Harmincéves lett a Pro Progressio Alapítvány

Jubileumi ünnepségen adták át a BME mellett 30 éve működő Pro Progressio Alapítvány idei díjait. A Haris Parkban megtartott eseményen jelen voltak a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjai, a BME vezetői, valamint vállalati partnerek (Nokia, B.Braun, Evosoft, Aumovio, Robert Bosch, Euroapi, 77 Elektronika, Morgan Stanley stb.) képviselői. Köszöntőt mondott Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár.

Horváth Péter

„Harminc évvel ezelőtt a Pro Progressio alapítói hittek abban, hogy Magyarország jövője a tudásban és az innovációban rejlik. Ma, egy új korszak kezdetén, ugyanez a hit vezérli a magyar innovációpolitikát is” – jelentette ki Horváth Péter. Az államtitkár szerint az ünnepség kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztémát meghatározó vállalati támogatók, kutatók és döntéshozók találkozhassanak, a kormány innovációs politikája pedig „pontosan ezekre a közösségekre kíván építeni”.

A Pro Progressio alapítvány 1996 tavaszán jött létre a Műegyetem stratégiai céljainak segítésére, illetve arra, hogy összekötő kapocs legyen az intézmény és a gazdasági élet szereplői között. Fő céljaként a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését határozta meg, a hallgatók és oktatók számára meghirdetett ösztöndíjakkal, pályázatokkal. Az elmúlt 30 évben több mint 12 ezer hallgatónak és kutatónak biztosított ösztöndíjat, eközben 300-nál is több cégtől kapott támogatást. Az alapítvány az értékmegőrzést is segíti, kulturális rendezvények szervezésével és a BME történetét bemutató kiadványok megjelentetésével. Az alapítvány saját történetéről itt olvasható összefoglaló.

Pakucs János, a kuratórium elnöke előadásában összefoglalta az alapítvány 30 éves tevékenységét, majd Charaf Hassan, a BME rektora méltatta a Pro Progressio és a BME kapcsolatát. Ezután az alapítvány által odaítélt díjak átadása következett.

Charaf Hassan

Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettes ismertette az id. Szily Kálmán Publikációs Díjat, melyet egyrészt a legelismertebb tudományos folyóiratokban való publikálás ösztönzésére, ezáltal a kiváló kutatók elismerése érdekében alapítottak. Névadója, az egykori rektor, a Műegyetem első tudományos folyóiratának, az 1876-ban alapított Műegyetemi Lapoknak volt az egyik szerkesztője.

Zaránd Gergely

A két nyertes publikáció:

1.
Improving energy absorption in cellular 3D-Printed fiber-reinforced structures with radially reinforced composite shells (Composites Part B – Engineering). Szerzők: Szederkényi Bence (doktorandusz), Kovács Norbert Krisztián (adjunktus), Czigány Tibor (egyetemi tanár) – Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék.

Pakucs János, Zaránd Gergely, Kovács Norbert Krisztián, Szederkényi Bence, Charaf Hassan

A közlemény egy aktuális és ipari szempontból is fontos kutatási területhez, a 3D nyomtatott, szálerõsített, energiaelnyelõ kompozitok fejlesztéséhez kapcsolódik, azt vizsgálva, hogyan növelhetõ a cellás szerkezetû, additív gyártással elõállított szerkezetek stabilitása és energiaelnyelõ képessége szénszálerõsített kompozit héjak alkalmazásával. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a radiális héjerõsítés hatékonyan gátolja az additív gyártástechnológiára jellemzõ kedvezõtlen rétegelválási és lokális kihajlási folyamatokat, ezáltal lényegesen nagyobb fajlagos energiaelnyelést eredményez.

2.
Charge-Transfer Excitations within Density Functional Theory: How Accurate Are the Most Recommended Approaches? (Journal of Chemical Theory and Computation). Szerzők: Mester Dávid (tudományos munkatárs), Kállay Mihály (egyetemi tanár) – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék.

Pakucs János, Zaránd Gergely, Mester Dávid, Charaf Hassan

A kvantumkémiai számítási terület kiemelkedõ munkája, amely számítási modelleket hasonlít össze a töltésátvitel elemzésére. A kidolgozott numerikus eljárás robusztus megoldást ad az intramolekuláris töltésátvitel pontos számítására.

A Zipernowsky Károly Innovációs Díjat Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes mutatta be. A műegyetemi tanár, mérnök-feltaláló nevét viselő elismerés a BME-n született két legjelentősebb innovációs teljesítmény elismerésére hivatott.

Levendovszky János

A két nyertes projekt:

1.
Közlekedést támogató intelligens infrastruktúrarendszer az M1-M7 autópályaszakaszon. A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszékén működő Önvezető Járművek Kutatócsoport környezetérzékeléssel foglalkozó tagjai: Rövid András tudományos főmunkatárs, a kutatócsoport vezetője, Vincze Zsolt tudományos segédmunkatárs, Csonthó Mihály doktorandusz, Cserni Márton doktorandusz, Fodor Károly doktorandusz, Nagy Szabolcs tudományos segédmunkatárs, Szalai Mátyás tanszéki mérnök, Boronyák Ádám tanszéki mérnök, Gergály Szabolcs tanszéki mérnök.

2.
BridgeAID hídmonitorozó rendszer. A BME Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékének, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének kutatócsapata: Joó László Attila egyetemi docens (gigitális ikrek), Kenéz Ágnes tudományos segédmunkatárs (szélterhelés-szimuláció és megbízhatóságanalízis), Kollár Dénes adjunktus (scélszerkezetek és numerikus szimuláció), Völgyi István (vasbetonszerkezetek és monitoringrendszerek), Szirényi Bence (MI-fejlesztés), Kővári Bence (IT-rendszerfejlesztés).

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság