Józsa János: „A teljes értelmiségivé válást segítik”

Fogadással és hangversennyel ünnepelte a BME a 120 éves Műegyetemi Szimfonikus Zenekart és a 20 éves Pro Progressio Alapítványt a Zeneakadémián.

Küldetésszerű, a technológiai-műszaki, ugyanakkor a humán fejlődést is minden eszközzel támogató tevékenységnek minősítette a Pro Progressio Alapítvány két évtizedes működését a BME rektora. Józsa János a mérnöki tudományosság, az oktatás és a kivitelezői mérnökség szempontjából is fontosnak nevezte az alapítvány által nyújtott ösztöndíjakat és egyéb támogatásokat, hozzátéve, hogy mindez a céges partnerek nélkül nem valósulhatott volna meg.

A Műegyetem rektora sikeresnek és méltán népszerűnek látja a Pro Progressio által támogatott BME Gyerekegyetem programot, amelyet a tavalyi kezdést követően idén már két turnusban rendeznek, és a jövő évi tudományos nyári táborba is már csak a várólistára lehet jelentkezni. 

Józsa János végül köszönetet mondott Pakucs Jánosnak, az alapítvány kuratóriumi vezetőjének, a BME Díszpolgárának, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnökének, valamint Dallos Györgyinek, az alapítvány titkárának, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar munkatársának, akik „felbecsülhetetlen szerepet játszanak” az alapítvány működésében.

Az alapítvány eddig hat milliárd forintnyi támogatást nyújtott mintegy 6500 hallgatónak és 3000 oktató-kutatónak, ebből mintegy 1,5 milliárd forinttal segítették az egyetemi infrastruktúra fejlesztését – foglalta össze Pakucs János.

A Pro Progressio Alapítvány a gazdasági élet szereplőinek együttműködésével PRO-TEH-IN néven komplex pályázati rendszert alakított ki az egyetemi tehetséggondozás és innovációs tevékenység ösztönzésére. Az alapítványnak a vállalati támogatások terhére kiírt egyedi pályázatai mellett 11 saját Pro Progressio ösztöndíjpályázata, illetve díja működik, amelyek az átlag felett teljesítő hallgatók tanulmányi és innovációs tevékenységét segítik. Az alapítvány a középiskolai műszaki és természettudományi ismeretek népszerűsítését, valamint az e tárgyakat oktató középiskolai tanárok tevékenységét is segíti.

Szintén a Pro Progressio alapította 2011-ben a BME Innovációs Díját is, amellyel a BME évente ismer el egy-egy, a kutatóegyetemi program keretében létrejött alkotást vagy innovációs teljesítményt.

Az alapítvány kiemelt célja továbbá a történeti campus értékeinek megőrzése és ápolása is. A gondozásában valósult meg, a mérnöki tudományokat jelképező négy szobor újraalkotása a főbejárat előtt, a központi épület homlokzatának megújítása vagy a Díszterem berendezésének korszerűsítése is.

Az alapítvány kuratóriumát annak létrejötte óta vezető ipari szakember visszaidézte a Pro Progressio létrehozásának pillanatait: az alapítvány Michelberger Pál korábbi rektor kezdeményezésére Bíró Péter rektorsága alatt valósult meg 1996-ban, együttműködésben a BME-n akkor kuriózumként működő Társadalmi Szenátussal (a testület az egyetemért tenni akaró, ipari és társadalmi partnerekből állt, pl. MVM, GE, Siemens, Knorr-Bremse, MOL, EGIS, MTA, MTESZ – a szerk.).

Pakucs János végül köszönetét fejezte ki a független, de az egyetem mellett működő alapítvány kuratóriumi tagjainak és munkatársainak is.

Az alapítvány jelenlegi kuratóriumi tagjai:

Pakucs János, a kuratórium elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, továbbá Karsai Béla elnök (Karsai Műanyag Holding), Kocsis István igazgató (Merkantil Bank), Lepsényi István (Knorr-Bremse), Levendel Ádám (Szonda-Ipsos), Vámos Zoltán (General Electric Hungary), Vajta László dékán ( BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar), valamint Salgó András egyetemi tanár (BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék).

Az ünnepségen közülük és a korábbi kuratóriumi tagok közül is sokan részt vettek.

Az alapítvány ünnepi kiadványa ITT tekinthető meg. Az ünnepségen elhangzó beszédek pedig ITT hallgathatók meg.

Az ünnepség folytatásaként a Liszt Ferenc Zeneakadémia nagytermében adott teltházas koncertet az idén 120 éves Műegyetemi Szimfonikus Zenekar. A közönség soraiban ült az egyetem rektora, kancellárja, több dékánja, illetve a BME számos munkatársa is.

Az együttes a világon az első olyan egyetemi szimfonikus zenekar, amely zenei fakultással nem rendelkező egyetemen alakult meg. Józsa János rektor elégedetten jegyezte meg: „A mi egyetemünk már 120 éve is olyan zenéhez értő, azt szerető hallgatókból és oktatókból állt, hogy nem kellett zenei fakultás ahhoz, hogy ilyen zenekarunk legyen, és az egyetem mindenkori erőssége, hogy a műszaki és az általános műveltség együtt van jelen az intézményben.”

Az együttest Zerkovitz Rudolf elsőéves gépészmérnök-hallgató hívta életre. Az eredetileg 50 fős „tánczenekar” 1896-os megalakulása óta – klasszikus zenét játszó szimfonikus zenekarként – folyamatosan működik, csupán 1945-ben nem tartott hangversenyt. A zenekar tagjainak többsége műegyetemi hallgató, de mindig voltak és vannak köztük más egyetemek hallgatói is. Sokan egyetemi tanulmányaik befejezése után is a zenekar tagjai maradnak, így végzett mérnökök, egyetemi oktatók is részt vesznek az együttes munkájában, amelynek mindig van egy tanárelnöke is, jelenleg Locsmándi Gábor, az Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék egyetemi docense.

A jubileumi műsornak különlegessége volt, hogy 1942 óta először működött közre műegyetemi hallgató hangszerszólistaként – hívta fel a figyelmet Balás Miklós, a zenekar alapítványának titkára, egyben egyik brácsajátékosa. Tóth Gábor, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar negyedéves hallgatója zajos sikerrel adta elő Carl Maria Weber Esz-dúr klarinétversenyét.

A zenekart Erdélyi Dániel vezényelte (a fiatal karmesterrel másfél évvel ezelőtti megválasztásakor készült interjúnk itt olvasható – a szerk.)

A zenekar nemrégiben digitalizáltatta megalakulása óta folyamatosan gyarapodó archívumát, így a honlapjukon elérhetők eddigi hangversenyeik adatai és sok esetben a fennmaradt plakátok is.

A dokumentumok eredetijét a BME Levéltár őrzi, június 9-én nyílik kiállítás belőlük a könyvtárépület aulájában.

BK - TJ

Fotó: Philip János