Díjnyertes mezőgazdasági technológiát fejlesztett ki két műegyetemista

A BME VBK biomérnök hallgatói oxigénmentes hőbontással, úgynevezett pirolízissel előállított bioszénnel javítanának a hazai talajok állapotán és termőképességén.

A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar két hallgatója első helyezést ért el a K&H fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázaton TDK-dolgozatukkal (címe: „Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig” – szerk.). Bacsárdi Szilvia (biomérnök BSc-képzés) és Máté Rózsa (biomérnök MSc-képzés) a fenntartható mezőgazdaság és a környezeti kockázatmenedzsment két kiemelt témakörével foglalkozott kutatásaiban: talajjavítással és talajvédelemmel, illetve hulladékhasznosítással.

A két tehetséges egyetemista különböző bioszén-típusok hatékony talajjavítási felhasználási lehetőségeit kutatta, és kísérletet tett a szabadföldi alkalmazás megalapozására is. A fiatal kutatók szerint bioszénnel hatékonyan javíthatók a Magyarországra jellemző savanyú és homoktalajok fizikai és kémiai tulajdonságai, biológiai aktivitása, tápanyag-ellátottsága, víztartó-kapacitása és termőképessége. Úgy vélik, hogy a porózus szerkezetű bioszén jótékony hatással lehet a növények növekedésére, és a kezeletlen homoktalajnál jobb élőhelyet és élhetőbb környezetet biztosít a talajlakó állatok számára. Bioszén forrása lehet a mezőgazdasági hulladék, az erdőgazdálkodási maradványok (fűrészpor, gabonahéj, csonthéj, gyümölcsmag), az állati trágya, az állati eredetű fehérje és csontok, a szennyvíziszap vagy akár a háztartási szilárd hulladék is.

Fotó: agronaplo.hu

A biomérnök-hallgatók többlépcsős kutatási munkát végeztek: tesztelték a különböző bioszén-típusokat, amelyeket laboratóriumban és szabadföldön is alkalmaztak, majd értékelték a kifejlesztett komplex technológiát. Szabadföldi demonstrációs kísérleteik után javult a talaj termékenysége, a kutatási területen ültetett növények pedig életerőssé váltak a bioszénes kezelés hatására. Innovatív javaslataik egyszerre nyújthatnak megoldást a hulladék újrahasznosítására és a talajjavítás problémájára is.

A K&H fenntartható agrárium pályázatára 13 felsőoktatási intézmény 31 karáról jelentkeztek hallgatók, összesen 50 pályamunka született, amelyeket két fordulóban értékelt a szakértő zsűri. Előnyt élveztek azok az innovációt bemutató pályázatok, amelyek az agrárágazat fenntarthatóságát segíthetik valamilyen új technológiával, eljárással. Fontos volt a téma eredetisége, hazai aktualitása, a bemutatott fejlesztés várható gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai, és a szélesebb körű alkalmazás lehetősége is. Idén hét ifjú agrárszakember, köztük a VBK biomérnök-hallgatópárosa részesültek elismerésben és kapott összesen 1 millió forint anyagi támogatást.