Komplex válaszok az egészségipar kihívásaira – üzleti reggeli a BME-n

A BME Üzleti reggeli sorozatának legutóbbi eseménye az egészségipar és a biotechnológia kihívásait és lehetőségeit állította a középpontba. Köszöntőjében Charaf Hassan rektor kiemelte: a BME akkor tud valódi értéket teremteni partnerei számára, ha egységesen, karokon és szakterületeken átívelően, multidiszciplináris módon kínál megoldásokat az ipar problémáira.

Az egyetem célja nem egyszeri támogatási formák keresése, hanem hosszú távú, „win–win” alapon működő együttműködések kiépítése, amelyekből mind az egyetem, mind a vállalatok profitálnak – mondta a rektor. Beszélt a BME 2032 stratégiaalkotási folyamatról is, amelynek célja, hogy szakértők bevonásával kijelölt irányok mentén erősítse az egyetem szerepét a hazai és nemzetközi innovációs ökoszisztémában.

A szakmai program első előadója, Szarka András, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja, átfogó képet adott a BME egészségipari és biotechnológiai kompetenciáiról. Előadásában bemutatta, 

miként ad az egyetem komplex válaszokat olyan globális kihívásokra, mint az idősödő társadalom, az egészségügyi munkaerő hiánya, a növekvő ellátási költségek vagy a járványügyi kockázatok.

Szarka András részletesen szólt a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a robotika és a biotechnológia összekapcsolásáról, valamint azokról a kutatás‑fejlesztési területekről, amelyek a BME‑n az alapkutatástól egészen a biogyártási és gyógyszertechnológiai megoldásokig terjednek. (Szarka András előadásának prezentációja innen tölthető le.)

Az esemény fontos eleme volt a körforgásos börze, ahol az egyetem karai önálló standokon mutatták be az egészségiparhoz és biotechnológiához kapcsolódó kutatásaikat, projektjeiket és ipari együttműködési lehetőségeiket. A résztvevők így közvetlenül ismerhették meg a BME sokszínű, egymást kiegészítő kompetenciáit, valamint azokat a konkrét területeket, ahol az egyetem és az ipar találkozása új értéket teremthet.

Ott volt a BME EELISA-csapata is, amely azt emelte ki, hogy erőforrásaiból fakadóan, a partneregyetemek bevonásával, a szövetség a BME lehetőségein túl is hatékonyan, gyorsan tud reagálni az igényekre. Ilyenek lehetnek a nemzetközi kutatások, a partneregyetemi közösség és a piaci partnerekből formálódó, strukturált, finanszírozásában támogatott szakmai közösségi munka, a nemzetközi hallgatótoborzás vagy rendezvények európai láthatóságának a támogatása. Egy-egy partner nemcsak specifikus programokkal, hanem szakmai gyakorlati helyek biztosításával is erősítheti akadémiai jelenlétét, segítve a nemzetközi láthatóságát és a munkatársi utánpótlást, és részt vállalvaa felsőoktatás formálásából.

Szamkó Tamás, a Ceva‑Phylaxia vezérigazgatója előadásában bemutatta a több mint százéves múltra visszatekintő, nemzetközi szinten is meghatározó állatgyógyászati vállalat tevékenységét. A cég a Ceva csoport egyik legfontosabb gyártó‑ és kutatóközpontja: az itt fejlesztett és gyártott vakcinák a cégcsoport globális árbevételének jelentős részét adják, és világszerte több milliárd állat egészségéhez járulnak hozzá. Különösen erős a vállalat technológiai portfóliója, amely az inaktivált és élő vakcináktól a vektor‑, DNS‑ és RNS‑alapú megoldásokig terjed – utóbbi az állategészségügyben világszinten is úttörőnek számít.

A vezérigazgató hangsúlyozta a BME‑vel fennálló stratégiai együttműködés jelentőségét is. 

A Ceva‑Phylaxia kutatás‑fejlesztési és ipari fejlesztési egységeiben jelentős arányban dolgoznak a Műegyetemen végzett szakemberek, és az elmúlt években számos hallgató vett részt gyakornoki programban, szakdolgozati és diplomamunkák készítésében.

A közös munka fontos eleme a Ceva Horizon ösztöndíjprogram, amely a legtehetségesebb BME‑s hallgatók támogatását és hosszú távú szakmai bevonását szolgálja, valamint a nemzetközi graduate-program, amely révén fiatal magyar szakemberek külföldi Ceva‑telephelyeken is tapasztalatot szerezhetnek. (Szamkó Tamás előadásának prezentációja innen tölthető le.)

Az Üzleti reggeli megerősítette, hogy a BME az egészségipar és a biotechnológia területén nemcsak tudásközpontként, hanem aktív innovációs és ipari partnerként is meghatározó szereplő, ahol az egyetemi kutatás, az oktatás és az ipari alkalmazás kézzelfogható módon kapcsolódik össze.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság