Szívesen adják át tapasztalataikat az ÉMK informatikai rendszerének kidolgozói

Többéves kari fejlesztés eredményeiről számolt be az Építőmérnöki Kar. Fókuszában az egységes oktatásmenedzsment és a korszerű külső megjelenés, valamint a belső kommunikáció áll.

A karon korábban is meglévő informatikai egységesítési szándék megvalósítására Dunai László dékán kari Informatikai Bizottságot hívott életre még 2013-ban. „Szisztematikus, minden tanszékre kiterjedő munka áll az informatikai rendszerünk korszerű kialakítása mögött, amely az elmúlt 3-3,5 év alatt zajlott le” – ismertette Joó Attila László egyetemi docens, az Építőmérnöki Kar jelenlegi gazdasági dékánhelyettese, aki korábban a fent nevezett bizottság elnöke is volt. A Molnár Bence jelenlegi elnökkel, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék adjunktusával közösen irányított munka célja kiemelten az oktatásmenedzsment, valamint a kar külső és angol nyelvű megjelenéseinek fejlesztése volt, ami kiegészült a belső kommunikációt segítő kari tudástár (wiki) létrehozásával. Utóbbi felületet kari költségvetési egyeztetésre is használják, közösen a Kancellária Monitoring és Kontrolling Osztályával. 

Az elmúlt évek munkájának eredményeképpen a kar és összes szervezeti egységének honlapja összehangolt, friss megjelenést kapott, és a tanszéki logókat is megújították, egységesítették. Egységes kari e-mail címeket hoztak létre (@epito.bme.hu), hogy mind a külső megjelenésben, mind a publikációknál feltüntetett adatok egyértelműen beazonosíthatókká váljanak (elősegítve ezzel a kar és az egyetem tudományos eredményeinek jobb megjelenítését is). Az egységesített megjelenést szolgálta a kari munkatársakról készített fotósorozat is, amelyet a hivatalos honlapok oktatóinak oldalain használnak.

Joó Attila óriási előrelépésnek minősítette az összehangolt külső megjelenés mellett a fejlesztés másik lényeges elemét, egy dinamikus, személyre szabható, nyílt forráskódú egységes oktatási keretrendszer (e-learning) létrehozását. A Moodle LMS oktatásmenedzsment szoftvert, amelyet másfél éve használnak, hozzáigazították a kar arculati elemeihez, szabválnyosították az elsődleges adatforrásnak tekintett Neptunnal, illetve a címtáras belépési rendszerrel, így mind a hallgatók, mind az oktatók számára hasznos és jól használható informatikai bázis jött létre.

A karon kötelezően ebben a rendszerben zajlik az összes oktatási adminisztráció, amelybe az oktatói és tantárgyi adatokat a Neptun szolgáltatja. A keretrendszerben már három félévnyi tárgy és háromezer hallgató szerepel. A beiratkozás a Neptunban történik, majd az adatok megjelennek az e-learning rendszerben is, amelyben minden tárgynak van egy „saját honlapja”. Az oktató magának szervezheti és szabhatja személyre az általa használt oktatási anyagokat: fájlokat, tematikákat, előadás ppt-ket, videókat, kérdőíveket, valamint kiértékelheti a zárthelyi dolgozatokat, pontozhatja a hallgatók által ide feltöltött házi feladatokat, beadandókat, amelyekről azután értesítést is kap a hallgató – sorolta az ÉMK Hidak és Szerkezetek Tanszék oktatója. Mindezeket a korábbi honlapokba is lehetett volna integrálni, de a keretrendszer szélesebb menedzsment- és folyamatos fejlesztési lehetőséget biztosít – nyomatékosította Joó Attila, hozzátéve, hogy maguk is készítettek modulokat, például a félév karbantartására vagy bizonyos esetekben egy ún. nyílt, látogatói nézet biztosítására (például az áthallgató diákok számára is láthatóvá tették a tantárgyi követelményeket és tematikákat). Az oktatók pedig a használat során maguk is tapasztalhatták, hogy munkájuk könnyebbé vált, miközben egyszerűsödött a kommunikáció a hallgatókkal.

A keretrendszer (ahogyan a kari és tanszéki honlapok is) a külföldi hallgatók (és látogatók) számára is használható, mivel minden tartalom és a címtáras bejelentkezés is elérhető angol nyelven (sőt, az elmúlt időszakban az Építőmérnöki Karon tanult brazil hallgatók számára anyanyelvi felületet is létrehoztak). A rendszer fejlesztése mellett jelentős kari forrást biztosítottak a K épületben lévő termeik WI-FI lefedettségének megteremtésére. Így például a hallgatók okoseszközeiken is tudnak válaszolni (pluszpontokért) az órákon feltett kérdésekre.

Ez a komplex oktatásmenedzsment az egész karra, az összes oktatóra, minden hallgatóra és tantárgyra kiterjed – hangsúlyozta Joó Attila. A fejlesztés eredményeképpen nagymértékben fejlődött a hallgatók és az oktatók közötti elektronikus kommunikáció. A diákokkal kérdőívet is töltettek ki, amely alapján idén őszre tervezik az oktatási keretrendszer „finomhangolását”. Hamarosan befejezik az órarendi adatok exportálását a Neptunból, így a továbbiakban ezen a bázison átalakulhat az órarendszerkesztés folyamata is.

BK-TJ

Fotó: Philip János