Elfogadta a Szenátus a BME tavalyi beszámolóját

A BME Szenátusának a 2025–26-os tanévben megtartott 9. rendes ülése rektori dicséretekkel kezdődött: Charaf Hassan az esélyegyenlőségért, illetve a fogyatékkal élők segítésében végzett munkájáért adta át az elismerő oklevelet Balf Julianna esélyegyenlőségi koordinátornak és Megyeri Petra Ágnes jogi előadónak.

A Szenátus döntött az Oktatói Szolgálati Emlékéremre felterjesztettekről, megszavazva a Gépészmérnöki Kar 5, az Építészmérnöki Kar (ÉPK) 1, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) 3 jelöltjét.

Ezután újonnan indítandó képzésekről és szakfelelősökről következtek szavazások. A Szenátus jóváhagyta

• a földmérő és földrendező mérnöki alapképzési szak indítását az Építőmérnöki Karon, a szak képzési programját és szakfelelősét (Rózsa Szabolcs egyetemi tanár);
• a félvezetőipari mérnök mesterképzési szak létesítését a VIK-en;
• az űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzési szak indítását a VIK-en, a szak képzési programját és szakfelelősét (Bacsárdi László egyetemi docens);
• a kognitív és viselkedéses adattudomány szakirányú továbbképzési szak létesítését a Természettudományi Karon, a szak képzési programját és szakfelelősét (Babarczy Anna egyetemi docens);
• az ÉPK által gondozott építészmérnök alapképzési szak új szakfelelősét (Varga Tamás egyetemi docens);
• az ÉPK által gondozott építészmérnök osztatlan szak új szakfelelősét (Varga Tamás egyetemi docens);
• az ÉPK által gondozott építész mesterképzési szak új szakfelelősét (Répás Ferenc egyetemi docens);
• a VIK által gondozott egészségügyi mérnök mesterképzési szak új szakfelelősét (Gézsi András egyetemi docens);
• a VIK által gondozott villamosmérnök mesterképzési szak új szakfelelősét (Cinkler Tibor egyetemi tanár).

A testület megszavazta a Műegyetem Alapító okiratának módosítását az Oktatási Hivataltól érkezett technikai jellegű észrevételek alapján. A napirendi pontok között kiemelt helyet kapott a BME új Szervezeti és Működési Szabályzata első könyvének, a Szervezeti és Működési Rendnek (SZMR) az elfogadása. Az előterjesztés – a benyújtott anyag szerint – nem átfogó stratégiai újratervezés, hanem célzott szervezeti, hatásköri és felelősségi korrekció, amely a döntési jogkörök egyértelműsítését, a működési keretek tisztázását és az irányítási rendszer átláthatóbbá tételét célozta. Az ülésen Bíró Barbara kabinetfőnök ismertette a módosítási tervezetet, ennek részeként a rektor szóbeli módosító javaslatait, valamint a módosítási javaslatok szerkezetét, amely három fő forrásból épült fel.

• Az első módosítási indítvány kari egyeztetések – különösen a TTK javaslatai – alapján került be. Többkörös véleményezés után pontosították a szakfelelősök kijelölését, a Szenátus megerősítette, hogy ez továbbra is szenátusi hatáskör, így kikerült az a javaslat, amely az Oktatási Bizottsághoz telepítette volna.
• A második módosítási indítvány az alkalmazotti érdekképviselettel egyeztetve készült. Erősítették az Alkalmazotti Tanács részvételét egyes bizottságokban és formalizálták az együttműködést az egyetemi vezetéssel: évi két stratégiai egyeztetés, havi operatív egyeztetések, valamint részvétel a vezetői értekezleteken, ha az adott napirend érinti a jogkörét. A vitában elhangzott, hogy ezen egyeztetések jelentős része már a gyakorlatban is működik, az SZMR most ezeket emeli szabályozási szintre.
• A harmadik főként pontosításokat tartalmazott: definiálták a vezetői státuszokat, összehangolva a vonatkozó jogszabályokat, hogy egyértelmű legyen a vezetők jogállása és felelősségi köre.
• Pontosították a szervezeti struktúrát: rögzítették, hogy akadémiai egységek csak kari keretben működhetnek, különbséget tettek önálló és nem önálló egységek között. A szolgáltató oldalon az igazgatóságok és irodák önálló egységek, míg az akadémiai oldalon a karok szabadon alakíthatják intézeti és tanszéki struktúrájukat.
• Az oktatási irányításban az Oktatási Bizottság szerepét döntéselőkészítő és szakmai ellenőrző funkcióként határozták meg; a végső döntés továbbra is a Szenátus és a kari tanácsok hatásköre. Az Oktatási Igazgatóság feladata az adminisztratív és jogszabályi megfelelés vizsgálata.
• A HR-szabályozásnál rögzítették, hogy a javadalmazás, a teljesítményértékelés és a foglalkoztatási követelmények kialakítása szenátusi hatáskör, a HR-terület koordinációjával és a kari, egyetemi szereplők bevonásával.

A vita során több általános szabályozási kérdés vetődött fel. Többen kiemelték a további egyeztetések szükségességét. Más felszólalók hangsúlyozták, hogy az SZMR a működés stabilizálását és a hatékonyság növelését szolgálja és olyan keretrendszert ad, amely a gyakorlatban tovább finomítható. Volt szenátor, aki a dokumentum terjedelmét és komplexitását észrevételezte. Az SZMR-t a Szenátus több mint kétharmados többséggel megszavazta, 2026. június 1-jén pedig hatályba is lépett, itt érhető el. Több hozzászólás is jelezte: a szabályzat alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján a jövőben további finomhangolás várható.

A Szenátus jóváhagyta a BME számviteli rendelkezések szerinti 2025. évi beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét. A Deloitte jelen lévő képviselője ismertette a független könyvvizsgálói jelentést, mely szerint a beszámoló „megbízható és valós képet ad” az egyetem „2025. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről”.

A testület megszavazta Varga Tamás, az ÉPK dékánja előterjesztését az ArchLAB Építészmérnöki Tudásközpont megalapításáról. A tanszékek mellett működő, az építészeti kompetenciákat összefogó szervezeti egység feladata az lesz, hogy e kompetenciákat „látható és mérhető eredményekké” alakítsa.

A Szenátus végül elfogadta a következő tanévi üléstervét, eszerint az első rendes ülés szeptember 28-án lesz. A jelenlegi tanév következő (utolsó) rendes ülésének tervezett időpontja június 29.

Az ülés napirendje itt olvasható, felvétele pedig itt meghallgatható. A korábbi ülések anyagai itt megtalálhatók (a dokumentumok csak a BME belső hálózatáról nyithatók meg).

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság