Az orvostudományban is egyre dominánsabbak a mérnöki kompetenciák

„Az egyetemek feladata a tudás átadása és hasznosítása, ami történhet az oktatás keretében, KFI-szerződéssel és ismeretterjesztés útján is. Utóbbi lehetővé teszi, hogy tudományos tényeken alapuló közmegegyezés jöjjön létre, vagyis ez a tevékenység 

a társadalmi gondolkodás épségének a karbantartója” 

– mondta Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese a Jövőtervező sorozat második évadának első felvonását felvezető beszédében.

Az ismeretterjesztő előadások ezúttal a „mesterséges intelligencia az orvostudomány szolgálatában” témakör köré szerveződtek. Az MI diszruptív technológiaként nagyon gyors átalakulásokat idézett elő már eddig is, és még óriási lehetőségek vannak benne, ezért érthető társadalmi igény, hogy forradalmasítsa az orvostudományt – mondta Levendovszky János. Hozzátette, mindez azt mutatja, hogy az orvostudományban is egyre dominánsabbak a műszaki, mérnöki kompetenciák, a Műegyetem pedig képes felfedező kutatásokat folytatni és az alkalmazás problémáinak megoldását is fejleszteni.

Antal Péter, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszékének docense Kutatások a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásai érdekében címmel tartott előadást. Röviden bemutatta az MI típusait a szűk mesterséges intelligenciától (sMI) a mélytanuló rendszereken a megmagyarázható, a megbízható, az emberközpontú és az egyelőre nem létező emberi szintű MI-ig.

A következő helyzetekben jöhet szóba az alkalmazás az egészségügyben: diagnosztika (összefüggések és predikciók), kezelés (beavatkozások és következmények), döntés (bizonytalanság és hasznosság), magyarázat (alternatívák). 

A jelenlegi modellek önmagukban még nem alkalmasak döntéstámogatásra, de ha eszközöket adunk nekik, jó teljesítményt lehet velük elérni 

– magyarázta Antal Péter. Beszámolt egy BME-s kutatásról is, amely a UK Biobank adatbázis segítségével krónikus betegségek predikcióját fejleszti.

A következő két fellépő a BME, az Élet és Tudomány folyóirat és a Pro Progressio Alapítvány közös cikkpályázatának első helyezettje volt. Az oktatói kategóriában díjazott Jenei Attila Zoltán tanszéki mérnök az MI-nek a demencia elleni küzdelemben való bevethetőségéről beszélt. A betegség már most 50 millió embert érint, és az előrejelzések szerint 2050-re ez a szám 113 millióra nő. A cél a minél korábbi felismerés, ennek leggyakoribb eszközei az MRI és a CT, a tanszéken azonban 

egy olyan módszeren dolgoznak, amellyel ennyire sem kell beavatkozni a szervezetbe: a beszéd alapján történő felismeréssel.

Az eredmények azt mutatják, hogy a beszéd egyes jellemzői révén fontos biomarker, 85-90 – nem laboratóriumi körülmények között 77-85 – százalékos pontossággal lehet következtetni belőle a kialakulóban lévő demenciára. A jövőbeli kutatásoknak tárgya lehet a minták augmentálása (jobb generalizálás és osztályozás), illetve egy saját adatbázis gyűjtése magyar nyelvre – mondta Jenei Attila Zoltán.

A pályázat hallgatói kategóriájának első díjasa, Torma Szabolcs doktorandusz Mesterséges intelligencia a neuro-képalkotásban című cikkét mutatta be. A technológia létjogosultsága ezen a területen abból adódik, hogy az agy működésének vizsgálatában az fMRI költséges, korlátozott hozzáférésű és gyakran alacsony felbontású. 

A generatív MI új megoldásokat kínál: valósághű szintetikus felvételeket hoz létre, javítja a képminőséget és segít az adatok egységesítésében.

Ehhez olyan módszereket használ, mint az adatnövelés (szintetikus adatokkal történő bővítés, javítva a klasszifikációs modellek pontosságát és érzékenységét), az adatharmonizálás (a heterogén adatok egységes formátumba transzformálása, megőrizve a biológiai mintázatokat) és a szuperrezolúció (alacsony felbontású felvételekből nagy felbontásúak rekonstruálása, javítva a diagnosztikai pontosságot). Egyelőre nagy kihívás a jelentős számításkapacitási és energiaigény, a modellek továbbfejlesztése, de a hatékonyság növelése és komplex, négydimenziós, dinamikus fMRI-adatok pontosabb generálása még nagy lehetőségeket rejt – mondta Torma Szabolcs.

Gózon Ákos, az Élet és Tudomány főszerkesztője moderálásával néhány kérdésre is válaszoltak az előadók. Szóba került például, hogy az MI „félreértései” mekkora problémát okoznak – Antal Péter szerint bár van, amiben a mesterséges intelligencia jobban teljesít, de ezekből a félreértésekből továbbra is azt látni, hogy messze van az emberi racionalitás szintjétől. Jenei Attila Zoltántól egyebek mellett azt kérdezték, hogy lehet-e növelni longitudinális elemzéssel a pontosságot – a kutató szerint biztosan lehetne, a gyakorlatban azért nehéz, mert nem tudjuk előre, ki fog demenciával küzdeni.

Jenei Attila Zoltán, Torma Szabolcs, Antal Péter, Gózon Ákos

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság