A BME összes kara képes lendíteni a körforgásos gazdaságon

A fenntarthatóság éppen olyan téma, amely az összes karon releváns, az oktatásban, a kutatásban és a működésben is megjelenik, ráadásul kötelességünk minél nagyobb figyelmet szentelni neki – mondta Charaf Hassan a BME Üzleti reggeli sorozatának második idei eseményének megnyitóján.

A rektor az esemény új formátumát mutatta be, melynek lényege, hogy nem egyetlen kar tevékenysége van a fókuszban, hanem az, hogy a karok milyen kompetenciákkal rendelkeznek egy adott területen, mindezzel pedig kisebb csoportokban ismerkedhetnek meg a meghívott cégvezetők.

A terület ezúttal a körforgásos gazdaság volt, ezért a program kezdetén Keglevich György, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi tanára, a BME a Fenntarthatóságért Panel szakmai vezetője tartott rövid előadást a munkacsoport működéséről és az egyetemi fenntarthatósági törekvésekről.

A csapat alakulásakor a célok közé sorolták a szemléletformálást, az intézkedések monitorozását, a fenntarthatóság mint horizontális megközelítés integrálását az egyetem alaptevékenységei közé, valamint a BME fenntarthatósági stratégiájának kidolgozását – mondta Keglevich György.

A főbb aktivitások között említette a Fenntarthatósági workshopok, illetve az évenkénti Bringás reggeli megrendezését és a részvételt a 16 tagintézménnyel működő Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja munkájában. A Műegyetemen sikerült számos szelektív hulladékgyűjtőt kihelyezni, bevezetni a komposztálást, elkészíteni az egyetemi dekarbonizációs tervet, a korábbinál madárbarátabbá tenni a kampuszt – sorolta az eredményeket a professzor. (Az előadás prezentációja innen letölthető.)

Szalmáné Csete Mária, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja Körforgásos gazdaság a BME-n – technológiától az üzleti modellekig címmel tartotta a nap második plenáris előadását. Kezdésként kontextusba helyezte a körforgásos gazdaság működését, megemlítve, hogy 

a közhiedelemmel ellentétben a körforgásosság globális aránya folyamatosan csökken, a gazdasági növekedés ugyanis gyorsabb, mint az anyagkörforgás bővülése.

A gazdasági, társadalmi, technológiai és intézményi kihívások pedig – a lineáris üzleti modellek dominanciájától az anyagvisszanyerés korlátain át a szabályozási töredezettségig – olyan sokrétűek, hogy 

rendszerszintű innovációt igényelnek. 

Ehhez a BME a saját kutatásaival tud hozzájárulni, például a következő területeken: 

• kritikus nyersanyagok újrahasznosítása;
• életciklus-elemzés;
• integrált energiarendszerek, energiahatékonyság;
• digitális ipari rendszerek;
• fenntartható infrastruktúra;
• digitális és AI-alapú erőforrás- és energiamenedzsment, döntéstámogató rendszerek;
• körforgásos üzleti modellek;
• fenntarthatósági menedzsment.

(Az előadás prezentációja innen letölthető.)

Ezután a karok rövid bemutatkozása következett, forgószínpadszerű rendszerben.

Szó volt, a teljesség igénye nélkül, nagy energetikai rendszerek hidraulikai és hőtani modellezéséről (Természettudományi Kar), energiatermelő rendszerek életciklus-értékeléséről (Gépészmérnöki Kar), fermentációs technológiák fejlesztéséről (Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar), alacsony karbonlábnyomú építőanyagokról (Építőmérnöki Kar), környezettudatos épülettervezési módszerekről (Építészmérnöki Kar), biológiailag lebomló áramköri hordozókról (Villamosmérnöki és Informatikai Kar), intelligens mobilitási szolgáltatásokról (Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar) és a vállalati klímareziliencia fejlesztéséről (Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar).

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság