BME-s sikerek a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj versenyén

„Láss a jövőbe!” címmel idén második alkalommal hirdette meg a BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat Magyarország két meghatározó innovatív nagyvállalata a felsőoktatásban tanulók számára. A verseny célja, hogy innovatív gondolkodásra és fenntartható megoldások fejlesztésére ösztönözze az egyetemistákat a mobilitás és az egészségügy területén, tisztelegve ezzel a két vállalat alapítója, Robert Bosch és Richter Gedeon öröksége előtt.

A diákok egyéni és csapat kategóriában jelentkezhettek a gyógyítás és a közlekedés aktuális kihívásaira reagáló megoldásaikkal. A BoschxRichter Ipari Innovációs Díjat két egyéni pályázó és két csapat érdemelte ki, és a zsűri – melynek a Bosch és a Richter szakértői mellett tagja volt Polgár Judit nemzetközi sakknagymester is – két különdíjat is odaítélt.

A díjazottak:

Hulladékhő, ami a jövőt hajtja

A járművekben keletkező nagy mennyiségű hulladékhő amellett, hogy óriási terhet ró a környezetre, újrahasznosítás nélkül elvesztegetett energiát jelent. Lévai Emese és Veress Hunor, a BME mérnökhallgatói arra dolgoztak ki koncepciót, hogyan lehet akár alacsony hőmérsékletű hulladékhőből közvetlenül villamos energiát előállítani kompakt, járművekbe is könnyen integrálható módon.

Mesterséges intelligenciával új életre kelhetnek a kidobásra ítélt termékek

A Föld jövője szempontjából nem mindegy, hogy életciklusuk végén a termékek hulladékként végzik, vagy összetevőik újra hasznosulnak. Barcza Bende, a BME hallgatója egy olyan intelligens, a járműiparban is használható szoftvert mutatott be, amely mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatja a sok elemből álló, komplex ipari termékek „okos” szétbontását az életciklusuk végén. A javasolt megoldás már a terméktervezés korai szakaszában képes elősegíteni a későbbi könnyű szétszerelést, illetve maximalizálni a termékből utólag visszanyerhető értékes anyagokat és összetevőket.

Intelligens gyógyszeradagoló rendszer az idősekért

A terápiák pontos betartása főleg az idős betegek számára komoly kihívás. Matányi Marianna, a Semmelweis Egyetem hallgatója egy mesterséges intelligenciával támogatott gyógyszeradagoló rendszert dolgozott ki, amely kifejezetten az idős, krónikus betegséggel (például demenciával) élők biztonságát szolgálja. A megoldás nemcsak a pontos adagolást felügyeli, hanem visszajelzést ad a bevett gyógyszerekről, értesíti a gondozókat és személyes üzenetekkel segít oldani a betegek magányát.

Számítógépes szívmodell a gyógyszerbiztonság támogatására

Új gyógyszer kifejlesztése során az egyik legfontosabb lépés annak vizsgálata, hogy a hatóanyag biztonságos-e a szív működésére. Három szegedi egyetemista – Paskuj Benjámin, Paskuj Áron és Mohácsi Gábor – egy tudományosan elfogadott számítógépes modell felhasználásával mutatták be, hogyan segíthetnek a szimulációk előre jelezni egy új készítmény szívritmuszavart keltő kockázatát, még a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt. Munkájuk során több rendellenesség – például a cukorbetegség és az alacsony káliumszint – számítógépes modellezését végezték el. Megoldásuk a személyre szabott orvoslásban, az oktatásban és a kutatásban is alkalmazható.

A különdíjasok:

Adatvezérelt tömegközlekedés

Kaposvári László Tamás, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatója arra világított rá, hogy a tömegközlekedésben rengeteg adat keletkezik, amelyekből célzott elemzésekkel felismerhetők a legfontosabb trendek és a hibák, hiányosságok. Adatalapú közlekedésszervezési koncepciója többszintű, részletes adatelemzésekre épül, így a különböző közlekedési eszközök a valós igényekhez igazodva szolgálnák az utasokat. A megoldás nemcsak a tömegközlekedés működését, hanem a stratégiai döntéseket is támogatja, elősegítve a városi mobilitási problémák rendszerszintű és hatékony kezelését.

Otthoni gyorsteszt egy gyakori nőgyógyászati betegségre

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a fogamzóképes korú nők 8–13 százalékát érinti, csak Magyarországon több százezer nő életét nehezítve. A hormonális egyensúlyzavar, meddőség, rendszertelen menstruáció és súlyos bőrtünetek komoly terhet jelentenek az érintetteknek, ráadásul a betegség gyakran csak hosszú idő után azonosítható. Galli Dorka, az Óbudai Egyetem hallgatója olyan otthon elvégezhető, nyálmintán alapuló teszt ötletét mutatta be, amely segíthet a PCOS korai diagnózisában, lehetővé téve, hogy a felhasználók már a laborvizsgálatok előtt megtegyék az első lépéseket az életmódváltás felé, enyhítve ezzel a tüneteket.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság