Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Az ENSZ kutatói tanácskoztak a BME-n rendezett nemzetközi konferencián

2025. 09. 18.
A Kvassay-zsilipnél

A téma az árvizek elleni védekezés volt, a legmodernebb technológiáktól az ősi előrejelző módszerekig sok minden szóba került.

Szeptember 15. és 17. között a BME adott otthont a Global Flood Partnership (GFP) éves konferenciájának. A GFP egy multidiszciplináris közösség, amely tudományos szakértőkből áll, és humanitárius szervezeteket, biztosítótársaságokat, valamint katasztrófavédelmi egységeket támogat. Olyan nemzetközi együttműködési keretrendszer, amely a tudományos intézmények és az árvízi katasztrófavédelem szereplői között teremt kapcsolatot a világ minden táján az árvízkárok és kockázatok mérséklése érdekében. A rendezvényen öt kontinensről 70 résztvevő vett részt, támogatóként pedig az ENSZ Világűrirodája és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF) közreműködött.

A megnyitó beszédet Nemeslaki András, a Műegyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese tartotta, a partnerségek erősítésének és a nemzetközi együttműködésnek a fontosságát hangsúlyozva. A házigazda Kugler Zsófia, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője volt, míg a konferencia elnöki tisztét Albert Kettner (University of Colorado Boulder) töltötte be.

Kugler Zsófia

Kugler Zsófia

A szakmai program egy döntéshozatali szimulációs játékkal indult, amely azt vizsgálta, hogyan mérlegelik a döntéshozók az árvízi riasztásra adott válasz költségeit és az esetleges veszteségeket. A workshopot Antara Dasgupta (Aachen University) és Lara Prades (ENSZ) vezette. Ezután előadások hangzottak el a legújabb árvízmodellezési eredményekről, a műholdas megfigyelésekről és az operatív árvízvédelem kihívásairól.

A konferencia

Délután a résztvevők bemutathatták tapasztalataikat, eszközeiket és online platformjaikat, amelyek az árvízi védekezést, döntéshozatalt és tervezést segítik. Kiemelkedett volt többek között Michael Kwame-Biney (University of Ghana) drónos monitoringja, amely a ghánai part menti árvizek és erózió megfigyelésére szolgál, rávilágítva arra, hogy a gyors talajsüllyedés és az éghajlatváltozás miként alakítja át Nyugat-Afrika partvidékét.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO, Olaszország) kutatói, Josselin Gauny és Andrea Amparore, az árvizek mezőgazdaságra gyakorolt hatásának monitorozását mutatták be humanitárius környezetben. Emellett bemutatták a luxemburgi RSS-Hydro FloodPIN innovációját is – egy kísérleti műholdat, amely a beérkező adatokat fedélzeti feldolgozással szűri, és az adatoknak csak egy töredékét sugározza le, így gyors árvízi információt biztosít.

A résztvevők

Egy külön workshop a menekülttáborok áthelyezésére vonatkozó döntéshozatalt vizsgálta, bizonytalan árvízmodellek, terepi geoadatok és nyílt forrású térképek alapján. A feladat a humanitárius helyzetekben hozott valós döntések szimulációja volt, megmutatva, hogy mennyire összetett és nehéz lehet az áttelepítés tervezése.

Ugyanezen a napon terepbejárás volt a több mint száz éve épült Kvassay-zsilipnél, amely a Duna déli ágát védi és szabályozza. A látogatást Kovács Péter és a Közép-Duna-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai vezették. A műtárgyat nemrég korszerűsítették: új szivattyúkat építettek be, hogy alacsony vízállás idején is fenntartható legyen a vízáramlás. Ez az állapot az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb, így hosszú távú tervek szükségesek az aszályos időszakok következményeinek kezelésére.

A Kvassay-zsilipnél

A konferencia utolsó napján előadások és panelbeszélgetések zajlottak arról, hogyan járulhat hozzá a helyiek és őslakosok tudása az árvízkezeléshez. Szó esett többek között a hagyományos előrejelzési módszerekről – például rituálékról, a növények fenológiájának, az állatok viselkedésének vagy az égi jelenségek megfigyeléséről. A záró panel azzal foglalkozott, hogyan lehet javítani a tudományos eredmények, a korai előrejelző rendszerek és az árvízvédelem közötti kommunikációt. 

Bár a figyelmeztető rendszerek és a lakossági tudatosság folyamatosan fejlődik, az árvizek évente még mindig súlyos károkat és a vártnál több áldozatot követelnek világszerte.

A sikeres konferencia zárásaként a résztvevők kifejezték bizakodásukat, hogy a GFP kézzelfogható változást hozhat az árvízvédelemben, elősegítve a jobb felkészülést és a hatékonyabb reagálást a katasztrófák idején. A beszédekben sokan méltatták BME vendégszeretetét és az egyetemi szervezést.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság