Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki a BME tanszékvezetőjét

Jedlik Ányos-díjat kapott Szalay Zsolt villamosmérnök-közgazdász, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának egyetemi docense, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője. A díjat kiemelkedően sikeres feltalálói vagy iparjogvédelmi tevékenységért adományozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) évente öt szakembernek. A névadó, Jedlik Ányos bencés szerzetes, fizikus és feltaláló öröksége azt a szemléletet testesíti meg, amely szerint a tudomány valódi értéke új megoldásokat teremteni és a társadalom fejlődését szolgálni.

Szalay Zsolt több évtizedes kutatói és oktatói munkája során az autonóm járművek, a járműipari innováció és az ipari együttműködések területén ért el meghatározó eredményeket. Tevékenysége hidat képez az egyetemi kutatás, az ipari fejlesztések és a gyakorlati alkalmazások között. „Közel 30 éve alakítja az autóipar jövőjét, több szabadalom társtulajdonosa. Vezetőként részt vett a ZalaZONE járműipari tesztpálya koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában, amely globális szinten egyedülálló kutatási és fejlesztési infrastruktúrát biztosít. 

Több mint kétszáz tudományos publikációja és a modern járműipari fejlesztésekben betöltött szerepe révén a hazai és nemzetközi autóipar meghatározó alakja” 

– írja közleményében az SZTNH.

Szalay Zsolt mellett Bayer Gábor, a 77 Elektronika Kft. fejlesztési igazgatója, Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, Lábody Péter, az SZTNH elnökhelyettese, valamint Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke lett az idei kitüntetett. A névsor azt is jelzi, hogy amagyar innovációs és műszaki tudományos élet rangos szakmai díja a tudomány, az ipar és az innováció különböző területein létrejövő teljesítményeket egyaránt elismeri.

A Gépjárműtechnológia Tanszék honlapján érdekes interjú olvasható Szalay Zsolttal a díj átvétele alkalmából. Egyebek mellett a szakmai pályafutásáról, vállalkozóként elért sikereiről és arról is, hogy mit jelent feltalálónak lenni egy gyorsan átalakuló technológiai korszakban. Részlet a beszélgetésből:

„A magyar innováció egyik visszatérő kérdése a piacra jutás. Hol látja ma a legnagyobb akadályt: a technológiában, a szemléletben vagy az ökoszisztémában?

Ma már egyre kevésbé gondolom, hogy a technológia lenne a szűk keresztmetszet. Magyarországon sok esetben magas színvonalú műszaki tudás és versenyképes kutatási eredmények születnek. A kihívás inkább abban rejlik, hogy az innováció különböző szereplői – kutatók, vállalatok, befektetők és szabályozók – eltérő időhorizontokban gondolkodnak. [...] Az innováció sikeréhez nemcsak jó ötletek kellenek, hanem olyan környezet, amely képes végigkísérni egy technológiát a korai kutatástól a piaci bevezetésig. Ennek a folytonosságnak a megteremtése ma talán a legfontosabb feladat.”

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
fotó: Mohai Balázs/SZTNH