A NASA-nak validálnak adatokat a BME kutatói

Együttműködési megállapodást írt alá az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA) a BME-vel arról, hogy az egyetem a műholdas talajnedvesség-mérési adatok validációjában támogatja az amerikai kormányzati ügynökséget.

Ez a kapcsolat a NASA és a Műegyetem között egy másfél évvel ezelőtt a BME-n tartott nyári egyetemre vezethető vissza, ahol a NASA, az Európai Űrügynökség, továbbá amerikai és európai egyetemek szakemberei több napon át arról osztották meg a tudásukat 10 országból és a BME-ről érkező 36 nemzetközi hallgatóval, hogy miképpen lehet a legpontosabban mérni a földfelszín nedvességtartalmát.

Mikrohullámú űrszondák

Az Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének űrkutatási műhelye a NASA SMAP űrszondája és a tavaly nyáron felbocsátott, NISAR nevű amerikai-indiai műholdas berendezés adataiból nyert talajnedvesség-térképek pontosságának ellenőrzésében vesz részt. Ezek a mikrohullámú űrszondák éjjel-nappal pásztázzák a Föld felszínét, azon az L-sávú frekvencián, amelyen a GPS-műholdak is működnek. A felszín által kibocsátott mikrohullámú jel nagymértékben érzékeny a talaj legfelső rétegének nedvességtartalmára.

Így gyűjtenek adatot a műholdak

A mezőgazdaság számára alapvető tudni a talajnedvesség területi eloszlását ahhoz, hogy aszálykezelési beavatkozást lehessen végezni vagy öntözési tervet készíteni. A tavalyi, szélsőségesen aszályos év is ráirányította a figyelmet ezekre a problémákra, amelyek a jövőben, a klímaváltozás miatt még gyakoribbá válhatnak. A talajnedvesség megfigyelése azért is rendkívül fontos, mert a legújabb kutatások szerint 

az Európában is egyre gyakoribb hőhullámok csak ott tudnak kialakulni, ahol a talaj nedvességtartalma egy bizonyos szint alá süllyed. 

Így ezen műholdas adatok az időjárás-előrejelzésben is kiemelkedő szerepet kapnak.

A közös kutatási eredményekkel kecsegtető megállapodás lényege, hogy a NASA az egyetem segítségét kéri az adatok valóságának, pontosságának ellenőrzésében – mondta a bme.hu-nak Kugler Zsófia, a tanszék és a csoport vezetője, a NASA JPL többszörös vendégkutatója, volt Fulbright-ösztöndíjas. „Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal” – tette hozzá Kugler Zsófia.

Fontos első lépés

A kutató kérdésünkre elmondta, hogy az egyelőre tisztán tudományos együttműködési szándéknyilatkozatnak anyagi vonzata nincs, de így is nagyon fontos első lépés. „A későbbiekben szorosabb is lehet a partnerség, ehhez azonban szükség lenne egy olyan kormányközi kutatásfinanszírozási keretrendszerre, ami az Egyesült Államok és Magyarország között jelenleg sajnos nem létezik” – tette hozzá.

A dokumentumban egyébként az is szerepel, hogy a NASA és a BME egy európai kutatók számára kidolgozandó képzési program létrehozására kívánja kiaknázni az együttműködést, amely „további tudományos partnerségeket és eszmecseréket tesz lehetővé a földi vízkörforgás kutatásához, a hidrológiához és a mezőgazdasághoz létrehozott adathalmazok felhasználásáról”.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság