Látványos kiállítás mutatja be a fiatal török állam magyar építőinek nyomait

„Biztos vagyok benne, hogy lesz olyan hallgatónk, aki doktori értekezést ír ebből a projektből” – jelentette ki Varga Tamás, az Építészmérnöki Kar dékánja annak a kiállításnak a megnyitóján, amely a délnyugat-törökországi Milas város úgynevezett magyar házainak interdiszciplináris kutatását mutatja be a BME K épületében.

A kutatási projekt a 2025-ös Magyar-Török Tudományos és Innovációs Év során kezdődött a helyi magyar kulturális központ, a Liszt Intézet támogatásával. A műegyetemi oktatók és hallgatók tavaly nyáron Milasban felmértek egy magyar házat (az alábbi fotón) és a helyszínen, majd itthon kutatták a magyar vonatkozású emlékeit, feltárták a keletkezése történeti-kulturális kontextusát, a kiállításon pedig bemutatják az eredményeiket.

De hogyan kerülnek egyáltalán „magyar házak” az Égei-tengertől nem messze fekvő kisvárosba? Az 1920-as években, a szekuláris köztársaság kikiáltása után, sok szakember érkezett Magyarországról, hogy részt vegyen az ország modernizálásában. Köztük mérnökök és építőmunkások is voltak, akik számos épület tervezésén és felépítésén dolgoztak Ankarától Isztambulon át Milasig. E házak többségét máig számontartja a helyi emlékezet, az értő szem pedig könnyen képes azonosítani a környezetüktől elütő tipikus ismertetőjegyeiket.

Ott van Milas

„A török társadalom emlékszik a magyar szakemberek hozzájárulására a fiatal köztársaság fejlődéséhez, beleértve az épületeket is. A helyiek ezeket gyakran még most is magyar házaknak nevezik, ami jól mutatja, valójában mennyire közel áll egymáshoz a két nép” – mondta Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet, akinek a projekt egyik ötletgazdája, az építészdiplomáját a BME-n megszerző Kovács Máté Gergő isztambuli kulturális attasé tolmácsolt.

Kovács Máté Gergő (b) és a nagykövet

A kutatás során létrejött egy, az emlékhelyek megőrzését célzó magyar-török egyetemi együttműködés, emellett egy tudományos workshop keretében sikerült a lehető legrészletesebb dokumentációt – kézi alakhelyes felmérés és 3D pontfelhő – elkészíteni az egyik legjellegzetesebb milasi magyar épületről. Minderről Kőbe vésett barátság címmel dokumentumfilmet készített az isztambuli Liszt Intézet munkatársa, Gerek Tamer, és a megnyitó után levetítették az érdeklődőknek.

„Csodálom az Építészmérnöki Kar lendületét, amellyel ennyi eseményt szervez. 

Büszkék lehetünk erre a projektre, ahogy azokra a nagy magyar építészekre is, akik itt végeztek” 

– mondta a megnyitón Charaf Hassan, a BME rektora. Megemlítette, hogy a Műegyetemen egyre több a külföldi hallgató, és Törökországból különösen sokan jönnek ide tanulni.

Charaf Hassan

A kiállítás a K épület 2. emeletén, a Szkéné előtt tekinthető meg.

A projekt résztvevői:

Kiss Zsuzsanna Emília (BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék), Pataky Rita , Egri Mátyás (BME Épületszerkezettani Tanszék), Melek Çolak, Zühre Sözeri Yıldırım (Muğla Sıtkı Koçman Üniversitesi), Püski Éva (BME Oktatási Igazgatóság), Püski Judit (BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék), Kovács Máté Gergő, Sipos Áron, Gerek Tamer (Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ, Isztambul), Kövecsi-Oláh Péter (NKE), valamint Bényei Zsigmond, Bolya Mira, Csótai Zsófia, Fálmann Dániel, Nacsády András József, Nagy Kinga és Pintér Eszter Júlia, a BME Építészmérnöki Karának hallgatói.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
fotók: Képkocka Építész Médiakör