Át kell alakítanunk a városi fogyasztási mintákat

A BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke adott otthont a Városi életmód 1,5 fokon belül című szakmai konferenciának, amely a városi fenntarthatóság legégetőbb kérdéseit feszegette. A konferencia célja a Közép-Európa országainak közös fejlesztéseit támogató Interreg CE program NiCE nevű projektje és az EU Másfél fokos életmód projektje során felhalmozott tudás megosztása volt, felhívva a figyelmet arra, hogy a globális klímacélok elérése elképzelhetetlen a városi fogyasztási minták radikális átalakítása nélkül.

A konferenciát Buzási Attila tanszékvezető, Janky Béla, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar tudományos dékánhelyettese és Hegyesi Béla, az Interreg CE kapcsolattartója nyitotta meg, hangsúlyozva a nemzetközi együttműködések szerepét a helyi megoldások kidolgozásában.

Az első előadást Kiss Gabriella (Budapesti Corvinus Egyetem) tartotta a „nemnövekedés fánk” modell budapesti részvételi folyamatának tapasztalatairól. Rávilágított, hogy 

a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság közötti ellentmondás feloldásához új, közösségi alapú megközelítésekre van szükség. 

Vadovics Edina (GreenDependent Intézet) az EU Másfél fokos életmód projektjének számszerűsített eredményeit ismertette, világossá téve, mekkora egyéni és rendszerszintű kibocsátáscsökkentésre van szükség a párizsi célok tartásához.

A BME kutatói a lokális szintekre fókuszáltak: Csigéné Nagypál Noémi egyetemi docens és Torma Zsófia PhD-hallgató egy konkrét kerületi példán keresztül mutatták be a körforgásos életmód lehetőségeit, míg Szabó Mariann adjunktus és Vincze Dorottya kutatási asszisztens a NiCE projekt tanulságait összegezve tették fel a kérdést: lehetséges-e egyáltalán ma egy magyar városban valóban fenntarthatóan élni?

A konferencia délután négy munkacsoportban folytatódott, a hangsúly az interaktív tudásmegosztáson volt. Az önkormányzati és városfejlesztési szekcióban, Ballabás Gábor adjunktus és Szabó Mariann vezetésével, a döntéshozók és szakreferensek a zöldterületek körforgásos kezelését, a komposztálási programokat és a Repair Cafe kezdeményezések eredményeit elemezték. Megállapították, hogy 

bár a lakossági szemléletformálás elindult, a finanszírozás és az eldobható termékek visszaszorítása továbbra is nagy kihívás az önkormányzatoknak.

A vállalkozói szekcióban Csigéné Nagypál Noémi és Torma Zsófia moderálásával olyan innovatív cégek képviselői tanácskoztak, mint a Take Easy Energy és a CAM Consulting. A beszélgetés fókuszában az energiahatékonyság, a zöld marketing és az energiaközösségek jogi szabályozatlansága állt, kiemelve a generációk közötti tudásátadás jelentőségét a szemléletformálásban.

Bizalom híján nehéz

A szakpolitikai és a civil szféra képviselői Vadovics Edina és Vadovics Kristóf (GreenDependent Intézet) vezetésével a rendszerszintű változások akadályait azonosították. A csoport arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztásorientált kapitalista modellben rendkívül nehéz az átállás, különösen az alacsony társadalmi bizalom és a politikai elköteleződés hiánya miatt. Hangsúlyozták, hogy a meglévő jó gyakorlatokat a „niche” létből a főáramba kellene emelni erőteljesebb kommunikációval.

Az egyetemi hallgatók szekciójában a fiatalok Buzási Attila és Vincze Dorottya vezetésével az élelmiszer-fogyasztás, a lakhatás és a mobilitás dilemmáit vitatták meg, különös tekintettel a város-vidék közötti egyenlőtlenségekre és a közösségi média véleményformáló erejére, amely kulcsfontosságú lehet a fenntarthatóbb életmód trenddé válásában.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság