Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Meghalt Somlyódy László, az ÉMK volt dékánhelyettese

2025. 11. 06.
Somlyódy László

A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének professzora nemzetközileg elismert szakember volt, a világ legnagyobb vízügyi szakmai szervezét is vezette.

November 4-én elhunyt Somlyódy László Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a BME Építőmérnöki Karának korábbi dékánhelyettese, a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék volt tanszékvezetője, professzor emeritus.

Egyetemi tanulmányait a Műegyetem áramlástechnika szakán kezdte, 1967-ben szerzett gépészmérnöki diplomát. Öt évvel később került a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézethez (VITUKI), ahol tudományos munkatársként kezdte pályáját, később dolgozott igazgatóhelyettesként, a Vízminőség-védelmi Intézet igazgatójaként, 1990-ben pedig a VITUKI főigazgatójává nevezték ki.

1978-ban védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1985-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Tagja volt az MTA Környezettudományi Bizottságának, a Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságnak és a Hidrológiai Tudományos Bizottságnak. 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-ban pedig rendes tagjává választották.

1992-től tanított a Műegyetemen, a Vízellátás–Csatornázás Tanszéken, amelyet tanszékvezetői kinevezése után átszervezett, kialakítva a jelentősen kibővített profilú Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéket.

1997 és 2000 között az Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese volt.

1998-ban megalapította az MTA és a BME közös Vízgazdálkodási Kutatócsoportját, amelynek vezetője lett. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal folytatta kutatásait. 1999 és 2008 között az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnökeként az Akadémia elnökségében is tevékenykedett. A Magyar Víz és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöki tisztét 1996-tól 2012-ig töltötte be.

Somlyódy László

A nemzetközi tudományos életben is elismert szaktekintély volt: nemcsak a Magyar Hidrológiai Társaság, hanem a salzburgi Tudományos és Művészeti Akadémia is tagjai közé választotta. 1980 és 1982, illetve 1991 és 1996 között a laxenburgi Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) projektvezetője volt. 2004 és 2006 között pedig a világ legnagyobb vízügyi tudományos szervezete, a Nemzetközi Vízügyi Szövetség (International Water Association) élén állt.

Számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel ismerték el a munkáját. Többek között megkapta a Gábor Dénes-díjat, a Széchenyi-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Reitter Ferenc-díjat és az Európai Vízügyi Szervezet Dunbar Medalját.

Fő kutatási területei közé tartozott az áramlástan, a szennyezőanyagok elkeveredési folyamatai felszíni vizekben, valamint a folyók és tavak vízminőségének szabályozása. Nevéhez fűződik az axiálventilátorok korszerű tervezésére szolgáló módszer kidolgozása. A Dunán és más magyarországi folyókon számos diszperziós mérést végzett. Kidolgozott egy, a dekompozíció és aggregáció elvén alapuló rendszerelemzési módszert komplex környezeti problémák vizsgálatára

A vízminőségi szabályozás területén vízminőségi modelleket és költség-hatékonysági stratégiákat alkotott, elsősorban kelet-közép-európai vizekre és vízgyűjtőkre. Foglalkozott továbbá a tavak eutrofizációjának szabályozásával, valamint matematikai modellek és rendszerelemzési módszerek alkalmazásával az áramlástan és a vízminőség-szabályozás területén.

Több mint 160 tudományos publikáció, köztük 11 könyv szerzője vagy társszerzője.

Somlyódy Lászlónak a Mindentudás Egyetemén 2003-ben elhangzott, Az értől az óceánig – A víz, a jövő kihívása című előadása itt nézhető meg.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság