A jövő vezetői a Műegyetemen: innováció, technológia és stratégia az MBA szakon

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Master of Business Administration mesterszakán javasolt minden hallgatónak az első őszi félében elvégeznie a Felsővezetői kurzust. A program egyedisége, hogy a Műegyetemre jellemző analitikus, mégis gyakorlatorientált szemléletmódot összekapcsolja az iparágközi kapcsolati hálóval és az innovációmenedzsment-szemlélettel. A 2025-ös félév során a hallgatók első kézből, neves hazai és nemzetközi vállalatvezetők, valamint az egyetem irányítói segítségével tekinthették át a makrogazdasági kihívásokat és az intézményi, illetve vállalati stratégia alapján adható válaszokat.

Az előadók: Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzési igazgatója, Charaf Hassan, a BME rektora, Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese,  Verseghi-Nagy Miklós, BME InnoLab Zrt. vezérigazgatója, Kelemen Béla, a MOL üzleti kiválóságért felelős igazgatója, Szászi István, a Bosch Csoport régiós vezetője, Bolla Attila, a Huawei Magyarország gyártási igazgatója, Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. vezérigazgatója, Pavelka Tibor, a Semilab Zrt. elnök-vezérigazgatója, őexcellenciája Szaúd Al-Samszi az Egyesült Arab Emírségek budapesti nagykövete, valamint Juhos Norbert, a HUNOR program missziómenedzsere.

A kurzust Nemeslaki András, a képzés szakfelelőse, a BME nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, és Molnár Bálint adjunktus, a BME kommunikációs igazgatója szervezte. „Félszáz hallgatónk igazi frontvonalbeli vezetők esettanulmányaiból tudhatta meg, hogy a felsőoktatás, a gazdaságirányítás és különféle szektorok vezetői hogyan látják a makrokörnyezetből adódó kihívásokat és az ezekre adható versenyképes megoldásokat. 

Képzésünket a megoldásközpontú előadások miatt választják a hallgatók, akik maguk is menedzserek, szakemberek” 

– mondta Nemeslaki András professzor.

„Az előadók gyakran egymás felvetéseire is válaszoltak, még ha ezt nem is tudták előre, hiszen a német autóipar kihívásait is érintő Bosch-előadás után különösen tanulságos volt legközelebb a Huawei működését megismerni. Az előadások a felsőoktatás és az ipar kapcsolatára is kitértek, ami az innovációs ökoszisztémában rejlő lehetőségek megismerése miatt hasznos a hallgatóinknak” – tette hozzá Molnár Bálint, a képzés szaktitkára.

Molnár Bálint, Nemeslaki András

A félévet indító előadásban Balatoni András makrogazdasági elemzése rávilágított arra, hogy a hazai gazdasági növekedés kulcsa az innovációvezérelt, exportképes vállalatok számának növelése. Az ezt támogató hazai ökoszisztémát mutatta be a főbb szereplőkön, az egyetemeken, a hazai és nemzetközi nagyvállalatokon, valamint középvállalkozásokon keresztül, és egy külföldi ökoszisztémára, az Egyesült Arab Emírségek példájára is kitekintést nyújtott.

Charaf Hassan és Levendovszky János prezentációiból a hallgatók nemcsak a BME 2030-ig tervezett megújulási folyamatát ismerhették meg, hanem annak a kapcsolatnak a fontosságát is, ahogy az egyetem erősíti a vállalkozásokat. Az intézmény célja a „negyedik generációs” egyetemmé válás, melynek során a tudásvagyon közvetlen üzleti, sőt társadalmi hasznosulássá alakul. Ehhez nyújt operatív hátteret a Verseghi-Nagy Miklós vezetésével működő BME InnoLab Zrt., amely a deeptech-projektek (például AI, kvantumtechnológia) piacosításáért és az egyetemi spinoffok inkubációjáért felel.

Charaf Hassan

A nagyvállalatok képviselői a legmodernebb vezetési filozófiákat hozták el a kurzusra: Kelemen Béla, a MOL csoport üzleti kiválósági vezetője a lean-szemléletű, értékáram-alapú működést és a Shape tomorrow – 2030+ stratégiát mutatta be, hangsúlyozva a fenntartható energiaátmenet jelentőségét. Szászi István, a Bosch magyarországi vezetője a BANI-világ (törékeny, szorongó, nemlineáris és érthetetlen) kihívásaira világított rá, ahol az agilitás és a rendszerszemléletű gondolkodás a túlélés záloga. Bolla Attila, a Huawei hazai vezetője a cég magyarországi gyártási és európai lean-stratégiáját mutatta be – azt, hogy a kínai óriásvállalat miként szervezi a globális ellátási láncok menedzsmentjét és a hazai gyáraiban hogyan kapcsolja össze a lean-alapelveket az Ipar 4.0 megoldásokkal, például az 5G alapú okosgyártással és az automatizált logisztikával.

Kelemen Béla

A kurzuson két magyar alapítású középvállalkozás vezetője is megszólalt. Tóth Ágnes, a Prohumán vezérigazgatója a HR-megatrendek kapcsán a mesterséges intelligencia stratégiai alkalmazását és a hiperperszonalizált munkavállalói élmény fontosságát emelte ki.

Tóth Ágnes

Pavelka Tibor a Semilab Zrt.-t, a globális félvezetőipar magyar tulajdonú, meghatározó szereplőjét mutatta be. A cég sikerét a 700 mérnökből és fizikusból álló szakembergárdája és a tudatos nemzetközi akvizíciós stratégiája alapozta meg. Az előadás témája volt még a cég amerikai leányának rekordértékű, 495 millió dolláros eladása az Onto Innovationnek.

Pavelka Tibor

A kurzus nem állt meg a hazai határoknál. Az Egyesült Arab Emírségek nagykövetének előadása a „semmi sem lehetetlen” attitűdön keresztül mutatta be, hogyan válhat egy ország globális technológiai csomóponttá. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Dubaj gazdaságában az olaj már csak 1 százalékot tesz ki, a fókusz pedig átkerült a csúcstechnológiára, például a mesterséges intelligenciára, a kvantum-számítástechnikára és az űrkutatásra.

Szaúd Al-Samszi

A vállalatok, az egyetemek és a kormányzat együttműködésének példáját hozta a kurzusra Juhos Norbert, a HUNOR program missziómenedzsere, aki az űrhajósok kiválasztásáról és képzéséről tartott előadást. Kiemelte a pszichológiai állóképesség és a gyors döntéshozatali mechanizmusok fontosságát, amelyek az üzleti életben is alkalmazhatók. Bemutatta a program komplex projektmenedzsment-hátterét, hangsúlyozva a tudományos kísérletekben rejlő gazdasági és piaci lehetőségeket.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság