A BME saját halottjának tekinti Gordos Géza professzor emeritust

2014. szeptember 19-én vesznek végső búcsút az életének 77. évében váratlanul elhunyt professzortól a Farkasréti temetőben.

Gordos Géza 1960-tól volt a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, illetve jogelődei oktatója, 1976-2002 között vezetője. Nevéhez több tantárgy kidolgozása, tanítása, valamint a gépi beszédfeldolgozás laboratórium alapítása is fűződik többek között. 1991-1997 között a Műegyetem kutatási rektorhelyetteseként is tevékenykedett (teljes életrajza itt olvasható).

Gordos Géza kutatási területei közül az infokommunikációban, valamint a beszéd- és nyelvfeldolgozás terén ért el világszerte elismert és a gyakorlatban is felhasznált eredményeket (a nyalábolt beszédjeleket átvivő rendszerek 1938-ból származó kivezérlés-elméletének kiterjesztése nyalábolt beszéd- és adatjelekre, illetve különböző hosszúságú sokdimenziós vektorsorozatok átlagolása idővetemítéssel). A felsőoktatás-szervezésben is aktív volt: külföldi tapasztalatok és azok nyomán elvégzett irodalomkutatás alapján 1972 óta publikált a tutori rendszerrel, a kreditrendszerrel és a kétlépcsős oktatással kapcsolatban cikkeket. A professzor a BME, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a mérnöktársadalom meghatározó egyénisége volt.

Prof. Dr. Gordos Géza DSc (1937-2014)