A mostaninál is alacsonyabb vízállásra és rekordárvizekre egyformán számítanunk kell

Míg a Duna jelenlegi vízhozama Budapestnél mindössze 720 köbméter/másodperc – jelentősen alulmúlva a korábbi, 800 köbméteres minimumot –, árvíz idején ez az érték akár 9500 köbméter is volt már. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének modellszámításai pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a jövőben „bőven 10 ezer köbméter” feletti másodpercenkénti vízhozamok is előfordulhatnak – mondta az Info Rádió Aréna című műsorában Baranya Sándor egyetemi docens, a tanszék vezetője.

A közel egyórás beszélgetés során szóba került a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosításához szükséges fenékküszöb megépítésének módja, működési elve, lehetséges hatásai, valamint a hajózhatóság érdekében elvégezhető részleges visszabontás lehetősége (Baranya Sándor ezekről a témákról a bme.hu-nak is beszélt a napokban), de az is, hogy miért mélyül a folyó medre évtizedek óta, és mit lehetne tenni ennek a folyamatnak a visszafordítása vagy legalább a megállítása érdekében.

Az ivóvizünknek sem mindegy, mit teszünk a folyóval

A kutató kitért arra is, hogy a tudatos hordalékgazdálkodás a vízellátás szempontjából is fontos, hiszen például Budapest az ivóvize 95 százalékát a Duna menti kutakból nyeri, az emberi beavatkozások pedig befolyásolják a szűrés hatékonyságát. Az esetleges vízlépcsőépítésről azt mondta, az sem időben, sem költségben nem mérhető egy vészhelyzetben néhány milliárd forintból megépített fenékküszöb projektjéhez, és nem is biztos, hogy a legjobb megoldás lenne:

A folyószabályozási lépések között nincs egyetlen mindenre jó megoldás, hanem nagyon sok műszaki megoldás lehetséges.

„Összegyűjtöttünk körülbelül 50 különböző típust, amelyek szóba jöhetnek ezeknek a problémáknak a kezelésénél, és attól függően, hogy milyen célt akarunk kiszolgálni, milyen fizikai, ökológiai jellemzők vannak az adott folyószakaszon, kell tudni egy-egyet, akár ezeknek a kombinációját kiválasztani, és megfelelő hatásvizsgálatokkal előrejelezni, hogy mi várható egy beavatkozásnál, és aszerint dönteni” – mondta Baranya Sándor.

A műsor itt teljes egészében megnézhető:

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság