Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

A csernobili katasztrófáról szóló konferencián adnak elő a BME szakértői

2026. 04. 20.
A csernobili atomerőmű szarkofágja

A 40. évfordulóra időzített konferencia a baleset okainak, következményeinek és fogadtatásának változatos aspektusait tekinti át.

A csernobili atomerőmű 4. blokkja balesetének 40. évfordulója alkalmából a BME Természettudományi Kara, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) közös konferenciát szervez április 24-én.

Az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili robbanás a modern történelem egyik legsúlyosabb ipari balesete, amelynek környezeti, egészségügyi, gazdasági és politikai következményei a mai napig intenzíven foglalkoztatják nemcsak a közvéleményt, hanem a szakmai fórumokat is. A konferencia előadásai és beszélgetései kitérnek 

a műszaki, a környezeti, az egészségügyi, valamint a kommunikációs aspektusokra, 

a következő fő témakörök mentén:

  • A csernobili baleset műszaki okai és közvetlen következményei
  • A kezdeti hírek műszaki értelmezése
  • Az 1986 augusztusi, a szovjet vizsgálati eredményekről szóló, nemzetközi főpróbának szánt, baráti országoknak szóló moszkvai konferencia
  • A szovjet kormány Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben (NAÜ) adott 1986. augusztusi tájékoztatása és annak fogadtatása
  • A baleset hatása a nemzetközi nukleáris biztonsági együttműködések rendszerére, a NAÜ szerepe
  • Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet egykori mérési eredményei
  • A  Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) egykori mérési eredményei
  • A csernobili baleset egészségügyi hatásai
  • Csernobil a magyar televízióban, a rádióban és az újságokban
  • A baleset kommunikációja és annak máig ható fő tanulságai
  • Modern fizikai ismeretátadás információhiányos környezetben
  • A csernobili és fukusimai lakosságvédelmi intézkedések összevetése, a legfontosabb tanulságok
  • Balesetelhárítási felkészülés és a nemzetközi gyorsértesítési rendszer napjainkban

Előadók:
Aszódi Attila egyetemi tanár, a BME TTK dékánja
Bedő Iván, a HVG munkatársa, a Magyar Rádió korábbi hírszerkesztője
Boldog Dalma, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének adjunktusa
Boros Ildikó, a BME Nukleáris Technikai Intézetének mesteroktatója
Cserháti András, a Paksi Atomerőmű volt munkatársa, az MNT volt elnöke
Juhász Mátyás újságíró, szerkesztő-riporter
Pázmándi Tamás, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetője
Pesznyák Csilla, az Országos Onkológiai Intézet klinikai Sugárfizikai Osztályának helyettes vezetője, a BME Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének docense
Sáfrány Géza, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának tudományos tanácsadója
Stefánka Zsolt, az Országos Atomenergia Hivatal főosztályvezetője
Vámos Gábor, a Paksi Atomerőmű és a NAÜ volt munkatársa
Zombori Péter, a KFKI Atomenergia Kutatóintézete és a NAÜ volt szakértője

A program 9 órakor kezdődik, és 13 óráig tart. A helyszín a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) díszterme (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.). A belépés ingyenes, de április 22-én 17 óráig regisztrálni kell ezen a linken.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
fotó: Wikimedia Commons / Tim Porter