Több mint 200 BME-s innováció áll a rajtvonalon

Miért fontos, hogy egy műszaki egyetemnek legyen innovációmenedzsmenttel foglalkozó cége?

A Műegyetemen az innovációból sosem volt hiány, rengeteg az új kutatás, fejlesztés. A cégalapítást az indokolja, hogy az üzleti hasznosítást erősíteni kell. Nem véletlenül ezt a szót használom, mert szerencsére nem a nulláról indulunk, de az üzleti típusú hasznosítás eddig jellemzően a tudományos hasznosítás árnyékában volt. A cég feladata az, hogy kihozza onnan.

Ehhez vélhetően a kutatók körében is segíteni kell az üzleti szemlélet erősödését. Milyen eszközöket lát erre?

Érdekeltté kell tenni a kollégákat, mert szerintem a szemlélet igenis megvan. Aztán át kell gondolni a prioritásokat. Csak azért foglalkozunk valamivel, mert műszakilag érdekes probléma, vagy azért is, mert tudjuk, hogy a piacnak szüksége van rá? 

Nem minden műszaki probléma üzleti probléma és ez fordítva is igaz, de a kettőnek van metszete, és leginkább azzal érdemes foglalkozni. 

A BME a tudományos teljesítménye mellett szeretne a magyar gazdaság motorja is lenni, azáltal, hogy a kutatási eredményei a gyakorlatban is hasznosulnak.

A nyugati egyetemeken nagy hagyománya van az ilyen cégek működésének. Van valamilyen konkrét külföldi példa, amely mintául szolgál?

Sok külföldi példát tanulmányozunk, de ezeknek az adaptálhatósága mindig kérdéses. Érdekes lehet, hogyan csinálják ezt az MIT-n vagy az innovációmenedzsmentben éllovas európai országokban, de ott nyilván teljesen más tőkeellátottsággal, kiépült innovációs ökoszisztémával dolgoznak. Nekünk meg kell találnunk a saját utunkat és ki kell alakítanunk a saját, az itteni körülmények között működőképes rendszereinket.

Milyen fázisban van a BME InnoLab Zrt.? Mikortól működhet üzemi hőfokon?

Jelenleg a koncepcióalkotás és a célok kitűzése zajlik, ebben az egyetem vezetése és a Nemzeti Innovációs Ügynökség is egyeztet. Ki kell tűzni, hova akarunk eljutni öt év alatt, ez milyen folyamatokkal, milyen HR-erőforrásokkal érhető el. Tehát a tervezési fázisban járunk, még a csapatépítés is bőven előttünk van. Ezzel együtt már vannak futó projektjeink.

A készülő koncepcióról, tervekről mit tudhatunk?

Az, hogy az egyetem új időszámításba lépett, nemcsak azért fontos, mert új fenntartója és annak új tulajdonosa van, hanem azért is, mert teljesítményfinanszírozási szerződést kötött az állammal, így a következő években teljesítenie kell bizonyos indikátorokat az oktatás, a kutatás és az innováció területén. A cég oroszlánrészt fog vállalni az innovációs kapacitások és a szellemi tulajdon értékesítéséből. Emellett ott van az induló BME Partner Program, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások értékesítését is a cég végzi majd.

A projektek mely szakaszában lép be, és pontosan mi lesz a feladata?

Lesznek keretszerződéseink nagy ügyfelekkel, ezeket kell megtöltenünk tartalommal, minél jobban kihasználva a BME kutatási, fejlesztési kapacitásait. Itt fontos az interdiszciplinaritás: az együttműködések során a BME lesz a megoldások szállítója, de azokat karokon átívelő csapatok dolgozzák ki.

Említette, hogy van már néhány projekt a csőben. Melyek ezek?

Mondhatjuk, hogy azok az innovációk vannak a legérettebb fázisban, ahol már létrejött egy külön cég a szellemi tulajdon hasznosítására. Most három ilyen spin-off működik: egy nagylátószögű head-up display technológia, egy valós idejű digitálisiker-technológiára alapozott szolgáltatás és egy autóipari automatikus ütközéselkerülő szoftver. A FIEK további több mint 200 olyan innovációt azonosított, amely alkalmas lehet rá, hogy eljuttassuk idáig, 

ez a bőség azért egyedülálló a magyar egyetemek között, különösen a deep tech területen. 

Itt nem új mobilapplikációk fejlesztéséről van szó, hanem kvantumtechnológiáról, mesterséges intelligenciáról, egészségügyi technológiáról, energetikáról.

Szóba került egy kockázatitőke-társaság alapítása is. Ha ez megvalósulna, mi lehetne a feladatmegosztás a két szervezet között?

Valóban szóba került már, de ettől egyelőre nagyon messze vagyunk, mert ehhez sok tízmilliárd forintra lenne szükség. De nekünk igazából nem is az a feladatunk, hogy kockázatitőke-társaságot hozzunk létre, hanem hogy összekössük a BME-s innovációkat a már elérhető kockázati tőkével. Legyen olyan érettségi szinten a fejlesztés, hogy megkapja a forrást.

A BME InnoLab Zrt. reálisan hány fejlesztést tud majd egyszerre menedzselni? Mekkora szervezet kell ehhez?

A létszámot 10 és 20 között szeretném tartani, de azt tudom ígérni, hogy annyi innovációmenedzserünk lesz, amennyi a teljes BME-s portfólióhoz szükséges. Nem szabad, hogy mi legyünk a szűk keresztmetszet.

gp