Élhető jövőt biztosítani - fenntarthatósági konferencia a BME-n

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként a „BME a fenntarthatóságért című konferencián  57 előadás foglalkozott a fenntarthatóság tudományos kérdéseivel.

A Műegyetem értékrendjében fontos szerepet játszik az élhető jövő megteremtése és ökoszisztémánk megőrzése. A BME elkötelezett a környezetvédelemben, a klímacélok teljesítésében és az energiatakarékosságban, amivel kapcsolatos programok már megindultak az Egyetemen. Mivel a fenntarthatóság kérdéseinek a stratégiai megválaszolásához tudományos kompetenciákra van szükség, a BME a tudásvagyonával és sokrétű kutatási fejlesztési eredményeivel is hozzájárul a válaszokhoz, valamint  a fenntarthatóság kutatásának aktív részese.

Czigány Tibor rektor megnyitójában korunk legnagyobb kihívásának nevezte a fenntartható jövő felé vezető út megtalálását. Ez jelentős részben szakmai, tudományos feladat, ezért ebben a Műegyetemnek, mint oktató-kutató helynek fontos szerepe, sőt felelőssége van. A BME jó irányban halad a fenntartható egyetemmé válás elérésében, ennek egyik jele QS fenntarthatósági rangsora, ahol legjobb magyar egyetemként 1400 egyetem közül a 198 volt. A rektor örömét fejezte ki, hogy a célok eléréseben minden kar, a Kancellária, és a hallgatók is aktívan részt vesznek.

„Az oktatási tevékenységünk fontos része a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy mind a műszaki, mind a gazdasági területen alap-és mesterképzésünkön képezünk környezetvédelmi szakembereket, valamint több száz tantárgyunk van olyan, ami részben vagy teljesen tartalmazza a fenntarthatóság ismeret- anyagát”- mondta el Czigány Tibor rektor, aki végezetül jó munkát kívánt a konferencia résztvevőinek.

Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes így foglalta össze a Műegyetem fenntarthatósági küldetését:

„Küldetésünk a BME  tudásvagyonának hasznosítása a fenntarthatósági kutatásokban és fejlesztésekben. A Műegyetem három pillér szerint törekszik a fenntarthatósági célok megvalósítására: (i) az első az egyetemi működés fenntarthatóvá tétele, (ii) a második a kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítása, amiből egy szélesebb közösség, a tudományos közvélemény, illetve a vállalati szektor is részesül, (iii) míg a  harmadik a legperspektivikusabb terület, az attitűd- formálás, a környezettudatos szakemberek képzése, akik munkáját áthatja a fenntarthatóságért érzett felelősség, így ebből az egész ország profitál.” Levendovszky János kiemelte, hogy a „Fenntarthatósági workshop” célja nemcsak az, hogy az idetartozó tudományos kompetenciákat összefoglalja, hanem az is, hogy megtörténjen a belső és a külsős kutatócsoportok közötti kapcsolat megteremtése. A fenntarthatóság multidiszciplináris kihívás, tudásintenzív terület, márpedig az ehhez szükséges . tudományos kompetenciák nincsenek jelen mindenhol a társadalomban. Ezt igazából az egyetemek birtokolják, ezért van nagy jelentősége, hogy 14 magyar egyetem részvételével szeptemberben megalakult a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja. Ennek a platformnak az is a feladata, hogy a fenntarthatóság kérdéseire  közös válaszokat adjon” zárta előadását Levendovszky János rektorhelyettes.

A BME Fenntarthatósági munkacsoport elnökeként, Keglevich György összefoglalta az eddig elvégzett munkát. A májusi ötletbörzén az egyetemi polgárok 150 javaslatot fogalmaztak meg. A munkacsoport tagjai feldolgozták ezeket, közülük a rövid távon megvalósítható ötletekre fókuszáltak. Keglevich professzor örömét fejezte ki, hogy a Kancellária befogadta és megfontolja az ajánlásaikat. Valamennyi területen - energetika és vízügy, hulladék-újrahasznosítás, közlekedés, és szolgálatás - megkezdődött a munka. A felmérések alapján új szelektív gyűjtők kerültek kihelyezésre, új elem a polipropilén kupakok külön gyűjtése, melyek részben a Polimertechnológiai Tanszéken kerülnek újrahasznosításra bedarálás után. Még megoldandó feladat, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékot a takarító személyzet is szelektíven kezelje. A fenntarthatósági projektben fontos szerepet vállalt a Kancelláriát képviselő Kovács Klára. Az egyetemi büfékben csökkent az egyszer használatos poharak felhasználása, de a megoldást a munkacsoport vezetője szerint a lebomló biopolimerek jelentik majd. Megkezdődött a használt mobiltelefonok begyűjtése is. A kerékpárral való közlekedésre való ösztönzés mellett igyekeznek felhívni a Műegyetem oktatóinak figyelmét arra, hogy környezetbarát módon, lehetőleg vasúton utazzanak el a hazai és a nemzetközi konferenciákra. A szolgáltatási csoport keretében elindult a Greenhub Facebook csoport, melynek eddig közel 100 tagja van, de szeretnék, ha ez a szám sokkal nagyobb lenne, hiszen ezen a felületen hirdették meg és népszerűsitik például a csomagolásmentes karácsonyt is. A terveknek megfelelően több előadást is tartottak fenntarthatósági témákban. Keglevich professzor elmondta, hogy az oktatási területen a szemináriumok folytatása mellett hamarosan elkészítik a környezetbarátsághoz, fenntarthatósághoz sorolható tárgyak kataszterét, lezajlott az első Zöld és Fenntartható témájú TDK szekció is, valamint megrendezésre került a Fenntarthatósági workshop.

A konferencia szekciói:

 

Hulladék, műanyagok, biodiverzitás és újrahasznosítás

Szekcióelnök: Keglevich György

 

A fenntarthatóság társadalmi és gazdasági vonatkozásai

Szekcióelnök: Zilahy Gyula

 

Fenntartható energetika

Szekcióelnök: Ladányi József

 

Település fenntarthatóság és élelmiszerek fenntartható előállítása

Szekcióelnök: Harmathy Norbert és Feigl Viktória Dóra

 

Lég-, talaj- és vízszennyezés, vízgazdálkodás, valamint karbon kibocsátás és a globális felmelegedés

Szekcióelnök: Kaderják Péter

 

Rektori kabinet Kommunikációs Csoport-KJ

Fotók forrása: Geberle B.