Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Charaf Hassan az Indexnek: Európa legjobb száz egyeteme közé tör a BME

2026. 02. 13.
Charaf Hassan

A rektor arról is beszélt az interjúban, hogy a Műegyetem olyan szolgáltató intézményként definiálja magát, ahol a hallgatók támogatása prioritás.

A mérnöki területen „nem a hazai intézményekkel, hanem a nemzetközi élmezőnnyel versenyzünk” – egyebek mellett ezt mondta Charaf Hassan, a BME rektora az Indexnek adott interjújában. Ennek megfelelően az egyetem egyik célja, hogy 2032-re Kelet-Európában a jelenlegi 12.-ről dobogós helyre kerüljön a BME a mértékadó QS rangsorában, Európában pedig a 100 legjobb felsőoktatási intézmény egyike legyen (jelenleg a 246.).

Charaf Hassan közölte, a BME-n az elmúlt időszakban szemléletváltás zajlott, az egyetem szolgáltató intézményként definiálja magát, ahol a hallgatók támogatása prioritás. 

„Azért vagyunk, hogy minden támogatást megadjunk a fiatalok sikeres egyetemi éveihez, és így a pályakezdésükhöz” 

– jelentette ki. Megjegyezte, ehhez összefogás kell a szülők és az egyetem között, valamint olyan, a BME-n működő támogatási formák, mint a mentorprogramok, a tanulószobák, a felvételi előkészítő kurzusok, a konzultációs lehetőségek és a pszichológiai szolgáltatások.

A rektor ugyanakkor megerősítette, hogy a követelményekből nem enged a Műegyetem, a diplomája nem jár, hanem valódi teljesítmény eredménye. „Az ipar részéről elvárt BME-minőség kötelez minket arra, hogy a követelmény- és számonkérési rendszerünk is következetes legyen” – mondta. Tehát a BME-n nem az elvárásokat csökkentik, hanem korai szintfelmérőkkel és intenzív felzárkóztató programokkal, valamint a felsőbb éves hallgatókra építő mentorprogramokkal segítik, hogy az elsősévesek sikeresek legyenek az egyetemi tanulmányaikban. Emellett a mentális tanácsadás és a hallgatói közösségek, például szakkollégiumok és versenycsapatok segítik, hogy a diákok a pályán maradjanak.

A lapnak a mesterséges intelligencia várható hatásait firtató kérdésére Charaf Hassan úgy vélekedett, a STEM-területen – vagyis a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakmákban – mindig is szükség lesz szakemberekre. Saját kutatásai is a modern MI-alkalmazások alapjait jelentő szoftverfejlesztésre fókuszáltak, ezért is vallja, hogy a jövő útja az MI-támogatott mérnöki munka: a rutinfeladatokat rábízhatjuk a gépre, de az emberi kreativitást semmi sem helyettesíti – jósolta. A BME egyébként ősszel indít angol nyelvű mesterséges intelligencia informatikus mesterszakot.

A teljes interjút ide kattintva lehet elolvasni.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság