„Amiért érdemes az ÜTI mestereket választani”

A BME Üzleti Tudományok Intézet rendhagyó nyílt napokon mutatta be mesterszakjait az MSc előtt álló hallgatóknak.

„Remélem, hogy a most első alkalommal megrendezett programsorozatot néhány éven belül fel tudjuk futtatni” – hangsúlyozta Pázmándi Kinga, az Üzleti Tudományok Intézet igazgatója a bme.hu-nak. A Q épület mögött felállított ÜTI Sátorban négy nap alatt sokan megfordultak a változatos programokon. A szervezők az előadások mellett prezentációs versenyt szerveztek, valamint koncerteket és focimeccseket is lehetett hallgatni, nézni.

A „Civil sátor” előadásaiban az intézet oktatói eddig kevéssé ismert oldalukról mutatkoztak be a hallgatóságnak. Marcsa Attila mestertanár nem mindennapi kalandjáról tartott élménybeszámolót: családjával a két éve hajótörést szenvedett Costa Concordia üdülőhajó utasai voltak a tragikus úton. „Talán különösnek hangzik, de előnyt is kovácsoltunk a kalandból” – mesélte. „Azzal, hogy pánik nélkül, előírásszerűen hagytuk el a hajót, a családi kötelékeink, a bizalom csak erősödött. Személyes tárgyainkat elveszítve azt is megtapasztalhattuk, hogy lehet ezek nélkül is élni. Kissé patetikusan fogalmazva, azóta könnyebben észreveszem, hogy mi az igazán fontos az életben.”

Verebics János egyetemi docens a jogtudományok mellett fiatal kora óta foglalkozik képregények rajzolásával és e műfaj történetével is. „Sokan művészkedni szeretnének a képregény ürügyén, de szerintem fontosabb a jó rajzkészség és a műfaj szabályainak ismerete” – figyelmeztetett az oktató. „A rajzolóknak persze nem mellékes, hogy a képregény-készítés egykor igen jól jövedelmezett: Zórád Ernő, a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb rajzolója például négyszer annyit keresett akkoriban, mint a miniszterelnök. Ez sajnos már a múlté: a rendszerváltással bejövő külföldi képregények, majd az internet elsöpörte a magyar képregény aranykorát. Ma már inkább a manga hódít.” (A manga a képregény japán nyelvű általános elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusában készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre – a szerk.)

Galántai Zoltán egyetemi docens (aki a képek tanúsága szerint más szerepben is kipróbálta magát az ÜTI Napokon) a házasság jövőjéről tartott széleskörű kultúrtörténeti, gazdaságtörténeti, szociológiai, antropológiai ismereteket is közvetítő előadást, időnként szellemes kritikával illetve a múlt, a jelen és a lehetséges jövő házasság-modelljeit. „A közösségi hálózatok eredetileg jelentős részben azon a koncepción alapultak, hogy a férfiak összehasonlíthassák, hogy melyik nő mennyire szép. Az a gondolat, hogy úgy kell a társunkat kiválasztani, hogy minél szebb legyen, a városi kultúra sajátja. Némileg leegyszerűsítve, a földművelés korszakában egy férfi azzal tudta optimalizálni saját evolúciós stratégiáját, hogy minél több nőtől született gyermeke, a városban viszont már nem jelent előnyt a sok gyerek, ezért fontosabbá vált, hogy a nő minél szebb legyen. Egészen a 19. századig nem szerelemből házasodtak az emberek, hiszen nem ez volt az elsődleges szempont. A házasság elsősorban gazdasági kapcsolat volt, egy olyan társadalmi kapocs, amely egyrészt lehetővé tette, hogy fölneveljék a gyerekeket, másrészt egyéb társadalmi kapcsolatok megerősítésére is szolgált.”

Az „ÜTI Globál” blokk előadói közül Vida Péter a Prezi képviselőjeként az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar alapítású startup cégét mutatta be. „Van egy mondás Amerikában: az emberek azt tanulják, hogy igen, meg tudjuk csinálni, Magyarországon pedig azt mondjuk, hogy igen, az amerikaiak meg tudják csinálni. Ez az a gondolkodásmód, amit meg kell változtatni” – hívta fel a figyelmet. „Hisszük, hogy ha valaki globálisan gondolkozik és bátor, innen is elérhet bármit” – utalt a cég filozófiájára, amelynek fontos részét képezi a hatékony információáramlás is. „A félreértések elkerülésének érdekében nincsenek titkok, mindenki mindenről értesülhet a vállalaton belül. Kerüljük a hierarchiában a túl sok szintet is, ami a vállalat növekedése miatt egyre nehezebb feladat.” „Az MSCI nagyon sok mindenben pont az ellentéte a Prezinek” – reagált erre Agod Attila, a Morgan Stanley Capital International (MSCI) pénzügyi adat- és szoftvercég budapesti kutatócsoportjának vezetőjeként. „Egy egyetemistának a Prezi munkaszervezése sokkal jobban tetszik, mint egy olyan viszonylag katonás, fegyelmezett, folyamatvezérelt cégé, mint az MSCI. A fegyelemnek oka van: nemcsak az, hogy a céget igazán sikeressé a jelenlegi cégvezető, a katonás stílusú Henry Fernandez tette, aki egy tábornok fia, hanem az is, hogy 35 irodánk van szerte a világban. Munkájuk összehangolásához közös nyelvre és egy olyan folyamatra van szükség, amely megszabja, hogy mikor kivel érintkezel. Ez első hallásra nem szimpatikus, de jól működik. Ha mindössze háromezer emberrel akarsz világvállalatot építeni, akkor folyamatok kellenek” – magyarázta a húszmilliósból bevételét néhány év alatt megsokszorozó, folyamatosan növekvő világcég magyarországi kutatócsoportjának vezetője.

Vida Péter szerint „ha kapsz egy feladatot, amire azt mondják, hogy ezt csináld meg, az egy idő után nem lesz túl izgalmas. Ám ha adnak egy kihívást, amihez neked kell kitalálni a feladatokat, akkor az sokkal érdekesebb.” Az is kiderült, hogy a Preziben a felvételkor a szokásos szakmai körök mellett a próbahétre is különös hangsúlyt fektetnek, amikor a jelöltnek csapatban kell dolgoznia. „Az interjúkon sok minden kiderülhet: ki milyen okos, ki mennyire jó szakmailag, de az nem, hogy hogyan viselkedsz hosszú távon a kollégáiddal” – összegezte Vida Péter.

Agod Attila kiemelte, hogy a pénzügyi modellezéshez a fizikus végzettségűek értenek igazán. „Egy matematikus már kissé elvont gondolkodású ehhez a világhoz, a fizikus absztrahál, de már modellekben gondolkodik, eldobja a feleslegest és megtartja a fontosat. Az első, amit az egyetemen megtanítanak nekünk, fizikusoknak, az éppen a modellezés. Az, hogy ezekkel egy mechanikai rendszert, egy kvantumrendszert vagy egy pénzügyi rendszert vizsgálunk, az szinte mellékes: feladatunk a dolgok egyszerűsítése, összpontosítás a lényegre, majd a modellek megalkotása. Ehhez a fizikus diploma nagyon jó alapokat szolgáltat” – tette hozzá a kutatócsoport vezetője, akinek BME-s tanulmányi íve három kart is érintett: mérnök fizikusként végzett, doktori témaköre a VBK-hoz kapcsolódott, az Üzleti Tudományok Intézetében pedig MBA diplomát szerzett.

„Agilisan dolgozunk, ha kell, hetente irányt váltunk. Az a filozófiánk, hogy ha rossz útra tévedtél, bukj el minél hamarabb” – mutatott rá a Prezi következő sajátosságára Vida Péter. „Az MSCI azt ismerte fel, hogy ha a globális piacon akarunk befektetni, akkor fontos szabványosítani a befektetési folyamatot. Egy globális befektető nem tud egyszerre tízféle indexmetodológiára figyelni. Egy, a világ összes részvénypiacára ráhúzható metodológiát kell adnia a világnak, és akkor a globális befektetők hozzá fognak menni. A cég missziója, hogy segít megérteni a kockázat fogalmát” – állította mellé párhuzamként Agod Attila.

A Prezi cég 2008-ban azzal a céllal jött létre, hogy kiváltsa a lineáris, slide-alapú prezentációkészítést. Alapítói: Árvai Péter, Somlai-Fischer Szabolcs és Halácsy Péter. Maga a Prezi egy Flash-alapú, internetes prezentációkészítő szoftver, amelyet a felhasználók 2009. áprilisa óta használhatnak. Az amerikai piacra lépést követően a szoftver az Egyesült Államokon kívül más angolul beszélő országokban is terjesztésre került, mára több mint 30 millióan használják.

A Morgan Stanley Capital International (MSCI) a világ egyik vezető, befektetési döntéstámogató megoldásokat kínáló vállalata. Mind a tőzsdeindexek, mind pedig a portfólió kockázatkezelő és teljesítménymérő eszközök fejlesztésének területén az iparág úttörőjeként tartják őket számon Az MSCI a New York-i tőzsdén önálló cégként jegyzett vállalat. Budapesti irodájuk 2007-ben nyílt, ma már több mint 150 főt foglalkoztatnak.

A prezentációs versenyen több mint százan indultak – ismertette Andor György, a Pénzügyek Tanszék vezetője. Itt az előadások tartalmát nem, kizárólag a „tálalást” értékelték. „A hallgatói vagy esettanulmány-versenyek általában mindössze 5-10 hallgatót érintenek egy 300 fős évfolyamból, itt sokkal több résztvevő volt. Így is gyakori gond, hogy a különböző tantárgyainknál a legjobb prezentálók közül sokan rossz szájízzel távoznak, hiszen nincs energia a legjobbakkal külön foglalkozni. A prezentációs verseny ugyanakkor kiváló alkalom, hogy az ambiciózus, tehetséges, és magukat komolyan vevő hallgatóink kiemelkedő munkáját elismerhessük” – tette hozzá Pázmándi Kinga.

A szakmai zsűri, amelynek tagja volt még Woynárovich Márton és Keszthelyi Zoltán, a CITI Hungary Bank két munkatársa is, az előadó személyes szuggesztivitását, előadói képességeit kiemelten értékelte, szem előtt tartva a kreativitást, a dizájnt, a megszabott időkerettel való gazdálkodást, valamint a téma és az előadásmód egységét is. Az indulók mind egy-egy megírt projektfeladatot, szakdolgozatot vagy TDK munkát dolgoztak fel, illetve rövidítettek le a versenyre. A hét döntőbe jutott prezentáció mindegyike kiváló hallgatói teljesítményként értékelhető, a döntő színvonala a versenyzők és témavezetőik méltó sikere – hangsúlyozták a szervezők.

A CITI prezentációs verseny első helyezettje Tóth Gergely lett Az Apple titok, avagy mitől szeretetmárka az Apple című előadásával. Pázmándi Kinga szerint „a győztes magabiztos előadó, előadása kiforrott, ő maga eggyé vált a prezentációjával, hiszen amikor valaki a márkahűségről, márkáról, márkaépítésről beszél, az maga is marketing.” A második Cservék Judit lett A hatékony marketing alapjai című prezentációval. Harmadik Szipka Károly, aki Felsőoktatási rangsorok, a minőség mérése a felsőoktatásban címmel foglalta össze szakdolgozatát.

A BME GTK Üzleti Tudományok Intézet 2014 szeptemberében összesen hat mesterszakot indít nappali, illetve részidős formában. Ezek az MBA, a Marketing, a Számvitel, a Pénzügy, a Műszaki menedzser, valamint a Vezetés és szervezés mesterszakok.

-HA, BK-

Fotó: Philip János