Tudásvezérelt ökoszisztéma: így lehet sikeres az egyetemi–vállalati együttműködés

„Intenzívebb párbeszédre van szükség az egyetemi szféra és az ipar között, és nem pusztán pénzügyi szempontok miatt, hanem mert együtt többet tudunk elérni. Ezért is alapítottuk meg a BME techtranszfer-cégét” – mondta Charaf Hassan rektor a Műegyetem Üzleti reggeli sorozatának második évadját megnyitó eseményen. „Bár köszönjük, ha kapunk valamit, nem a donációkban hiszünk, hanem a win-win partnerségben” – tette hozzá köszöntőjében a rektor.

A mostani tanév első Üzleti reggelijén, az új koncepciónak megfelelően, nem a BME valamelyik karának tevékenysége volt a fókuszban, hanem egy karokon átívelő, kurrens téma: a mesterséges intelligencia és alkalmazása. „Nem véletlen, hogy nem karspecifikusan folytatódik a sorozat, szorosabb kohéziót akarunk az egyetemen belül, megerősíteni az együttműködést a karok között, valódi interdiszciplináris szemlélettel” – mondta erről a rektor.

Az első előadást Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes tartotta Mesterséges intelligencia és digitalizáció: K+F+I tevékenység a Műegyetemen címmel. A cégek árbevétel-növelésének egyik módja az innovatív technológiák alkalmazása, aminek nagy a költsége, ezért vonják be világszerte a vállalati innovációs folyamatokba az egyetemeket. 

A tudományos kiválóság mellett a Műegyetemnek is egy szolgáltatói portfóliót kell biztosítania, amellyel az egyetem hozzáférést ad a vállatoknak a tudásvagyonhoz, a kutatási infrastruktúrához és a tehetségekhez. 

Ez a sikeres ökoszisztéma-építés feltétele – vázolta a rektorhelyettes.

A napjainkban zajló digitális transzformáció során digitális kapacitásokat integrálnak valós termelési és gazdasági folyamatokkal, óriási értéknövekedést érve el. Ez egy tudásvezérelt átalakulás, tudományos kompetenciákkal, ahol alapkutatási eredmények ötvöződnek ipari kihívásokkal, ami az ún. deeptech-innováció világa. A BME-n pedig megvannak a deeptech-innovációhoz szükséges alapkutatások, a rájuk épülő implementációk és alkalmazások, valamint a nagyszabású fejlesztési projektek – mondta Levendovszky János.

Felsorolt több konkrét példát is arra, hogy a BME-s kutatások milyen eredményeket értek el a mesterséges intelligencia területén, a többnyelvű hangulatbányászattól hidak statikájának monitorozásán és a folyadékok viszkozitásának mérésén át deepfake-csalások valós idejű detektálásáig. A Műegyetem további együttműködőket vár a BME Partner Programban, ahol megvásárolható kompetenciákat, K+F+I-eredményeket, infrastruktúrát és képzéseket kínál.

Sokszorosan megtérülő befektetés

„A vállalatoknak hosszú távon mérhető hasznot hoz, ha pénzt fektetnek az egyetemet is magában foglaló innovációs ökoszisztémába, hiszen ez egy körforgás, ahol a pénz az egyetem értékteremtő folyamatain keresztül sokszorosan megtérül, K+I+F-eredményekben, magasan kvalifikált munkaerőben és árbevétel-növekedésben” – jelentette ki a rektorhelyettes. (Az előadás prezentációja itt érhető el.)

Németh István, a Gyártástudomány és -technológia Tanszék docense Mesterséges intelligencia és digitális technológiák gépészmérnöki alkalmazása című előadásában azt mutatta be, hogy a mindennapi folyamatokban hogyan használható az MI. Ilyen lehet a karbantartás-tervező módszertan és szoftver: meghibásodások becslése, illetve gépi tanulás segítségével előrejelzése, továbbá degradációs folyamatok modellezése, diszkrétesemény-szimulációs modellek készítése. (Az előadás prezentációja itt érhető el.)

Forstner Bertalan, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék docense a Levendovszky János által említett, valós idejű deepfake-felismerésre képes fejlesztésről beszélt. A már több innovációs díjat elnyerő projektről itt írtunk a bme.hu-n – lényege, hogy 90-99 százalékos pontossággal (szemben az emberi felismerés 63 százalékával) képes detektálni az élő videókban alkalmazott deepfake-manipulációkat. A technológiának a call centerek mellett várhatóan a belső vállalati kommunikáció védelmében is szerepe lesz a következő években.  (Az előadás prezentációja itt érhető el.)

Az előadások után panelbeszélgetés következett Mesterséges intelligencia és jövő – egyetem és ipar együttműködése címmel. Keszte Róbert, az Aumovio országigazgatója, Kenesi Zsolt, az Ericsson MI-kutatási részlegvezetője, Imre Sándor, a VIK dékánja, Nagy Balázs Vince, a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék  docense, valamint Varga Pál, a Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetője válaszolt a közönség és a moderátor szerepét magára vállaló Iványi Tamás, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék adjunktusa kérdéseire.

Mit várunk el a hallgatóktól? – így szólt az első felvetés. A domain-tudás mellett nyitott gondolkodást és a „belső drive” meglétét; azt, hogy akarjanak dolgozni az iparban, és ne látszatmunkát végezve, hanem értéket teremtve; adaptivitást mint alapkészséget – ezek a válaszok hangzottak el. Kenesi Zsolt azt is hozzátette, hogy az ipari valóságban a döntéshozók szinte semmit sem tudnak az IM-ről, nekik is meg kéne tanulniuk, ebben is segíthet a BME.

Az oktatók beszámoltak arról is, hogy az új generációk már MI-bennszülöttnek tekinthetők, a tapasztalatok már az 5.-es, 6.-os gyerekek is szinte mind alkalmazzák. Az egyetem háromféle megközelítést alkalmaz: bizonyos tárgyakhoz nem szabad használni mesterséges intelligenciát, másutt a koncepció része, hogy szabadon használható, és a köztes megoldás, hogy jelezni kell, hol és miben támaszkodott rá a hallgató.

De vajon milyen szférákban várható az MI előretörése? A résztvevők szerint mindenekelőtt a kiberbiztonság és a költséghatékonyság terén, illetve egyes iparágspecifikus területeken. Imre Sándor szerint az inga hamarosan a másik irányba leng majd, azaz a centralizációt a szegmentáció fogja követni, kisebb, hardverekkel, lokális energiatermelési megoldásokkal. Az már látszik, hogy az MI nem informatikai iparág, hiszen mindent átsző, új szakmák jelennek meg: egyre több cégnél van AI officer vagy chief of AI pozíció.

gp