Így segít a BME leendő és meglévő hallgatóinak

Gimnáziumi és technikumi tanároknak tartott fórumot a BME november 11-én. Charaf Hassan rektor köszöntőjében szólt a BME fenntartóváltását követő átalakulásáról, majd áttért arra, hogy az egyetemnek hogyan érdemes alkalmazkodnia a változó hallgatói igényekhez. „Az új generáció nem jobb vagy rosszabb, mint a korábbiak, de nagyon más, nem lehet ma ugyanúgy tanítani, mint 30 éve. A hallgatók ügyfelek, akiknek frontális oktatás helyett tanulási élményt kell nyújtani” – jelentette ki. (A prezentáció itt érhető el.)

A rektor hozzátette, a BME nemcsak tudatosan áll az új pedagógiai stratégiák és eszközök alkalmazásához, de az is kiemeli a többi felsőoktatási intézmény közül, hogy szoros és széles skálájú az együttműködése az ipari szférával – ami a mostani és a leendő hallgatóknak is jó hír. Charaf Hassan megköszönte a középiskolai tanároknak a partnerségüket és felhívta a figyelmüket a BME bármely iskola számára elérhető pályaorientációs programjaira.              

Szabó Tamás, a Minőségbiztosítási Igazgatóság minőségfejlesztési koordinátora rövid előadást tartott a BME felvételi rendszeréről, képzési szerkezetéről, valamint a hazai egyetemi rangsorokban elfoglalt helyezéseiről, a kibocsátott diplomások száma alapján számolt súlyáról és a diplomája értékéről – amelyek azt mutatják, hogy a műszaki területen továbbra is megkérdőjelezhetetlen az elsősége a hazai egyetemek között. (A prezentáció itt érhető el.)

Ezután Berezvai Szabolcs, a Gépészmérnöki Kar adjunktusa a BME által indított STEM Akadémia programjairól számolt be. A STEM (Sciene, Technology, Engineering, Mathematics – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) területeken tehetségesnek bizonyuló 11. évfolyamosok számára kidolgozott komplex tehetséggondozó program az idén 20 középiskolás diáknak biztosított ösztöndíjat és mentorálást. (A prezentáció itt érhető el.)

Szilágyi Brigitta, a Természettudományi Kar docense részletesen beszélt a BME bemeneti méréseiről, melyek segítségével kiszűrhető, kik azok a frissen felvett diákok, akiknek valamilyen felzárkóztató segítségre lesz szükségük matematikából és/vagy fizikából a lemorzsolódás elkerüléséhez. Röviden ismertette a tapasztalatokat is, így azt, hogy egyre jobban szórnak az eredmények, hogy jellemzően a 9-10. vagy akár a korábbi osztályok tananyagát is pótolni szükséges, és azt is, hogy meglepően sok a gondjuk a diákoknak a szövegértéssel. Ezért indította el a BME a Mission Possible felkészítő tanfolyamot. (A prezentáció itt érhető el.)

Az előadások között a vendégeknek lehetőségük volt kérdéseket feltenni, és az egyik hozzászóló ekkor megjegyezte: megdöbbentő hallani, hogy a BME-re jelentkezők körében is nagyok a tudásbeli hiányosságok, és az egyetemnek komoly munkát kell tennie abba, hogy a közoktatás által átadni nem tudott ismereteket pótolja. Az erről kialakuló beszélgetés során a jelenlévők egyetértettek abban: mindez 

különösen indokolttá teszi az együttműködést az egyetem és a középiskolák között, aminek többek között az ilyen találkozók is hasznos platformjai.

Halbritter András, a Természettudományi Kar egyetemi tanára a BME tehetséggondozó tevékenységéről tartott tájékoztatót – beleértve a diákolimpiai felkészítést, a BME Alfa versenyt, a fizika-OKTV kísérleti fordulójának megrendezését, valamint az olyan programokat, mint a nyári Science Camp, a Science Campus-előadások vagy a Fizikus Mikulás. Az egyik résztvevő ekkor felvetette, hogy nagy segítség lenne a kísérleti eszközökkel rosszul ellátott iskoláknak, ha a BME oktatói tudnának kísérletbemutatókat tartani, hiszen a tapasztalatok szerint az ilyen órák inspirálják a leginkább a műszaki és természettudományok iránt érdeklődő diákokat. (A prezentáció itt érhető el.)

Finta András, a Műegyetemi Versenycsapat Közösség koordinátora azt ismertette, hogy milyen lehetőségeket kínálnak a hallgatóknak a versenycsapatok, a Formula Racing Team, a Motorsport, a Suborbitals, a Solar Boat Team és a Shark Team. (A prezentáció itt érhető el.)

Az ebédszünet után a program egy workshoppal folytatódott, ahol Hornyánszky Gábor, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar docense bemutatta a Műegyetem legfőbb értékeit az aktív közösségi élettől a nemzetközi hírű oktatókon és korábbi hallgatókon át a nemzetközi mobilitási lehetőségekig. Szó esett a hallgatók számára elérhető szolgáltatásokról, támogatási formákról is. (A prezentáció itt érhető el.)

Dr. Jarosievitz Beáta főiskolai tanár, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium fizika szakos mestertanára Látszik-e a fény az alagút végén? címmel tartott előadást arról, hogy miként lehet hatékonyan tanítani a fizikát az új Nemzeti Alaptanterv bevezetése óta. „A diákok kompetenciája fejlődik, ha az órán kísérleteznek, mérnek, számolnak, manuális tapasztalatot szereznek, külsős előadókat hallgatnak, versenyeken indulnak, tanulmányi látogatásokon, projektekben vesznek részt” – állapította meg. (A prezentáció itt érhető el.)

A BME 2025-ös Felvételi kalauza itt olvasható.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság