„Ez egy igazi tehetségkutató” – ilyen volt az első innovációs diákköri konferencia

A Műegyetem mind a 8 karán lezajlott a 2025-ös Tudományos Diákköri Konferencia. Mint Szilágyi Brigitta egyetemi docenstől, a BME Tudományos Diákköri Bizottságának elnökétől megtudtuk, 761 résztvevő 665 dolgozatot készített, melyek közül majdnem 400 mehet tovább a 2027-ben sorra kerül országos versenyre (a részletes adatokról hamarosan külön cikket közlünk a bme.hu-n).

Az idei intézményi TDK legfontosabb újdonsága az Innovációs Diákköri Konferencia elindítása. A BME az első egyetem az országban, amely a gyakorlati alkalmazhatóságra, az üzleti potenciálra és a valós piaci kihívásokra fókuszálva külön szekciót szentelt az ipari hasznosításra alkalmas ötleteknek.

Ennek megfelelően az IDK zsűrijében ott ült, többek között, Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes, Verseghi-Nagy Miklós, a BME InnoLab Zrt. vezérigazgatója, továbbá Herencsár Zsolt, a Market Építő Zrt. fejlesztési igazgatója és Metál Attila, a Knorr-Bremse magyarországi leányvállalata vasúti járműrendszerek részlegének konstrukciós fejlesztési vezetője.

Levendovszky János az eredményhirdetés során azt mondta, az első IDK-ra benevezett pályamunkák a műszaki tartalom szempontjából nagyon értékesek voltak, ugyanakkor a résztvevőknek a jövőben a mostaninál is nagyobb hangsúlyt érdemes fektetniük a fejlesztések üzleti potenciáljának a bemutatására.
 

„Őszintén lenyűgözött, mennyi lelkesedés, tudás és kreativitás van a hallgatókban. Az előadások során tapasztalható volt, hogy komolyan hisznek az ötleteikben” – mondta a bme.hu-nak Metál Attila. „Óriási plusznak érzem a hagyományos TDK-hoz képest, hogy bebizonyíthatták: nemcsak elméleti síkon és tudományos téren felkészültek. Bátran vállalták azt a kihívást is, hogy bemutassák az innovációk üzleti tervét, piacra kerülését, értékesítését” – tette hozzá.

A szakember érthetőnek nevezte, hogy a mesterséges intelligencia témája sok dolgozatban megjelent, hiszen itt „óriási kiugrási lehetőségek vannak olyan ipari alkalmazásokban, szolgáltatásokban, ahol eddig még senkinek nem jutott eszébe az MI-t használni. Pár évig még mindenki lehet úttörő ezeken a felfedezetlen területeken” – jegyezte meg.

Kérdésünkre megerősítette, a bemutatott innovációk döntő többsége már szinte most alkalmas lehetne a piacra kerülésre, ha egy kicsivel több fejlesztést és erőforrást tudnának ráfordítani. A két győztes hallgató közül pedig az egyik már céget is alapított, a másik egy ipari partnerrel kezdi tesztelni a biotechnológiai innovációt. „Ne feledjük, sokan még csak másod-, harmadéves egyetemisták, minimális szakmai tapasztalattal, idejük java részét a tanulás viszi el, ezért is tartom óriási eredménynek, hogy az ötleteket ilyen magas szintre emelték.”

Arra a felvetésre, hogy szerinte miért érdemes a hazai cégeknek támogatniuk a versenyt, Metál Attila azt mondta: azért, mert találkozhatnak azokkal a fiatal mérnökökkel, akik pár év múlva kulcsszereplők lehetnek az iparban: 

„ez a megmérettetés igazi tehetségkutató, egyfajta high-tech Csillag születik.”

A támogatás nemcsak presztízst jelent, hanem lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok már korán kapcsolatot építsenek az innovatív gondolkodású hallgatókkal. „És ami személy szerint nekem és a Knorr-Bremsének is különösen fontos: aktívan hozzájárulhatunk a hazai mérnöki kultúra fejlődéséhez.  Ez nem rövid távú befektetés egy konferencia erejéig, hanem hosszú távú partnerség” – jelentette ki.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság