A legújabb MTA doktorok között köszöntötték a műegyetemi oktatógárda tagjait

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében a BME két oktatója vehette át az MTA doktori címet tanúsító oklevelet tudományos teljesítményéért.

„Az emberi tudás – sőt az emberi élet – célja nem a pontosság, még csak nem is a bizonyosság, hanem a megértés” – köszöntötte az MTA új doktorait John Lukács történész szavaival Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Idén 65-en tettek tanúbizonyságot kiemelkedő tudományos kutatói munkásságukról; ők egy doktori műben bemutatták, majd megvédték legújabb eredményeiket.

„Az MTA doktora cím nem csupán jelentős mérföldkő egy kutatói karrierben, de fontos áttekintése is az addigi tudományos teljesítménynek” – folytatta beszédét Lovász László, aki szerint a megértést az is segíti, ha az ember áttekinti, összefoglalja a pályája során elért eredményeket. Arra bátorította a frissen avatott MTA doktorokat, hogy következtetéseiket közérthető formában terjesszék szélesebb tudományos közegben és a közvéleménynek. „Foglaljanak állást tudományos kérdésekben és vegyék ki részüket a kutatói utánpótlás neveléséből is” – szólította fel a cím birtokosait az akadémiai vezető.

Kovács L. Gábor akadémikus, az MTA Doktori Tanácsának elnöke is szólt a vendégekhez. Hangsúlyozta: „olyan erkölcsi, anyagi és több más tekintetben jelentős elismerés ez, amely megéri azt a többletterhet, amit ennek érdekében vállalniuk kellett. Egyebek között megnyitja az akadémikussá válás lehetőségét, megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést”.

A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet annak ítélheti oda a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi szakmai körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki, és egy doktori műben bemutatja és sikeresen megvédi legutóbbi eredményeinek egy kiemelt részét.

Az MTA doktora címre 1995 óta van lehetőség pályázat benyújtására (korábban a tudományos minősítési rendszerben „tudomány doktora” fokozatot használták). Azóta 2425-en éltek a lehetőséggel, közülük 1769 kutató szerezte meg a címet.

A pályázás feltétele, hogy a jelölt legalább öt éve rendelkezzen tudományos, PhD- vagy kandidátusi fokozattal. Egy sikeres pályázati eljárás átlagos időigénye – a pályázat benyújtásától a Doktori Tanácsnak a cím odaítéléséről szóló döntéséig – általában egy-másfél év. A MTA doktori oklevelüket idén átvevőknek az MTA Doktori Tanácsa 2016 novembere és 2017 októbere között ítélte oda a rangos címet.

(A most avatott MTA doktorok egy 2014-től hatályos, a korábbihoz képest egyszerűsített ügymenetű, ám szigorúbb és átláthatóbb körülményeket megfogalmazó doktori szabályzat előírásait teljesítették a cím megszerzéséhez. Az érvényben lévő Doktori Szabályzat tervezett módosításáról jelenleg az Akadémia tudományos osztályai alakítják ki a véleményüket. Az álláspontjuk ismeretében megfogalmazott előterjesztésről várhatóan az MTA 2018-as közgyűlése dönthet.)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017 decemberében MTA doktora címet kapott oktatói:

Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az oktató új módszertant dolgozott ki hatékony, szakterület-specifikus (szöveges és vizuális), formális modellező nyelvek alkalmazására. Ezek nyelvtranszformáció révén lehetővé teszik a különböző mobileszközökre történő fejlesztést, figyelembe veszik az érintett eszközök számítási jellemzőit és energiafelhasználását is. A fejlesztési módszerek mellett protokollt fejlesztett ki mobileszközök energiahatékony kommunikációjához is.

Kutatását részben az motiválta, hogy a mobileszközökre épülő informatikai rendszerek robbanásszerűen terjednek. Nehézséget okoz viszont a szoftverfejlesztésben a rendszerek sokfélesége. Új feladatot jelent a felhő technológia megjelenése is, mely a mobilkészülékekkel való együttműködést, a feladatok együttes megoldását feltételezi. További szempont az eszközök erőforrásainak biztosítása és az energiafelhasználás minimalizálása. (A bme.hu legutóbb rangos állami kitüntetése kapcsán készített interjút a kutatóval, amely itt olvasható.)

 

Szarka András a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar gazdasági ügyekért felelős dékánhelyettese, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék nemrégiben kinevezett egyetemi tanára. A műegyetemi oktató-kutató a laboratóriumban zajló munkája során leírta a növényi mitokondriális C-vitamin transzport, valamint a légzéshez kapcsolt C-vitamin regeneráció folyamatát. Értekezésében meghatározta az eddig ismert mitokondriális C-vitamin regenerálási folyamatok mennyiségi hozzájárulását is. Jellemezte a növényi plazmamembránon és a humán mitokondriális membránon keresztül folyó C-vitamin transzportot. A mitokondriális invertáz aktivitás és a hozzá kapcsolódó cukortranszportok jellemzése révén hozzájárult a növényi ozmotikus és oxidatív stressz-adaptáció megértéséhez.

Szarka András növényi C-vitamin és szénhidrát-anyagcsere területén elért eredményei hozzájárulhatnak közvetlen növényi biotechnológiai hasznosításhoz, a növények szárazság-, só-, hideg-, meleg-stressztűrésének fokozásához. A fehérje tiol-diszulfid átalakulások terén levont következtetései hasznosíthatóak a célzott fehérjegyártás-biotechnológia területén. A csökkent glutation szinttel járó mérgezéses állapotok esetében nyert megállapításai alapján ajánlást tett bizonyos (gyógyszer) mérgezések C- és E-vitamin adott kombinációjával történő enyhítésére, kivédésére. (A kutatóval készített legutóbbi interjúnk itt olvasható.)

 

A korábbi évekhez hasonlóan az új MTA doktorok tudományterületenkénti megoszlása egyenletes: a legtöbben az élettudományok (24 fő), a matematikai és élettelen természettudományok (21 fő), valamint a bölcsészet- és társadalomtudományok (20 fő) szakemberei. Idén a legfiatalabb MTA doktor 36, a legidősebb 72 esztendős, többségük férfi, a legtöbben felsőoktatási intézetben dolgoznak (39 fő). Az akadémiai kutatóhálózatból 16-an, egyéb intézményekből pedig 10-en lettek idén az MTA doktorai. Az új címekkel, továbbá a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkezők száma jelenleg 2697 fő (2277 férfi és 420 nő). (Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatkozása a Magyar Tudományos Akadémia oldalán olvasható - szerk.)

TZS-GI