Az amerikai űrprogramot tanulmányozhatta az USA-ban a BME kutatója

Csaknem egy hónapot töltött az Egyesült Államokban Bacsárdi László egyetemi docens, a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének vezetője az ország talán legjelentősebb szakmai csereprogramja, az International Visitor Leadership Program (IVLP) keretében. A kvantuminformatikai, űrkommunikációs szakembert az űriparban feltörekvő országok alprogramjába (Engaging with the Rising Space Nations) hívták meg a budapesti amerikai nagykövetség ajánlására.

Az IVLP a negyvenes évek óta létezik: az amerikaiak havonta 3-4 külföldiekből álló csoportot szerveznek a legkülönbözőbb területekről, a látogatásuk teljes költségét a külügyminisztérium állja. „A deklarált cél bemutatni a résztvevőknek, hogy az USA hol tart, min dolgozik, de az egész nyilván az amerikai soft power, az érdekek kommunikálásának is az eszköze. Ezzel együtt szakmailag nagyon hasznos” – mondta a bme.hu-nak Bacsárdi László.

Bacsárdi László a NASA központjában

A meghívottakat témától függően szakmai vagy közéleti szempontok alapján választják ki, nem véletlen, hogy később sokukból cégvezető vagy magas rangú politikus lesz. Az űrprogramra Bacsárdi Lászlóval együtt 19-en utaztak 5 kontinensről, minisztériumi háttérintézményektől, űrügynökségektől, űripari cégektől. „Amellett, hogy az egyedüli magyar voltam, az akadémiai szférát is csak én képviseltem, ami vélhetően nemcsak általában a BME-nek szól, hanem az űrmérnökképzésünknek és a kvantumkommunikációsfejlesztéseinknek is.”

A csoport tagjait hat államba – Washington DC, Maryland, Virginia, Colorado, Alabama, Florida –vitték el a házigazdák. 

Jártak négy NASA-létesítményben és a Pentagon rakétatesztelő központjában, a néhai Wernher von Braun dolgozószobájában, sőt az Apollo-program rakétáit összeszerelő csarnokban is, amely a világ legnagyobb egyterű épülete.

 A legtöbb helyszínen előadásokat hallgattak, majd szabad beszélgetés következett, és Coloradóban ott lehettek a nagy űrkutatási konferencián, a National Space Symposiumon.

Az Apollo-program legendás épületében (Vehicle Assembly Building), ahol most az Artemis-program rakétáit szerelik össze.

„Sok mindent megtudtunk, de gyakran előfordult, hogy a beszélgetőpartnereink nem válaszolhattak bizonyos kérdésekre. Végig csak jegyzetelhettünk, nem szabadott semmit rögzíteni, és volt, ahol még az okosórát is le kellett adni a bejáratnál. Mindenhol VIP-bánásmódot kaptunk, ugyanakkor az érzékenyebb létesítményekben a kísérőink egészen a mosdó ajtajáig velünk jöttek” – érzékeltette Bacsárdi László, hogy az információmegosztásnak volt azért határa.

Ez az óvatosság az amerikaiakkal folytatott együttműködésekben is sokszor problémát okoz, az exportkontroll miatt külön kell engedélyeztetni bizonyos technológiák kivitelét. A jogi kérdések rendezését az sem segíti, hogy az űrügyek ott három különböző minisztériumhoz tartoznak, ezt a tapasztalatot magyar szemmel is érdemes megszívlelni – jegyezte meg a kutató.

Nagyon pozitív benyomásokat szerzett viszont a Coloradói Egyetemen, ahol az Egyesült Arab Emírségek első Mars-szondája készült, és már dolgoznak egy új küldetésen. 

Az ottani egyetemi techtranfszer-iroda évente 20-25 startupot segít a piacra, közülük 10 unikornis lett a saját területén. 

Kiválóan működik az egyetem alumni-hálózata, ami abból is látszik, hogy a tanszékek jó része egy-egy – vélhetően bőkezű – támogató család nevét viseli.

Colorado Springsben, a legnagyobb űrkonferencián (National Space Symposium)

Bacsárdi László úgy véli, a látogatása egy folyamat első lépése, azóta is van kapcsolata ugyanis a nagykövetséggel, ahol készek segíteni az egyetemi partnerségek fejlesztésében. Az amerikai egyetemek nyitottak a kutatási együttműködésre, de ehhez az kell, hogy a BME képes legyen finanszírozni a saját költségeit, ami a legtöbb esetben dedikált EU-s pályázatokkal oldható meg.

„Ha e téren sikeresek leszünk, adódhat lehetőség akár közös műholdépítésre, és várják a külföldi javaslatokat, kísérleteket az Artemis-programba is. [Ez az amerikai holdprogram neve – G. P.] Sőt, a nemzetgazdasági perspektíva is látszik, hiszen a helyi űripari klasztereknek vannak potenciális kapcsolódási pontjai hazai cégekhez. Ahogy a másik 18 résztvevővel kialakított kapcsolat is roppant értékesnek bizonyulhat még” – jelentette ki Bacsárdi László.

gp