Egy tér, ahol jó lenni, és közben emlékeztet is

„Már csak a közmondásos női precizitás miatt is jó, hogy egyre több a nő a mérnökszakmákban” – mondja Fischer Zsuzsa, az első magyar mérnöknő unokája, amikor a leendő Pécsi Eszter Liget helyszínén sétálva arról kérdezzük: mit gondol az utóbbi évtizedek emancipációs vívmányairól.

Találkozásunk apropója, hogy megszületett a Pécsi Eszternek a BME kampuszkertjében emléket állítani hivatott liget tervezésére kiírt pályázat végeredménye. A zsűri a korábban a második fordulóba jutó három pályamű közül Rab Enikő Sarolta és Kőhalmy Nóra (munkatársak: Ferdinándy István és Gál Judit Mária) tervét választotta, melynek látványterve a nyitó képen látható. A bokros-fás terület így nézne ki a K épület egyik második emeleti ablakából kitekintve:

Pécsi (született Pollák) Eszter az első magyar nő volt, aki mérnökdiplomát szerzett. Statikusi oklevelét éppen a nemzetközi nőnapon (egyben a saját születésnapján), 1920. március 8-án vette át a Műegyetemen. Egyebek mellett ő készítette el a Margit-szigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, a Fiumei úti Országos Traumatológia (az első középmagas acélvázas épület Budapesten) és a Kútvölgyi úti kórház szerkezeti terveit, a második világháború után pedig részt vett a főváros újjáépítésében.

Pécsi Eszter mérnöki diplomája

Férje, Fischer József építész 1956-ban miniszter volt a harmadik Nagy Imre-kormányban, így a forradalom leverése után Pécsi Eszter először Ausztriába, majd az Egyesült Államokba távozott. Kezdetben régi barátja, Breuer Marcell épületeinek szerkezeti terveit készítette, majd a Skidmore, Owings & Merrill cég munkatársaként toronyházak szerkezetét tervezte. Egy különleges alapozási mód kidolgozásáért 1965-ben elnyerte az év statikusa címet. 1975-ben halt meg New Yorkban. A BME-n hat éve terem viseli a nevét, 2022 óta pedig az egyetem a róla elnevezett díjjal ismeri el a természettudományos tárgyakat oktató kiváló középiskolai tanárokat.

De miért lesz róla elnevezett liget a kertben? „A kiindulópont az volt, hogy számos férfiszobor van itt, de 

egyetlen nevezetes női mérnök sincs szoborba öntve, holott az utóbbi több mint száz évben sokan voltak, akik megérdemelnék, hogy valami emlékeztessen rájuk. 

Hogy mást ne mondjak, annak idején az édesanyám, Pázmándi Margit lett az első kétszeres Ybl-díjas építészmérnöknő, de az ő nevét már alig ismeri valaki. A nagymamám története azért valamiennyire ismert, részben azért is, mert a BME sokat tesz az emléke ápolásáért” – teszi hozzá Fischer Zsuzsa, aki egyébként maga is statikus tervező.

Itt lesz a liget

Mint látható, valóságos építész- és építőmérnöki dinasztiáról van szó, olyannyira, hogy Fischer Zsuzsa lánya, Tézli-Szabó Franciska tájépítészként végzett és e minőségében, illetve a család képviselőjeként, tagja a pályázat bíráló bizottságának.

A bizottság társelnöke Alföldi György, a BME Építészmérnöki Karának egyetemi tanára, aki Dallos Györgyivel, a Pro Progressio Alapítvány titkárával közösen találta ki, hogy egyetlen szobor helyett liget őrizze Pécsi Eszter nevét. „A BME és az alapítvány által kiírt pályázat kihívása az volt, hogy miként lehet ma egy emlékezésre is alkalmas teret teremteni. Látjuk itt a parkban a híres egyetemi személyiségeket bronz mellszobrok formájában, amely egy másik kor mintája. Felvetődött, hogy ma inkább egy hallgatói tér lenne a méltó megoldás. A pályázók feladata tehát nagyon nehéz volt, hiszen 

egyrészt hangsúlyosan meg kellett jeleníteni Pécsi Esztert, de közben arra is figyelni kellett, hogy a hallgatók valóban használni tudják ezeket a tereket” 

– magyarázza Alföldi György.

Fischer Zsuzsa és Alföldi György a liget helyszínén

Fischer Zsuzsa közben elmesél még néhány részletet arról, hogyan lett Pécsi Eszterből az első magyar mérnöknő. „Azért tudott az első lenni, mert a négyéves gimnáziumot három év alatt végezte el, és így egy évvel előbb kezdhette az egyetemet – igaz, nem itthon, hanem Berlinben, mivel akkor Magyarországon nőket még nem vettek fel mérnökszakokra. Miután megnyílt ez a lehetőség, a Műegyetemen fejezte be a tanulmányait és kitűnő eredménnyel diplomázott.

Fischer Zsuzsa a BME látógatóközpontjában

A helyzet ma már annyiban nagyon más, hogy nemzetközileg és Magyarországon is 40 százalék a mérnöknők aránya, az Építészkaron pedig évek óta többségben is vannak a nők a hallgatók között. De ettől még igaz, hogy az emlékezetpolitikában nagyok az aránytalanságok. 

Erre fontos felhívni a figyelmet, amiben nagy szerepe van a hallgatói kezdeményezéseknek, az Építészmérnöki Kar Építész Szakkollégiuma és a Girlscanscan kollektíva részéről 

– mondja Alföldi György.

A leendő ligetről szólva megjegyzi, hogy a tájépítészetben óriási változások voltak az utóbbi időben, elsősorban a használt növények terén. A klímaváltozás miatt ugyanis úgy kell tervezni, hogy a növénytakaró kibírja nemcsak a mostani, hanem a későbbi, várhatóan még szárazabb és melegebb időjárási viszonyokat is. Például, ahova korábban egyszerűen gyepet terveztek, oda már olyan speciális növénytársulás kell, ami nyáron sem ég ki. Szempont az is, hogy a fenntarthatóság jegyében újrahasznosítják az elbontott betonburkolatokat.

És hogy Fischer Zsuzsa szerint van-e még tennivaló a női egyenjogúsítás terén? „Már a nagymamám is azt mondta, hogy egy nő inkább ne hibázzon, és úgy látom, még mindig jobb, ha ehhez tartjuk magunkat” – válaszolja nevetve.

A Pécsi Eszter Liget kialakításának következő lépése a szerződéskötés a pályázat nyerteseivel, majd a kiviteli tervek elkészítése.

gp