Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Autóipari befektetőtől kapott finanszírozást a BME egyik legígéretesebb spinoff-cége

2026. 03. 31.
Az új HUD

Az új generációs szélvédőkijelző autóba épített prototípusa jövő nyárra készülhet el. Többek között a BMW is érdeklődik az innováció iránt.

Komoly befektető lépett be a BME egyik legígéretesebb spin-off cégébe, melynek innovatív vetített kijelzője így a fejlesztés fontos szakaszában kap jelentős támogatást. Az aHead Photonics Kft. fejlesztőinek 90 százaléka a BME-n végzett, doktorált vagy tanít, és a cég az egyetem hallgatói közül is jó néhány gyakornokot alkalmaz.

Mint korábban beszámoltunk róla, a nyitó képen is látható innováció a head-up display (HUD) néven ismert eszközök több eddigi hibáját kiküszöböli, így nagy karrier várhat rá az információk szélvédőre vetítését régóta fontos fejlesztési iránynak tekintő nemzetközi autóiparban.

A befektetésről szóló megállapodás aláírása

„A befektető a kimondottan járműipari befektetésekre specializálódott Innova-1 Járműipari Magántőkealap. Az összeg nem nyilvános, de annyit mondhatok, hogy a támogatással a csapatunk mostantól két évig nyugodtan tud dolgozni a szakmai kihívások megoldásán” – mondta a bme.hu-nak Koppa Pál, a projekt vezető kutatója, a Természettudományi Kar Atomfizika Tanszékének vezetője, egyetemi tanár.

Ha valakiben felvetődne a kérdés, miszerint „hogy jön a kijelzőfejlesztés az atomfizikához?”: az egyik legnagyobb magyar kísérleti fizikus, Bay Zoltán által 1938-ban alapított tanszék atomfizikával – az atomok tulajdonságaival és a fénnyel való kölcsönhatásával – foglalkozott. A tanszék neve és a tevékenységének fókusza is megmaradt: ma optikával és anyagtudománnyal foglalkozik, melyek a modern alkalmazott fizika fontos irányai.

Az aHead Photonics alapítóinak ötletei közül kettőt már nemzetközi szabadalom véd, 

és valószínű, hogy ezekhez továbbiak is csatlakoznak majd. Az egyik a HUD-ok egyik közkeletű tökéletlensége, a szellemképesség megszüntetése az ún. Brewster-effektus segítségével (a polarizált napszemüvegek is ezt a jelenséget használják ki, csak másképp – éppen ezért az is előfordul, hogy ilyet viselve egy hagyományos vetített kijelző képe elhalványul).

A másik találmány azt akadályozza meg, hogy a nap- vagy más környezeti fényt a vezető szemébe tükrözze a szélvédő alá elhelyezett, üvegből készült vetítőfelület – mégpedig egy különleges, apró lamellákkal operáló megoldás segítségével (lásd az alábbi fotót). Az innovációk segítségével a látómező mérete jelentősen növelhető a hasonló rendszerekhez képest, és a kiterjesztett valóság alkalmazásával több információ jeleníthető meg.

A lamellás technológia

A két, egyaránt a BME által birtokolt szabadalom nagy előnye, hogy várhatóan nem drágítja meg a rendszert az ismert technológiákhoz képest. Ez persze csak akkor vehető majd biztosra, amikor a sorozatgyártás szakaszába kerül a termék. Egyelőre a TRL5-ös szinten van, ez a laboratóriumi környezetben igazolható működőképességet jelenti. TLR6-os lesz, ha az autóba építés paramétereit is teljesíti, beleértve a méretet, a fényerőt, a hőmérsékleti tűrést stb.

Tesztkörnyezet

Tesztkörnyezet

 

Koppa Pál úgy becsüli, hogy 

az autóba épített prototípus 2027 nyarára valósulhat meg, a gyártás beindítása pedig onnantól még pár év. 

Ebben nagy segítség lehet az ágazati kapcsolatrendszer, ezért a csapat egy ideje együtt dolgozik a lézeres megmunkálással foglalkozó Indupro Kft.-vel és aktívan együttműködik a visszapillantó tükröket és elektronikus képalkotó rendszereket gyártó SMR Automotive-val is. Az üzleti modell azzal számol, hogy az új kijelző piaci értékesítéséhez is autóipari beszállítókkal fognak közösen fellépni, amelyek a hatékony tömeggyártás és az ipari kapcsolatrendszer révén több jelentős autógyártónak tudják szállítani az innovatív terméket.

Koppa Pál

Koppa Pál

Ez nem azt jelenti, hogy az autógyártókat hidegen hagyná egy ilyen fejlesztés, sőt, a HUD-technológia kimondottan kompetitív területnek számít még a járműiparon belül is. A BMW például élénken érdeklődik az aHead Photonics újításai iránt, nem utolsósorban azért, mert többek között éppen azokon a problémákon dolgoznak a mérnökei, amelyeket az említett szabadalmak megoldanak.

gp