyetem oktatói, kutatói számára. Mivel a kidolgozott modell valamennyi lényeges költségelemet, azok kapcsolatait és a változók jellemző értékeit is tartalmazza, ezért az eredményei további kutatásokat és gyakorlati alkalmazásokat alapoznak meg. Csiszár Csaba kiemelte, hogy a sokszempontú megközelítésből adódik a továbbfejlesztés lehetősége is, például más járműtípusok, első lépésben az autóbuszok irányában. Földes Dávid hozzátette: további fejlesztési ötleteik vannak a személyautókkal kapcsolatos funkciók bővítésére is, például az otthoni töltést segítő funkció beillesztésére. Milyen töltőt vásároljon, ehhez milyen hálózati fejlesztés szükséges, ehhez milyen pénzügyi konstrukciókat vehet igénybe a felhasználó, további lízing cégekkel is szeretnének együttműködni, hogy a flottakezelést is támogassa az applikáció.   „Ha egy ország elkötelezi magát az elektromobilitás mellett, és ehhez a megfelelő megújuló energiát is biztosítja, akkor érdemes népszerűsíteni ezt a jármű típust. Bízzunk benne, hogy ez nálunk is így alakul. A kifejlesztett alkalmazás komplex gondolkodást tükröz, hiszen a használat módja alapján kiszámolva láthatják a különböző járműtípusok környezetterhelését. Figyelembe vettük az e-autók akkumulátorainak gyártásához kapcsolódó károsanyag kibocsátást, az akkumulátor degradációját is, látható, hogy 10 év után a kapacitás hány százaléka marad meg.  A weboldalunk tanácsot ad, használói előre láthatják, mire számíthatnak, így is hozzájárulva az elektromobilitás terjedéséhez. A társadalmasítást nagyon fontosnak érezzük, ezért ezt különböző fórumokon is megosztjuk a felhasználókkal” - mondta el Csonka Bálint.  Gondolataihoz Csiszár Csaba is csatlakozott: „A mérnöki szemlélet mellett a megbízható információk eljuttatásával a társadalmi szemléletformálás is a célunk, ebben segít az alkalmazásunk is.”

KJ

Fotó: Basilides János