Hírfolyam
A világ egyik legjobb egyeteme kért egy példányt a BME-n felfedezett Billéből
2026. 03. 25.
Mostantól ott lesz a svájci ETH gyűjteményében, a Gömböc mellett, az első monostabil tetraéder. Nemsokára indulhatnak vele az első mikrogravitációs kísérletek.
A zürichi ETH felvette a tudományos műszerekből és oktatási segédeszközökből álló gyűjteményébe a BME-n felfedezett Bille nevű geometriai testet – írja a svájci egyetem honlapja. Az első monostabil tetraéder külön e célra gyártott modelljét Almádi Gergő adta át, aki tavaly a témában írta a diplomamunkáját a BME-n – azóta pedig már az Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskolájának hallgatója. (Képünkön Roberta Spanóval, a gyűjtemény társkurátorával.)
„Miután a Bille híre elterjedt a nemzetközi tudományos sajtóban, megkeresett minket az ETH, hogy szeretne egyet a modellgyűjteményébe. A magas gyártási költségek miatt ezt magánszponzoráció segítségével tudtuk megoldani, a támogatónk Albrecht Ottó, a Cashline Holding tulajdonosa” – mondta a bme.hu-nak Domokos Gábor, a BME Geometriai Modellezés Tanszékének egyetemi tanára, aki Almádi Gergővel közösen – Robert Dawson, a kanadai St Mary’s Egyetem matematikaprofesszora közreműködésével – megalkotta a Billét.
| A műszaki profilú ETH a Quacquarelli Symonds felsőoktatási elemzőközpont rangsora szerint az európai kontinens első számú egyeteme, az egész világon csak olyanok előzik csak meg, mint a brit Imperial College London, Oxford és Cambridge, valamint az amerikai MIT, Stanford és Harvard. Gyűjteményében eddig is volt már egy modell, amely részben Domokos Gábor nevéhez fűződik: az ETHZ_MATH-MOD_0059 azonosítóval szerepel a 2007-ben felfedezett Gömböc, az a konvex, homogén háromdimenziós test, amelynek két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van. A Bille az ETHZ_MATH-MOD_0060 azonosítót kapja, de jelenleg még az egyetem aulájában van kiállítva mint új szerzemény. |
„Az ETH kollekciójába bekerülni óriási dolog. Legfeljebb egy tucat ilyen modellgyűjtemény van a világon, ez pedig az egyik legismertebb és legnagyobb.
A Műegyetem számára is sokat jelent, hogy egy újabb szálon kapcsolódik a világ legszűkebb elitjébe tartozó egyetemhez”
– mondta Domokos Gábor.
A Bille az első négylapú keljfeljancsi – mindig, minden helyzetből ugyanarra a lapjára billen vissza. Ilyet korábban csak négynél többlapú testekből tudtak építeni, és kevesen gondolták, hogy egyáltalán lehetséges tetraéderből. Ehhez egyedi geometriára és különleges anyagokra volt szükség, de a test megalkotása nemcsak tervezési bravúr, a gyakorlatban is nagy haszna lehet: a kidolgozása során alkalmazott eljárás és az azon alapuló módszerek segítségével más térbeli formáknál is meg lehet akadályozni a felborulást pusztán geometriai eszközökkel. Ez például olyan területeken hozhat áttörést, mint az űrmissziók leszállóegységeinek tervezése.
Jöhetnek az első kísérletek
Ezen az úton lehet az első lépés az a kísérlet, amelyre Domokos professzor nemrég pályázaton nyerte el a lehetőséget. Az Európai Űrügynökség (ESA) brémai Alkalmazott Űrtechnológiai és Mikrogravitációs Központjában (ZARM) négy napig végezhetnek majd teszteket a Billével és akár más testekkel is. „A laboratórium lényegében egy torony, benne egy speciális lifttel, ahol még a NASA is szokott gravitációs kísérleteket végezni. Remek lehetőség lesz ez, az egyetlen probléma, hogy repülőn nem tudjuk kivinni a Billét, mert aligha engedik fel a fedélzetre, csomagként feladni pedig túl kockázatos lenne a sérülékenysége miatt” – tette hozzá.
gp
fotó: ETH