“Magyarország készen áll, hogy előnyt kovácsoljon az MI-ből” - a BME rektora a mesterséges intelligencia jövőjéről beszélt a Science Expón

A budapesti Millenáris Parkban megrendezett Science Expo első napját egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Charaf Hassan, a BME rektora is részt vett. Az ország egyik legnagyobb tudományos és innovációs rendezvénye idén is a tudomány, az oktatás és az ipar együttműködését állította középpontba, kiemelt témaként a mesterséges intelligenciát. A kiállítók között szerepel a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszéke (AUT) is, amely betekintést nyújt a mesterséges intelligencia legújabb kutatási eredményeibe. A tanszék standján a látogatók gépi látással és nagy nyelvi modellekkel kapcsolatos MI-alkalmazásokat ismerhetnek meg – ezek között szerepelnek a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) legfrissebb fejlesztéseiből készült válogatott demók is.

Az „AI és Innováció” című kerekasztal-beszélgetésen Bódis László (Nemzeti Innovációs Ügynökség), Jakab Roland és Szegedy Balázs (HUN-REN), Jelasity Márk (Szegedi Tudományegyetem), Charaf Hassan (BME) és Benczúr András (SZTAKI) osztották meg gondolataikat a mesterséges intelligencia kutatásának és alkalmazásainak hazai helyzetéről, valamint az innováció ösztönzésének lehetőségeiről.

A rektor hangsúlyozta, hogy az MI-korszak már nem a jövő, hanem a jelen valósága – egyébként a kilencvenes években ő maga is MI-ből doktorált itt, a BME-n. Mint elmondta, Magyarország kutatói és vállalatai nemzetközi szinten is elismert munkát végeznek, ezért „senkiben ne legyen kisebbségi érzés”. Hozzátette: az oktatás már lépést tart a változással, hiszen a BME mesterszak indítását tervezi mesterséges intelligencia témában, jelenleg pedig 18 tantárgy foglalkozik MI-alapú megközelítésekkel. Emellett az országos oktatási reform részeként középiskolákban és technikumokban is elindult az MI-oktatás, a következő években pedig az általános iskolákban is megjelennek a digitális technológiai elemek.

Charaf Hassan szerint az ipar és a kutatás mellett a társadalom felkészítése is kulcsfontosságú. Ennek érdekében több program, köztük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával létrejött társadalmi innovációs labor is azon dolgozik, hogy a lakosság nyitottan és magabiztosan fogadja be az új technológiákat. A rektor kiemelte: 

a magyar fejlesztések már most is jól láthatók az autonóm járművek, az egészségügyi digitalizáció és a közigazgatási adatfelhasználás területén.

„Az algoritmusok ugyanazok, mint korábban – ami megváltozott, az az adatmennyiség és a számítási kapacitás. Ez most rendelkezésre áll, és Magyarország készen áll arra, hogy ebből előnyt kovácsoljon” – fogalmazott a rektor, aki optimistán látja az MI-alapú innováció hazai jövőjét.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság