Zöld és Fenntartható TDK szekció a Műegyetemen

A Műegyetem idei Tudományos Diákköri Konferenciáján (TDK) 18 előadás hangzott el a Zöld, és a Zöld és Fenntartható szekciókban.

A Műegyetemen már korábban is előfordultak Zöld témájú dolgozatok egy-egy karon, de idén első alkalommal nevesítették is a Zöld szekciókat. A nyolc karon összesen 18 dolgozat született ezekben a témákban. A Zöld és Fenntartható szekció első díjasa Cserni Viktória lett. A KF81-es terem volt az első ízben meghirdetett Zöld és Fenntartható Interdiszciplináris szekció helyszíne. Az előadók és az érdeklődők már negyedórával a kezdés előtt gyülekeztek, számuk folyamatosan nőtt. Keglevich György professzor kettős minőségben volt jelen, mint a BME Fenntarthatósági Bizottságának elnöke, és mint a szekció zsűritagja. A professzorral az eredményhirdetés után beszélgettünk.

A Zöld és Fenntartható szekció része a Fenntartható BME projektnek?

Igen, már akkor, amikor elkezdődött a projekt és szeretném hangsúlyozni ez még az energia vészhelyzet előtt volt. Több síkon gondolkodtunk, ezek egyike, hogy a projekt célkitűzéseit bevonjuk az oktatásba, és egyben hasznosítsuk a kutatási eredményeinket is. Az oktatással kapcsolatban több lehetőség merült fel: tantárgy kataszterek létrehozása, megjelenés a szakdolgozati és diplomamunka témákban, ill. UNKP pályázat témái között, valamint egy TDK szekció idei elindítása is szívügyünk volt.

 

Minden kezdet nehéz szokták mondani, ebben az esetben is igaz a mondás?

Sok nehézséggel kellett megküzdenünk, ezek nagyrésze a helyzetünkből adódott, ugyanis mi a karok közt „lebegünk”, A szekció végül is a VBK égisze alatt jött létre. Néhány dolgozatot témájuk alapján más karokról is átirányították ebbe a szekcióba. A 7 előadóból 3-an voltak a VBK-ról 4-en pedig különböző karokon tanulnak. A karok különböző leadási határideje, ill. a web felület átjárhatatlansága például egyike volt a nehézségeknek. Végül sikerült jó hangulatban meghallgatni a dolgozatokat. Sok érdeklődő mellett Levendovszky rektorhelyettes tanár úr is ellátogatott a szekciónba.

 

Milyennek tartja a dolgozatok színvonalát?

A színvonal változatos volt. Nagyon kidolgozott és kissé összecsapott dolgozatot is kaptunk. Ezek a különbségek azt is tükrözik, hogy melyik hallgatóval mennyit foglalkozott a témavezetője. A 10 perces limit helyett volt, aki 6,5 percet beszélt, más 14 percet szeretett volna. A pontozásnál két szempontot különösen figyelembe vettünk: voltak tisztán elméleti dolgozatok és olyanok is, amikben gyakorlati munkát, akár labor munkát is involváltak. Ez utóbbiakat én értékesebbnek tartom. A másik szempont, amiben egyet értett a zsűri, hogy ne teljesen azonos elbírálásban részesüljenek a BSc-s és az MSc-s diákok. Ugyanis nem szabad összemosni a kettőt, mert nem egyforma az előképzettségük. A BSc-seknek is meg kell adni az esélyt.

 

Jövőre is tervezik a Zöld és Fenntartható szekció megtartását?

Mindenképpen tervezzük, hiszen Rektor úr is úgy kért fel minket, hogy a következő években fokozatosan erősítsük a fenntarthatósági szemléletet az oktatásban. Várakozásom szerint egy nagyobb szekció lesz, szeretnénk, ha a hallgatók közvetlenül ebbe a szekcióba tudnának majd jelentkezni. Tanultunk a kezdeti nehézségekből, például több időt fogunk hagyni a diszkusszióra. A dolgozatok megvitatása véleményem szerint a legfontosabb része a TDK-nak, erre idén a nagyon feszes időbeosztás miatt sajnos nem jutott elég idő.

 

Mi volt ennek az oka?

A publikum egy része más szekcióban is érdekelt volt, ezért az átjárhatóság érdekében szigorúan kellett tartani az időbeosztást. Jövőre nagyobb ráhagyással fogjuk tervezni a programunkat, több időt hagyva a kérdezőknek és a diákoknak a válaszadásra.

Biró Bence 4. féléves energetikai mérnök mesterszakos hallgató előadásának címe „Út az energiaválságból egy fenntartható energiagazdálkodásba – Magyarország és a szomszédos országok villamosenergia-ellátásának nagy felbontású szimulációja és elemzése” volt. A zsűri a dolgozatot Fenntartható BME különdíjban részesítette.

 

Most először vett részt TDK konferencián?

Már 2 évvel ezelőtt is TDK-ztam, az akkori dolgozat eredménye egy Energetikai Szakkollégium Különdíj lett, majd a munka folytatására megalakult egy kutatócsoport a Nukleáris Technikai Intézetben. Egy egyszerűbb szoftverrel kezdtük a kutatást és a kutatócsoport munkájának, publikációs eredményeinek köszönhetően sikerült megvásárolnunk egy sokkal jobb, kereskedelmi szoftvert. A mostani témával május környékén kezdtem el dolgozni, szeptemberben kaptam meg az ÚNKP támogatást és akkor vált biztossá, hogy elkészítem a dolgozatot.

 

Ennek a dolgozatnak is lesz folytatása?

PhD kutatásom keretein belül szeretném ezt a témát folytatni, annak mintegy bevezetője volt ez a dolgozat. A folytatásban szeretném kiegészíteni a modellt, esetleg egy nemzetközi publikációt is írni a témából. Szeretném majd azt is vizsgálni, hogy az orosz energiahordozók esetleges eltűnése az európai piacról milyen helyzetet eredményezhet, lehetnek-e az európai rendszerben áram kimaradások, milyen alternatívák vannak az energia piacon? Tervezem a megújuló energiaforrások időjárásfüggő termelésére vonatkozó valószínűségi elemzés elkészítését. A PhD alatt ezt szeretném vizsgálni, illetve kibővíteni vizsgált országok körét, idővel egész Európára. A modell által vizsgált időszakot is meghosszabbítanám 2040, 2050-ig. Végül szeretnék olyan modellt felépíteni, ahol már én magam szimulálom a piacon a beruházási döntéseket, és így megvizsgálnám, hogy hogyan tud Európa 2050-re karbonsemleges lenni, milyen ára van ennek, ehhez milyen erőműveket kell építeni. Ezekben az irányokban gondolkozunk témavezetőmmel, Aszódi Attila professzorral.

 

A témaválasztás mennyiben befolyásolta a kialakult energiaválság?

Igen, a válság hatással volt a kutatásra, így néhány dolog nagyobb hangsúlyt kapott, például elemeztem, hogy Paks 2 milyen hatással lesz a villamosenergia árára. Ezt az energiaválság miatt tettem, hiszen korábban az emberek egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy mennyibe kerül a villamos energia. Az olcsó földgáz miatt olcsó volt az áram, de ez most gyökeresen megváltozott, mindenki nagyon árérzékeny lett.

 

Keglevich professzor úr kérdésében felvetette a mecseki szénvagyont, mint hazai energiaforrást, amire ön úgy reagált, hogy jobb lenne, ha a földben maradna. Mi a fontosabb az energiaellátás biztonsága vagy a környezetvédelem?

Jelenleg úgy gondolom, hogy az ellátásbiztonsági szempontok felülírják a klímavédelmet. Ma minden ország az ellátás biztonságát tartja a fontosabbnak. Mindenki a saját energiahordozók kiaknázásával az importtól való függetlenedésen dolgozik. A karbonsemleges célok teljesítése ma másodlagos. Tehát, ha veszélybe kerül az energiabiztonság, akkor hozzá kell nyúlni a hazai forrásokhoz.

 

A TDK verseny is, a győzelem a fontos vagy a részvétel?

Persze ez egy verseny, de azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy már az alap- és mesterszakos diákok is belekóstoljanak a kutatói életbe. A TDK munkával kiegészítik a tanulmányaikat, jobban el tudnak merülni egy témában. Én már az 5. féléves alapképzés óta kutatok a témavezetőmmel Aszódi professzor úrral. Ez idő alatt több publikációnk és konferencia előadásunk jelent meg. A TDK-n fontos a jó eredmény elérése is, de szerintem sokkal fontosabb az, hogy az ember kutatói munkát végezzen és azt folytassa a TDK után is. Aszódi professzor úr mindenben segítette a munkámat. Megbeszéltünk mi legyen a dolgozat fő célja, milyen feltételezéseket alkalmazzunk a modellben, segített az eredmények kiértékelésében. Professzor úrral már 3 éve jól működik ez a kapcsolat, remélem a PhD alatt is jól fog működni.

John Benedek végzős energetikai mérnök hallgató „Hulladékok energetikai célú hasznosítása” címmel tartotta meg TDK előadását. A téma égető, hiszen évente több mint egymillió tonna lakossági/települési hulladék keletkezik, melynek fele lerakással ártalmatlanított és csak kevesebb mint 20% kerül energetikai hasznosításra. Az előadást a zsűri dicséretben részesítette.

 

Előadása szinte másodpercre pontosan a meghatározott 10 perc hosszú volt, sokat gyakorolt?

Tartottam már kisebb előadásokat, most is gyakoroltam stopperórával. A másodperces pontosság azért a szerencsén is múlt.

 

Mennyi idő alatt készült el ez a dolgozat?

Fejben már nagyon régóta foglalkoztat ez a téma, sokat gondolkoztam rajta, ezért jelentkeztem a TDK-ra. Az előadást egy nap alatt raktam össze, utána jött még a gyakorlás.

 

Keglevich professzor kérdése a veszélyes hulladék témába némi zavart okozott…

Meglepett, mert nem volt hangsúlyos része a dolgozatnak, igaz fontos témakör. A kezdeti meglepődés után felértékeltem a kérdés fontosságát.

 

Mennyire volt könnyű adatokhoz jutni?

A települési hulladékok esetében viszonylag könnyen elérhető adatok vannak, de az összes többi területről nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Pontosabban például az ipari hulladékok esetén az ipari szereplőknek vannak saját statisztikai adataik, de ezek sehol sincsenek összesítve.

 

Miért jelentkezett a TDK-ra?

Ezt egy személyes kihívásnak tartom, lehetőség önmagam kipróbálására. Az egész folyamat, az előadás gyakorlása, erre egy jó lehetőség. 

 

 

KJ

Fotók forrása: Geberle B.