Az olasz Alpokban emlékeztek a BME első világháborús hősi halottjára

A történelmi emlékezet és a tudományos közösség kapcsolatát erősíteni hivatott megemlékezést tartottak hétfőn az olaszországi Asiagóban Zemplén Győző, a BME hősi halottja emlékére. A kiváló fizikus az első világháborúban az Alpokban, az asiagói csata során vesztette életét.

Az eseményen ott volt Sulyok Tamás köztársasági elnök, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Zemplén Győző családtagjai, az ELTE és az ELTE Eötvös Collégium képviselői. A BME részéről Simon Ferenc egyetemi tanár koszorúzta meg az emléktáblát, melynek felállítását a Canove di Roana-i I. világháborús múzeum munkatársai és helyi hagyományőrzők kezdeményezték. A megemlékezést magyar részről az államtitkárság mellett elsősorban Tamás Huba atya, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség papja szervezte. Az emlékművet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg.

Sulyok Tamás köztársasági elnök (b) leplezte le az emlékművet

Az 1879-ben Nagykanizsán született Zemplén Győző a magyar fizika múlt század eleji aranykorának meghatározó figurája volt. Pályája kezdetén a világhírű Eötvös Loránd mellett dolgozott. Kutatásai a kinetikus gázelmélet, a hidrodinamika és az elektrodinamika területén maradandó eredményeket hoztak, hozzájárulva az elméleti fizika hazai megerősödéséhez. Teljesítményét a Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban levelező tagsággal ismerte el.

A professzor az első világháborúban tüzér főhadnagyként teljesített katonai szolgálatot az olasz fronton. Az asiagói csata során szerzett sebesülése következtében 1916. június 29-én hunyt el a közeli hadikórházban. Zemplén Győző a magyar tudománytörténet megbecsült alakja, emléke ma is él a BME közösségében. Életútja egyszerre példázza a tudomány iránti rendíthetetlen elkötelezettséget és a közösség iránt vállalt felelősséget.

Jobbra a BME koszorúja

A megemlékezésen részt vett mintegy 200 nagykanizsai, szombathelyi, pannonhalmi és csíkszeredai diák is, akik egy téli túra keretében felkeresték a helyi első világháborús múzeumokat és a harcok eredeti, nagyrészt 1500 méter tengerszint feletti magasságon található helyszíneit.

„Az egyetem története nem csupán épületek és tanszékek története, hanem embereké is – olyan kivételes személyiségeké, akik tudásukkal és áldozatvállalásukkal formálták a közösségünket” 

– mondta a bme.hu-nak Simon Ferenc. A diákoknak tartott előadásában kiemelte, hogy egy tragikusan fiatalon véget érő, nagy ívű karrier ígérete példaként kell szolgáljon a mai diákoknak az áldozatvállalásról, hazaszeretetről és kötelességtudatról.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
fotók: Sulyok Tamás Facebook-oldala