Nagyszabású konferenciát rendez a Műegyetem, bemutatva a felsőoktatás és az ipar együttműködésének példáit, sikeres konstrukcióit, valamint a BME FIKP aktuális kutatásait.

2019. június 13-án tartja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a BME Innovációs napot a Q épület Simonyi Károly termében.

A BME Innovációs Nap, Ipar–Egyetem Együttműködés elnevezésű rendezvény délelőtti szekciójának előadásai a felsőoktatás és az ipar együttműködésének példáit, a nagyvállalati együttműködés fókuszpontjait és legjelentősebb szakmai eredményeit mutatják be (BME - FIEK), amelynek célja, hogy a meghívottak, és az általuk képviselt szervezetek megismerjék a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ szolgáltatásait, működése során elért legfontosabb eredményeket és azok jelentőségét. A BME FIEK arra törekszik, hogy új alapokra helyezze az egyetemi és a vállalati kutatások összehangolását, gyorsítsa az eredmények gyakorlati hasznosítását, kialakítsa a kutatási tevékenységek részleges vagy teljes piaci finanszírozásának módszertanát, közelítse az egyetemi oktatást a vállalatok igényéhez. A FIEK az egyetem innovációhoz kapcsolódó tevékenységeit szervezi, koordinálja és erősíti, jelentősen hozzájárulva az intézmény tevékenységének kiteljesítéséhez. A Központ  létrehozásával a cégek számára egy olyan új kommunikációs csatorna nyílt a Műegyetem felé, amelyen keresztül megfogalmazhatják kutatás-fejlesztési és képzési igényeiket, ezáltal közelítve a felsőoktatás kínálatát a valós piaci/ipari igényekhez. A BME FIEK a fenntarthatóság, integráció, együttműködés, kompetencia irányelvek mentén működő átfogó szervezeti egység a FIEK projekt, az Ipar 4.0 Technológiai Központ és a BME KFI iroda (Kutatás, Fejlesztés, Innováció) alappillérekkel. (A Műegyetemen 2017-ben létrehozott BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) új modellt jelentő rendszerének kialakítására az NKFIH Alap FIEK_16-1-2016-0007 kódszámú pályázat keretén belül 3,96 milliárd forint támogatást, a résztvevő vállalatok pedig együttesen 2 milliárd forint forrást biztosítottak. A programban a Műegyetem mellett négy meghatározó iparvállalat: a Siemens Zrt., a Richter Gedeon Nyrt., a Nokia Solutions and Networks Kft., valamint a Magyar Villamos Művek Zrt. vesz részt – a szerk.)

Az egynapos konferenciát Józsa János rektor köszöntője után Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere nyitja meg. A programindító előadást Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke tartja, majd a Műegyetem részéről Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes prezentál. Az eseményen adják át a BME Pro Progressio Alapítvány innovációs és publikációs díjait., végül Kotán Attila kancellár összefoglalójával zárul a délelőtti blokk, délután pedig a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) tématerületeinek vezetői mutatják be friss kutatásaikat.

A rendezvény regisztrációhoz kötött, a jelentkezéseket a bme.hu aloldalán várják a szervezők, egyúttal már elérhető a részletes program is.

Nanotechnológia és anyagtudomány

Az informatikai ipar, jármű- és gépipar, vegyipar, orvostudomány, energetika vagy akár az építőipar területén egyaránt óriási az igény egyre jobb tulajdonságokkal rendelkező anyagok előállítására, sokszor pedig az ezekbe integrált intelligens funkciók megvalósítására. Napjainkban már a hagyományos félvezető szerkezeteken túlmutató informatikai eszközök készülnek, és rohamléptekkel terjednek a nanométeres építőelemeket tartalmazó áramkörök, szenzorok és adattárolók. A technológia számára megnyíló új méretskála a kvantumfizika törvényeinek korábban nem képzelt széles körű hasznosulását teszi lehetővé. Az ezekhez a területekhez kapcsolódó anyagtudományi és nanotechnológiai kutatásokat egy nemzetközileg versenyképes kutatógárda végzi amelynek célja az újszerű adattárolásra és/vagy műveletvégzésre alkalmas nanoelektronikai eszközök készítése; a nano(bio)kémiai szenzorok, nanofluidikai lab-on-a-chip eszközök fejlesztése; a modern funkcionális és szerkezeti anyagok, intelligens anyagszerkezetek és modern anyagvizsgálati módszerek fejlesztése; a nanoméretű spin szerkezetek rendszerek és komplex mágneses struktúrák elméleti, valamint kísérleti vizsgálata; továbbá a nanofotonikai anyagok kísérleti vizsgálata, alkalmazásai és modellezése.

A program kiválósági csoportokat, akadémiai kutatóintézeteket és ipari partnereket integrál: 4 futó és 3, a közelmúltban lezárt Lendület projekt; a közelmúltban lezárt 2 ERC pályázat; 3 futó MTA Kutatócsoportot; az MTA kutatóintézetekkel folytatott szoros együttműködés (MTA EK MFA, MTA Wigner FK, MTA TTK); élő stratégiai ipari kapcsolatok (Bosch, Volkswagen, Siemens, 77 Elektronika, SEMILAB, EVOPRO, ZOLTEK, PPG).

Kiemelt céljaink közé tartozik a tehetséges fiatal kutatók itthon tartása, az ipari igényeket kiszolgáló magasan kvalifikált szakembergárda kutatóhelyi képzése, és az egyetemi kutatási infrastruktúra fejlesztése.

Az előadás címe: Nanotechnológia alkalmazásokban

Biotechnológia az egészség és az ipar szolgálatában

Szinte nem telik el nap a biotechnológia újabb eredményeiről, az azokban rejlő új ipari lehetőségekről szóló hírek nélkül. Ennek hátterében természetesen nem a biotechnológia évezredes múltja, a szimpla fermentációs folyamatok állnak, hanem az 1970-es években felfedezett rekombináns DNS technika, majd a 2000-es évek elején kifejlesztett genomszerkesztési módszerek.

A biotechnológia szó, fogalom megalkotója, a Műegyetem egykori oktatója, Ereky Károly már a XX. század elején megjósolta, hogy a biotechnológia „akkor fog a kor színvonalára emelkedni, ha olyan mértékben alkalmazzák a biokémiát, mint ahogy például az elektrotechnikai nagyipar felhasználja az elméleti fizikának alaptételeit”. Jelenleg a biotechnológiában éppen ezért elválaszthatatlan a felfedező alapkutatás, amely lehetőséget teremt az ipari terméket előállító sejtek anyagcseréjének megismerése révén annak számunkra kedvező irányba történő megváltoztatására, hogy aztán később az alkalmazott kutatás, fejlesztés során a terméket ipari léptékben, gazdaságosan állíthassuk elő. A műegyetemi biotechnológiai innovációi során ezt szem előtt tartva komplex módon gondolkodtunk, így egy központi egység köré szerveztük a biotechnológiai ökoszisztémát. A központi egységben szerepet kap a molekuláris biológiával, biotechnológiával foglalkozó csoporttól kiindulva a léptéknöveléssel foglalkozó ipari fermentációs csoporton keresztül a készítményformulálással foglalkozó csoportig mindenki. Őket támogatják a fermentációs folyamatok szimulálásával, szabályozásával foglalkozó gépészmérnök, villamosmérnök csoportok, illetve a gazdasági hasznosulást becslő közgazdaságtannal foglalkozó kutatók; így az első ötlettől kezdve a megvalósulásig, a felhasználásig komplett megoldásokat kínálunk.

Az előadás címe: Biotechnológia a Műegyetemen – Ötlettől a megvalósításig

Mesterséges intelligencia kutatása és alkalmazásai az okos városok és az autonóm járművek területén (Future Mobility és Smart City)

A Mesterséges Intelligencia (MI) eszközeinek és módszereinek térhódítása alapjaiban formálja át a gazdasági és az üzleti élet teljes szerkezetét. Alkalmazása erősíti és gyorsítja a folyamatok automatizálását és a digitalizáció teljes körűvé válását. Ugyanakkor a társadalmi hatásai széles körűek, különösen az autonóm járművekhez és az okos városi infrastruktúrához kapcsolódó témakörökben.

A program megvalósítása során elsősorban következő területeken értünk el eredményeket: adaptív és tanuló rendszerek, kognitív információ feldolgozás, tudás- és ágens alapú rendszerek, lágy számítási módszerek, idősorok analízise és adatbányászata, az MI adatbiztonsági kérdései, okos adatgyűjtés és feldolgozás, rendszerintegráció, robotika, intelligens gyártás és gépi látás, járműintelligencia és kommunikáció, okos város, innovatív városi mobilitási szolgáltatások, hálózatba kapcsolt és autonóm járművek tesztelése, okos épületek, járműrendszerek és járműplatform megoldások, autonóm járművek AI rendszereinek tesztelése és validációja, magas szintű autonóm funkciók, járműkommunikáció, CyberSecurity és behatolás detektálás, környezetérzékelés AI alapokon, intelligens (AI alapú) döntések, kooperatív szituáció értékelés AI módszerekkel, e-mobility, forgalommodellezés AI módszerekkel, járműirányítás AI alapokon, nagyfelbontású térképészet, mechatronika, érzékelők és ember-gép interakciók, autonóm és ember vezette járművek együttes irányítása, társadalmi kihívások és optimalizálási modellek és módszerek.

A felsorolt területeken a tudományos eredmények informatikai termékekké és alkalmazásokká való fejlesztése, illetve üzleti hasznosítása is megkezdődött az informatikai- és járműipari cégek körében.

Az MI FM előadás címe: MI módszerek a járműirányításban

A bemutatandó demó címe: Gépi tanulás alapú mozgástervezés szimulációban és tesztpályán

Az MI SC előadás címe: Mesterséges Intelligencia az ipar és társadalom szolgálatában

Víztudomány és katasztrófamegelőzés

Új eljárások a víztudományokban és a katasztrófamegelőzésben

Víztudományok és katasztrófamegelőzés – e két, átfedő fogalom alá olyan mérnöki módszerek csoportosíthatók, amelyek a társadalom és a természetes környezet biztonságát szolgálják.

A biztonság megteremtése ott kezdődik, hogy egyáltalán azonosítjuk a veszélyeztetett lakosságot, építményeket és élőhelyeket. Szélsőséges események modellezésével tárjuk fel az árvíz, az aszály, földmozgások, szennyeződések vagy különféle ipari katasztrófák veszélyét. Egyik alapvető feladatunk az, hogy a meteorológusok, klimatológusok vagy geológusok által meghatározott katasztrófatípusok hatásait átszámítsuk az épített környezetre, így például lokális földrengésspektrumokat határozzunk meg számos nagyberuházás helyszínére. Ahol a feltárt kockázatok alapján indokolt, oda folyamatos állapotkövető, távérzékelő eljárásokat és valós idejű előrejelző rendszereket fejlesztünk a vízügy, a katasztrófavédelem, vagy kritikus építmények kezelői részére.

Több kutatócsoportunk is foglalkozik a földrengésre vagy a tűzállóságra vonatkozó műszaki előírások felülvizsgálatával, és nemzetközi szabványalkotó munkacsoportokban pontosabb tervezési módszerek kidolgozásával. Ebben a saját anyag- és szerkezetvizsgáló laboratóriumainkban, szélcsatornáinkban végzett kísérletek mellett egyre fontosabb szerep jut a nagy felbontású, térbeli numerikus modellezésnek. A közigazgatási intézmények számára stratégiai javaslatokat dolgozunk ki a vízgazdálkodási és környezetvédelmi problémák kezelésére, mégpedig úgy, hogy az alkalmazkodjon az elkerülhetetlen változásokhoz és a társadalom által elfogadható legyen.

Az előadás címe: Új eljárások a víztudományokban és a katasztrófamegelőzésben

– GI –