Autonóm járműrendszerek kutatására nyert támogatást a BME konzorciumi partnereivel

Az uniós projektben résztvevő egyetemek a fejlesztési lehetőséggel a szakember-utánpótlást biztosíthatják. Ennek részeként a Műegyetem több új képzést indít el.

„Ambiciózusak vagyunk, céljaink magasztosak, fontos a nemzetköziesítés” – jelentette ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora a zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódó autonóm járműrendszerek kutatását, valamint a tehetséggondozás és a kutatói utánpótlás fejlesztését célzó projektek nyitórendezvényén, a zalai megyeszékhelyen. Józsa János hozzáfűzte: a 3,2 milliárd forintos uniós támogatással megvalósuló projektek keretében a BME 2018. februárjától elindít egy angol nyelvű autonóm járműirányítási mérnök mesterszakot, amelynek révén Magyarország kitörhet a közhiedelemben meglévő „összeszerelő-üzem”-szerepkörből, 2019. szeptemberétől pedig elérhető lesz a jármű-üzemmérnök BProf alapszak, amelynek elvégzése után a hallgatókból kiváló kiszolgáló és üzemeltető szakemberek lesznek, de nem feltétlenül fejlesztők.

A rektor reményét fejezte ki, hogy a feladatok megannyi publikációra is lehetőséget biztosítanak, így PhD és MTA doktori fokozatok születhetnek az akadémikusság felé vezető úton. Emlékeztetett: „az akadémia szintjén örök feladata a mérnök tudósoknak, hogy az ilyen típusú újszerű fejlesztések jelentőségét elfogadtassák”. (Józsa János előadása ITT érhető el.)

A zalaegerszegi tesztpálya első épületének alapozási munkáit a projektnyitó rendezvényen is résztvevő Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, valamint a pályázatokban érintett egyetemek rektorainak társaságában megtekintette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A tárcavezető a helyszínen azt mondta, hogy nemcsak Zalaegerszeg, hanem az egész ország számára jelentős az elektromos és önvezető járművek tesztelésére alkalmas komplexum. Balog Zoltán úgy vélte: szintlépést jelent Magyarország iparfejlesztésében, ipari stratégiájában, hogy a magyar gazdaság húzóágazatának számító autóiparhoz kapcsolódóan saját fejlesztésben készül és működik majd a tesztpálya.

A BME képviseletében a további meghívottak között jelen volt Barta-Eke Gyula kancellár, valamint Jakab László (VIK) és Varga Isván (KJK) dékánok a projektnyitó rendezvényen.

„Egy nagyberuházás csak akkor működhet jól, ha vannak olyan szakemberek, akik értik és matematikusként, mérnökként, informatikusként támogatni tudják az ott zajló tevékenységet” – hangsúlyozta az oktatásért felelős államtitkár a projektnyitón tartott előadásában. Palkovics László közölte: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) megvalósuló egyes kutatások a tesztelési tevékenységet erősítik: a projektek közül elsősorban a 3.6.2 terjed ki a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpályához kapcsolódó járműtechnológiák (autonóm járművek, e-mobilitás) tesztelési folyamataira, egyúttal szimulációs eljárásokat, laboratóriumi teszteket, valamint a pályán elvégezhető közúti teszteket vizsgálnak. A 40 milliárd forintból megvalósuló önvezető és elektromos gépjárművek tesztelésére, fejlesztésére is alkalmas járműipari tesztpálya építése jól halad a zalai megyeszékhelyen – nyomatékosította végül a tesztpálya kormánybiztosa.

A tesztpálya-koncepció kidolgozásának mérföldköve a 2015 szeptemberében a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán megalakított Autonóm Járművek Kutatóközpont (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, RECAR). A több műegyetemi kart is összefogó központhoz rövidesen csatlakozott az ELTE, az MTA SZTAKI, valamint két iparvállalat, a Knorr-Bremse és a Bosch. (A tesztpálya műegyetemi jelentőségéről a bme.hu is beszámolt egy korábbi cikkében - szerk.)

A zalaegerszegi tesztpálya 3 év alatt épül meg. 2018 tavaszára készül el az első ütem, amely magába foglal egy 2000 négyzetméteres technikai épületet is. A közelében egy 2200 négyzetméteres fogadóépületet terveztek; ennek kivitelezése már folyamatban van. A járművek teszteléséhez elkészült egy 300 méter átmérőjű körpálya 80 centiméter mély kavicsalappal, amelyet 10 centiméteres aszfaltréteggel borítottak, ami még további két hasonló aszfaltréteget kap. A tesztpálya magába foglal majd egy városi közlekedési helyzeteket szimuláló SMART City zónát is vasúti átjáróval, kerékpárutakkal, bukkanókkal stb., valamint egy kisebb, az egyetemi fejlesztések számára kialakított pályarészt. Szintén az első fejlesztési ütem része lesz az ún. kezelhetőségi pálya (handling course).

Mindkét uniós programban érintett a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara, amelynek dékánja, Varga István a zalaegerszegi projektnyitó rendezvényen a bme.hu érdeklődésére elmondta: a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés közel áll az intézményhez, ezért ezeknek a projekteknek is a diákközösség a célcsoportja. „Az egyikben az a cél, hogy a hallgatókat, doktoranduszokat az autonóm járműirányítás területén eligazítsuk: segítséget kapjanak a dolgozatíráshoz, diplomavédéshez, másrészt kapacitáljuk az oktatókat, hogy például ilyen témában írjanak ki szakdolgozati lehetőséget; tehát egy ’supervisori’ feladatunk van. A másik projekt annyiban különbözik az előbbitől, hogy abban a zalaegerszegi telephelyünkkel veszünk részt a konvergenciarégióban meghirdetett programon, és a terv az, hogy információs hálózatok (tudástranszferek) épüljenek ki a konzorciumi partneregyetemek között egy-egy szakterületen, jelen esetben a tesztmérnök-specializációban a megszerzett tudás átadása és a tesztmérnök-képzés céljából” – emelte ki a kari vezető.

A 2017.06.01.-2020.09.30. között megvalósuló EFOP-3.6.2. pályázatban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem konzorciumvezetése mellett a Pannon Egyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem közös kutatási folyamatokat alakítanak ki, hogy lehetővé tegyék a nemzetközi kutatási térbe történő mélyebb beágyazódást. Emellett a projekt kiemelt célja az intézmények kutatás-fejlesztési feltételrendszerének javítása a kutatásokhoz szükséges humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztéssel, illetve a kutatási eredmények felhasználásának és a kutatási tevékenységek hosszú távú finanszírozásának megalapozása érdekében a gazdasági szférával való együttműködés erősítése. A támogatás összege csaknem 1,5 milliárd forint.

A 2017.06.01.-2021.11.30. között megvalósuló EFOP-3.6-3 programban szintén műegyetemi konzorciumvezetés mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem arra törekednek, hogy növeljék a kutatói létszámot az utánpótlás biztosításával, ösztönözzék a nemzetközi, szektorközi és ágazati kutatói mobilitást, fejlesszék a konzorciumi partnerek tehetséggondozó programjait, valamint elősegítsék a konzorciumi partnerek fokozottabb bekapcsolódását az Európai Felsőoktatási Térségbe, vagyis az MTMI – elsősorban járműirányítási – terület szakember utánpótlásának támogatásával hozzájáruljanak a magyar felsőoktatási rendszer teljesítményének fokozásához és hozzáférhetőségének javításához. A támogatás összege csaknem 1,8 milliárd forint.

A két uniós projekt szakmai vezetői Gáspár Péter akadémikus, a KJK Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és Tihanyi Viktor, a KJK Gépjárműtechnológia Tanszék egyetemi adjunktusa.

A KJK dékánja az autonóm járművek jelentőségéről szólva hangsúlyozta: az utóbbi 15 évben felgyorsult ezeknek a fejlesztése, illetve az autonóm funkciók kutatása. Az önvezető autók előnye, hogy biztonságosak, gazdaságosak, és komfortosak abból a szempontból, hogy a vezetésre fordított idő immáron kikapcsolódásra, pihenésre konvertálható. Szerinte munkaerőpiaci problémát sem okoz a megjelenésük, mert bár az elterjedésükkel az árufuvarozásban vagy a személyszállításban kevesebb sofőrre lehet szükség, az egymással is kommunikáló kocsik szoftvereinek fejlesztésére viszont jóval több mérnököt kell majd „hadra fogni”. A 100%-ban önvezető autók el fognak készülni, kérdés, hogy a jog és a társadalom miképpen fogadja a változást – hívta fel a figyelmet Varga István.


 

GI - BK

Fotó: Philip János