Most érdemes beszállni a doktori képzésbe – új ösztöndíj jön a BME-n

„A doktoranduszok a Műegyetem tudományos motorjai. Ma közel 750-en vannak, de szeretnénk, ha még többen lennének” – jelentette ki Zaránd Gergely, a BME tudományos rektorhelyettese az egyetem nyílt doktori fórumán, ahol érdeklődő hallgatók várták, hogy meggyőzzék őket: érdemes belevágniuk egy PhD- vagy DLA-képzésbe.

A rektorhelyettes megnyitó beszédében egyebek mellett azzal járult hozzá a meggyőzéshez, hogy emlékeztette a megjelenteket: a kutatás szabadsága nemcsak nagyon izgalmas, de közben egy közösség részévé is teszi az embert, amelyhez olyan emberek tartoznak, mint Szilárd Leó vagy Krausz Ferenc.

Zaránd Gergely bejelentette azt is, hogy a BME 2027 februárjától saját doktori ösztöndíjat vezet be, ezzel is támogatva a jelentkezést a Műegyetem doktori iskoláiba. 

A BME Doktori ösztöndíj 300 ezer forintra egészíti majd ki az állami doktori ösztöndíjat. 

A pontos feltételek a minap megjelent rektori utasításban olvashatók.

Ezután Takács Gábor egyetemi tanár, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke tartott rövid előadást. A BME-n születő publikációk statisztikáit bemutatva úgy fogalmazott, jó ideje töretlen a növekedés, ezért „most igazán érdemes beszállni”, hogy a PhD vagy DLA fokozattal a „tudós köztársaság” polgára lehessen valaki.

Takács Gábor ismertette a képzés főbb feltételeit, követelményeit, illetve a mérföldköveket a felvételitől a képzési és kutatási szakaszt követő komplex vizsgán és a disszertációs szakaszon át a védésig. Elmondta azt is, hogy a BME ösztöndíjprogramban más juttatásokra is számíthatnak a fiatal kutatók, így konferenciatámogatásra és szabadalmi bónuszra. A most jelentkezőknek addig is az EKÖP és DKÖP programok biztosítanak szinte mindenkinek ösztöndíj-kiegészítést. Kiemelte, még van lehetőség jelentkezni és témavezetőt, témát keresni a doktori iskolák honlapjain megtalálható témákon túlmenően is.

Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a doktori kiválósági ösztöndíjak rendszeréről tartott tájékoztatót. Részletesen bemutatta az EKÖP és a DKÖP program által kínált lehetőségeket, amelyek „a doktori ösztöndíjak és a doktori értékteremtés között húzódó szakadékot hivatottak csökkenteni”. A praktikus információk mellett a rektorhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a doktori képzés egyfajta beruházás a jövőbe az egyén (magasabb fizetés) és az egyetem (KFI-bevételek növelése) számára egyaránt – sőt, a társadalom jövőjébe is.

Az esemény kerekasztal-beszélgetéssel zárult: Balogh Blanka, a Természettudományi Kar végzős doktorandusza kérdezett két másik doktori hallgatót, Szász Zsoltot (Gépészmérnöki Kar) és Szenka Józsefet (TTK) – akik mindketten aktívak az Egyetemi Doktori Képviseletben is –, valamint az Építészmérnöki Karon frissen doktorált Regős Krisztinát.

balról Balogh Blanka, Szász Zsolt, Szenka József és Regős Krisztina

Szenka József azt emelte ki, hogy mindenféle tudományos előzmény nélkül jelentkezett a doktori képzésre, még csak nem is TDK-zott soha, szerinte tehát nincs olyan mesterdiplomás, akinek ne lenne ajánlható, hogy próbálja meg. „Gyorsan bele lehet rázódni, akár másfél év múlva el lehet jutni önálló cikkekig” – mondta. Az elsőéves Szász Zsolt egyetértett ezzel, mint mondta, az első félévben kisebb a teher a hallgatókon, a GPK doktori iskolájában ilyenkor oktatni sem kell még.

Regős Krisztina szerint a jelentkezéskor két dolog igazán fontos: egy olyan témavezető, akivel megvan az összhang és a bizalom, és természetesen az a téma, ami igazán érdekli, izgatja az embert. Balogh Blanka ezt azzal egészítette ki, hogy érdemes átgondolni, rá tud-e szánni az ember a képzésre minimum négy évet az életéből, hiszen a doktori címig vezető út „nem feltétlenül nyílegyenes”, időnként szükség van némi rezilienciára.

Regős Krisztina hangsúlyozta, hogy a doktoranduszi lét nagyon változatos: része a publikációk felkutatása, feldolgozása, a cikkírás, a prezentációkészítés, de persze az adminisztráció is – a nehéz pillanatokért pedig kárpótolnak a szakmai kihívások. 

Megemlítette, hogy neki lehetősége volt egy kutatás során egy csapatban dolgozni a Nobel-díjas Konstantin Novoselovval.

Szenka József beszélt arról is, hogy teljes állás mellett is el lehet végezni egy doktori iskolát, és szerencsés esetben a disszertáció témája kapcsolódhat az ember munkájához. Ő például a Semilab Zrt.-nél dolgozik, és a projektek közül, amelyekkel foglalkozik, az egyik éppen a PhD-kutatása. Ily módon az elméleti kutatás relevanciája rögtön tesztelhető a gyakorlatban.

Az áprilisban megnyílt jelentkezési időszak legalább május végéig tart a BME doktori iskoláiban, az érdeklődők innen indulva minden fontos információt megtalálnak az egyetem internetes felületein. Általános információ kérhető Agócs Norberttől, az Egyetemi Doktorandusz Képviselet elnökétől ezen a címen, az ösztöndíjakkal kapcsolatos kérdésekben pedig Hajós-Baku Esztert érdemes keresni itt.

A fórum teljes felvétele:

gp