Az emberi tényező nem vész el, csak átalakul

Október elején rendezte meg a BME Idegen Nyelvi Központja (NYK) az Artificial Intelligence for Translation and Interpreting (AI for T/I) konferenciáját, az EELISA szövetség támogatásával, a zürichi ZHAW és a madridi UPM egyetem szakmai együttműködésével. A kétnapos, angol nyelvű esemény online is elérhető volt, a szervezők az első napon 274, a másodikon 137 megtekintést regisztráltak.

A központi téma a mesterséges intelligencia (MI) és a nyelvi közvetítés kapcsolatának vizsgálata volt. A mesterséges intelligencia, a mérnöki tudományok és a nyelvi közvetítés kutatói, oktatói és piaci szereplői mutatták be és vitatták meg az új kutatási eredményeket és iparági trendeket. Az interdiszciplináris tudásmegosztás jegyében 

a konferencia fórumot biztosított a különböző tudományterületek, valamint a nyelvi iparág képviselőinek, illetve nemzetközi és hazai hallgatóknak.

Az első napon Tóvölgyi Sára, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar nemzetközi dékánhelyettes köszöntője után Hegedűs Csaba, a Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék doktorandusza tartott előadást Fundamentals of Large Language Models címmel, amelyben bemutatta a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) működési elveit és potenciális alkalmazásait az oktatásban és a fordítástechnológiában.

Hegedűs Csaba

A technológiai fejlesztések gyakorlati oldalát Jánosy Márton, az Edimart vezérigazgatója ismertette Where Packaged AI Tools Fall Short — and What We Built Instead című előadásában, ahol saját fejlesztésű MI-megoldásokkal szemléltette, hogyan lehet túllépni a piacon elérhető eszközök korlátain.bA délutáni szekcióban párhuzamos műhelyfoglalkozásokra került sor: Nagy Levente Péter (reviser és fordítástechnológus, MKIFK) a „ChatGPT as a Translation Engine and Translator Assistant” workshopon mutatta be, miként használható a ChatGPT a fordítók munkájának támogatására. Ezzel párhuzamosan Pablo Calleja és Patricia Martín-Chozas (UPM) „Linguistics in the Era of LLMs” című műhelye a generatív MI nyelvészeti alapjait járta körül.

Jánosy Márton

Kis Balázs, a MemoQ társalapítója Quo vadis, Language Professions? Some Best-Case Scenarios címmel tartott előadást, a nyelvi közvetítés mint szakma jövőjét vizsgálva a mesterséges intelligencia korában. A napot kerekasztal-beszélgetés zárta „Trainers Meet Professionals: AI for T/I Training – Human in the Loop (Translation)” címmel. Iparági és egyetemi képviselők – többek között Király Krisztián (HUNNECT), Martin Anna (DGT), Robin Edina (ELTE), Mattia Turra (ZHAW), valamint Pablo Calleja és Patricia Martín-Chozas – osztották meg tapasztalatait a fordítóképzés és a technológiai innováció összekapcsolásáról.

A második napot Vígh Gergely, a BME Nemzetközi Oktatási Igazgatóságának igazgatója nyitotta meg, majd Franz Pöchhacker (University of Vienna) tartott előadást Automated Interpreting: The Challenge for Research címmel, a gépi tolmácsolás kutatási kihívásait és etikai kérdéseit elemezve. Őt Michaela Albl-Mikasa (ZHAW) AI Has Intelligence and Creativity, Humans Have Intuition című előadása követte, amely az emberi intuíció szerepét hangsúlyozta az MI által támogatott szakmai folyamatokban. A délelőttöt Héder Mihály, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének vezetője zárta Artificial Intelligence vs. Human Identity című prezentációjával.

A délutáni programban párhuzamos szekciók zajlottak: Fischer Márta és Szabó-Horváth Krisztina, az INYK igazgatója és fordítási projektmenedzsere esettanulmánya (Challenging the ‘AI Can Do It All’ Myth) a BME belső fordítóirodájának és terminológiai adatbázisának létrehozásáról számolt be, míg Anne Catherine Gieshoff és Mattia Turra (ZHAW) „IT-COMMIT” workshopja az MI által generált interaktív párbeszédek tolmácsképzésben való alkalmazását mutatta be.

Fischer Márta

A nap végén zajlott le a második kerekasztal „Trainers Meet Professionals: AI for T/I Training – Human in the Loop (Interpreting)” címmel, ahol többek között Michaela Albl-Mikasa, Franz Pöchhacker, Anne Catherine Gieshoff, Seresi Márta (ELTE) és Vaspál Veronika (MFTE) vitatták meg az MI és az emberi szakértelem közötti egyensúly kérdéseit.

Külön figyelmet kapott a szövetség öt egyeteméről (a BME mellett az isztambuli ITU, a bukaresti UPB, a madridi UPM és az erlangen-nürnbergi FAU) érkezett 16 hallgató együttműködése az EELISA keretében. A konferencia zárásaként egy workshop keretében mutatták be – figyelemmel az elhangzott előadásokra – az emberi tényezők mellett és ellen szóló érveket a mesterséges intelligenciával támogatott nyelvi közvetítésben.

A kezdeményezés  az Idegen Nyelvi Központ kutatói által alapított AI for Mediation between Languages and Cultures nevű EELISA-közösség missziójához illeszkedett, és három fenntartható fejlődési célt (SDG) is támogatott:
•    az SDG 4 (Minőségi oktatás) célját a magas színvonalú, MI-alapú képzések hozzáférhetővé tételével;
•    az SDG 9 (Ipar, innováció és infrastruktúra) célját az akadémiai és ipari együttműködések ösztönzésével;
•    valamint az SDG 17 (Partnerség a célok eléréséért) célját az interdiszciplináris hálózatépítéssel és tudásmegosztással.

A szervezők szándéka szerint a rendezvény egy sorozat első állomása volt, a közösség további rendezvényeket is tervez.

A konferencia amellett, hogy hozzájárult a fordítással és tolmácsolással kapcsolatos tévhitek eloszlatásához, egyértelművé tette: a mesterséges intelligencia korában az emberi tényező nem háttérbe szorul, hanem új szerepben és új kompetenciákkal válik nélkülözhetetlenné – ez pedig komoly kihívás elé állítja a képző intézményeket.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság