Újabb BME-s oktató kapott L'Oréal-ösztöndíjat

Tavalyhoz hasonlóan az idén is ott van a BME egy oktatója a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért ösztöndíjának díjazottjai között. Bálint Erika, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék docense gyógyszertudományi kutatásaiért részesült az elismerésben.

A Nőkért és a Tudományért ösztöndíj kivételes tehetségű hazai kutatónőket támogatja. Az elmúlt 24 évben 66-an kapták meg, a L’Oréal több mint 100 millió forintot osztott szét közöttük. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.

Bálint Erika az áramlásos kémia eszközeivel keres fenntarthatóbb megoldásokat a gyógyszergyártás jellemzően energia- és oldószerigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira. A hatóanyagokat vékony csővezetékekben vagy mikroreaktorokban állítja elő, ami gyorsabb reakciókat, kevesebb hulladékot és nagyobb biztonságot tesz lehetővé a hagyományos szakaszos gyártástechnológiához képest.

Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik. 

Egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyaga – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, 

amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva a gyógyszeripar fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételéhez.

A három díjazott. Középen Bálint Erika

„Az áramlásos kémia koncepciója, hogy nagy, zárható edények helyett csővezetéken, kisebb méretben mennek végbe a kémiai reakciók, ezáltal több lépést össze lehet kapcsolni, amellett a végén egyszer kell csak tisztítani. A folyamat így nemcsak fenntarthatóbb és kevésbé veszélyes, de könnyebben szabályozható is” – mondta a bme.hu-nak Bálint Erika. Hozzátette, ezt a viszonylag új technológiát a nyugati országokban már alkalmazzák a gyógyszergyártók, de itthon még nem, mert a beruházási költsége elég magas, ezért leginkább egy új hatóanyag fejlesztéséhez éri meg kialakítani az újfajta gyártási környezetet.

„A kutatócsoportommal éppen azon dolgozunk, hogyan tudjuk olcsóbbá tenni a technológiát. 

Egyelőre az alapkutatásnál tartunk, reakcióspecifikusan tervezzük és nyomtatjuk a reaktorokat olyan innovatív technológiák segítségével, mint a polimereket és fémport ötvöző 3D nyomtatás. A következő évek feladata a méretnövelés lesz, az ipari szereplők részéről élénk az érdeklődés, folyamatos kommunikáció a területen érdekelt cégekkel” – magyarázta a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar kutatója.

A másik két díjazott a személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez bioinformatikai módszerekkel hozzájáruló Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, valamint a hatékonyabb, környezetbarátabb mikrocsipek fejlesztéséhez szükséges atomi rétegeleválasztás technológiáján dolgozó Baji Zsófia, Az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudós-fizikusa.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság