A kkv-k sem úszhatják meg az MI-forradalmat

„Ipar nélkül nincs BME, de már József nádor is azt mondta, hogy a mérnöki oktatás mellett a gazdaságira is szükség van. […] Hisszük, hogy a cégek és a Műegyetem együttműködése mindkét félnek hasznos, ez a fórum pedig kiválóan alkalmas a tudásmegosztásra” – e szavakkal köszöntötte Charaf Hassan rektor a 2. SmartMan konferencia résztvevőit a Műegyetemen.

A helyszín ugyanis a tavalyi első konferencia után ezúttal a BME volt. A rektor köszöntője után a szervező, az Ipar 4.0 – Nemzeti Technológiai Platform Szövetség elnöke és társelnöke, Monostori László (a HUN-REN SZTAKI főigazgatója) és Ács István (a Targa Consulting Kft. ügyvezetője) közösen nyitotta meg a konferenciát.

Felidézték, hogy a magyar gazdaság előtt álló digitalizációs kihívás hívta életre a szervezetet, az innovációs alkalmazkodást szeretnék támogatni, a SmartMan pedig a szélesebb szakmai nyilvánosság elé lépés egyik eszköze. Jelezték, hogy az idei esemény egyik célja annak bemutatása, hogy a mesterségesintelligencia-módszerek használatát már a kkv-k sem úszhatják meg, ha versenyképesek akarnak maradni.

„Geopolitikai konfliktusok, fenntarthatóság, környezetvédelem, egészségügyi kihívások, recessziós hatások, energiaárak – a digitalizációnak és konkrétan az MI-nek mindegyik kezelésében, enyhítésében lehet szerepe” 

– sorolta Monostori László. „Az ipari digitalizáció egyik legnagyobb, mindannyiunkat érintő kihívása a szemléletformálás, miközben már túl kellett volna lépnünk azon, hogy arról beszéljünk, miért fontos az ipari digitalizáció. Már régen arról kellene beszélnünk, hogy milyen megoldások vannak, és hogyan valósítsuk meg őket” – tette hozzá Ács István.

Az első előadást Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára tartotta. Azzal kezdte, hogy a nagyvállalatok és a kkv-k közötti termelékenységkülönbség Magyarországon az egyik legnagyobb az egész Európai Unióban, e szakadék szűkítése feltétlenül szükséges.

A felmérésekből az derül ki, hogy a cégek többsége a versenyképessége erősítését elsősorban technológiafejlesztéssel, illetve új beruházásokkal, költségcsökkentéssel és új piac(ok)ra lépéssel képzeli el. A digitalizáció akadálya lehet kognitív, finanszírozási, információhasznosítási és ágazati szempontokból adódó – magyarázta az államtitkár.

A regionális eltéréseket érzékeltetve említette, hogy a világon 35-40 millió robot van, ebből 4,5 millió ipari robot, és míg az utóbbiakból Dél-Koreában 1000 darab jut 10 ezer alkalmazottra, Németországban csak 400, itthon pedig mindössze 100. Mára tehát Ázsia elhúzott a technológiai versenyben, csak az Egyesült Államok tudja tartani a lépést, miközben Magyarországon az MI használata még az IT-szektorban és a high-tech iparágakban is rendre elmarad az uniós átlagtól.

A hazai támogató keretrendszernek része a digitális szektor fejlesztése, a technológiai innováció és kiemelt ágazatok segítése. Az új MI-stratégiában azt a célt tűzték ki, hogy a mesterséges intelligencia járuljon hozzá a GDP-hez, a termelékenységnövekedéshez és a magasabb hozzáadott értékű munkakörök számának emelkedéséhez is – mondta Szabados Richárd.

Általános tanácsként azt fogalmazta meg az MI-innováció iránt elköteleződő kkv-knak, hogy ne az egész cég működését akarják rögtön MI-alapokra helyezni, hanem egy-egy részműveletre koncentráljanak, lépésenként haladva. Hozzátette, a fejlesztésnek ez az iránya alapvetően most attitűd- és nem forráskérdés, hiszen az állami pályázatokon nyerhető célzott támogatás.

A munkaerőpiac terén kirajzolódik, hogy a generalisták háttérbe szorulnak, egyre nagyobb az igény lesz a specialistákra 

– derült ki Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikáció igazgatójának az elődásából. A Siemensnél már 50 éve foglalkoznak a mesterségesintelligencia-fejlesztésekkel, úgy tekintenek az MI-re, mint ami nem leváltja, hanem kiegészíti a munkaerőt és valódi ipari problémákat, kihívásokat old meg.

A kerekasztal-beszélgetések megerősítették, hogy az ökoszisztéma szereplői bár más alapokról indulnak, ugyanazokkal a kihívásokkal küzdenek. Az egyik ilyen az adatgyűjtés, adatfelhasználás, sőt a „kié az adat?” kérdés nemcsak iparági, hanem nemzetközi szinten is problémás.

A magyar cégek digitális értékteremtéséről Pomázi Gyula innovációs szakértő azt mondta, hogy az érték leginkább az értékláncok menedzselésében mutatkozik meg, tehát hogy miképp képesek a cégek a technológiájukkal egymáshoz illeszkedni. Ehhez kapcsolódóan Zalay Buda, a Körber Hungária Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a humán faktor, azon belül is a krosszfunkcionális tudással bíró munkaerő (aki kapocs a megvalósítás és az üzleti érvények között) nagyon értékes a digitalizációban.

Gaszt Attila, a GIA Form Kft. ügyvezetője konkrét számokkal mutatott rá, hogy az automatizálás miképp térül meg, hogyan segít a túlélésben: egy robot megtérülési ideje 3 műszakban 6 hónap, 2 műszakban 1 év, 1 műszakban pedig másfél év, ha kiváltják vele az emberi munkaerőt. Az agrárium és az élelmiszeripar képviselőjeként Éder Tamás arról beszélt, hogy 

a mezőgazdaság bizonyos területeken már kifejezetten előrébb jár, mint azt sokan gondolnák: 

Magyarországon már mintegy másfél millió hektár szántóföldet művelnek valamilyen precíziós gazdálkodási megoldással, és ebből félmillió hektáron intenzív precíziós technológiát is alkalmaznak.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
fotó: Darab Zsuzsa