„Bekapcsolódott a műegyetemi oktatás az önvezető járművek kutatás-fejlesztésébe”

Két új mesterképzés lesz elérhető egymást kiegészítve a BME-n és az ELTE-n ősztől, amelyekre már jelentkezhetnek a hallgatók. A szakokat sajtótájékoztatón mutatták be.

Autonóm járműirányítási mérnök mesterszakot indít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – jelentette be Józsa János rektor az intézmény járműcsarnokában újságírók, a BME és az ELTE felsővezetői, szakemberei, továbbá ipari partnerek előtt.

A BME vezetője elmondta: az angol nyelvű képzés célja, hogy a járműipar legdinamikusabban fejlődő területére, az autonóm járművek fejlesztésére képezzenek szakembereket a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karon. „A tervezés még javában tart az önvezető járművek területén, amelyhez már most bekapcsolódott az oktatás, és így az ipari igényekre rugalmasan reagálhat az egyetem” – fogalmazott az akadémikus. Hangsúlyozta: „a Műegyetem hatékony a képességfejlesztésben, de az ipari kutatás-fejlesztéshez partnerség kell.” Örömmel üdvözölte, hogy a szaklétesítést- és indítást az MTA SZTAKI és a nagyvállalatok is támogatták: „mi ezt egyedül nem tudtuk volna megvalósítani”. Hozzátette: a kutatások egyik kulcseleme a zalaegerszegi tesztpálya-fejlesztés. (Az autonóm járművek fejlesztésének tudományos hátterét biztosító programról korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.)

Az esemény vendége volt a BME képviseletében Barta-Eke Gyula kancellár, Varga István, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja, Tevesz Gábor, Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánhelyettese, Péceli Gábor egyetemi tanár (VIK), Charaf Hassan a  egyetemi tanára (VIK), és Szalay Zsolt egyetemi docens (KJK).

Az autonóm járműirányítási mérnök (autonomus vehicle control engineer) mesterszak 2018 szeptemberétől indul a Műegyetemen. A képzésre jelentkezők széleskörű ismereteket sajátíthatnak el az önvezető járművek tervezéséről és fejlesztéséről, amely tudás a dinamikusan fejlődő hazai járműipar bármely résztvevője számára kiemelt értékkel bír. A hallgatók a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar zalaegerszegi oktatási és kutatási telephelyén, az Autóipari Próbapályával együttműködésben egyedülálló gyakorlati ismereteket is szerezhetnek az autonóm járművek tesztelésében.

A jövő társadalmában meghatározó szerepük lesz a magas intelligenciával rendelkező járműveknek, robotoknak, berendezéseknek, ezért is különleges lehetőség a kar leendő diákjainak, hogy az autóipari kutatás-fejlesztés területén a legkorszerűbb tudást sajátítsák el. A képzésben részt vesznek a BME Gépészmérnöki Kar, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint az Építőmérnöki Kar oktatói is.

Az új szak a RECAR (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, azaz Autonóm Járművek Kutatóközpont) program keretében a BME partnereivel együttműködve ötvözi az egyetemen megszerezhető elméleti hátteret a gyakorlati tapasztalatokkal. Az egyetem, az MTA SZTAKI-val, valamint a Bosch, a Knorr-Bremse és a Continental nagyvállalatok összefogásával létrejött kutatóközpont olyan oktatási struktúrát alakított ki, amely garantálja, hogy a mesterképzést elvégzők nemzetközileg is elismert tudással gyarapodjanak. (A RECAR jelentőségéről a bme.hu korábbi cikke részletesen foglalkozott – szerk.)

Józsa János beszédében kitért arra, hogy a becslések szerint 20 ezer informatikus hiányzik Magyarországon, akik szerinte csak a képzések felgyorsításával pótolhatók, ezért a felmerülő igényekre válaszul a BME szeptemberben egy másik, új ún. Bachelor of Profession (BProf) üzemmérnök-informatikus képzést indít a Villamosmérnöki és Informatikai Karon. Kiemelte: „az új szakon a három évre rövidített tananyagot, ugyanaz a kiváló oktatói gárda adja le, mint az egyetem többi képzésén”. (A képzésről korábban a bme.hu írásában olvashattak részleteket – szerk.)

A BME a BProf üzemmérnök-informatikus szakot a jól ismert magas színvonalú BSc képzések mellett azoknak a diákoknak ajánlja, akik csökkentett elméleti, és több gyakorlati ismeret birtokában mielőbb el szeretnének helyezkedni informatikusként a munkaerőpiacon. Az alapszak hét, a BProf képzés hat félév alatt végezhető el. Utóbbi esetében az ötödik és a hatodik félévben az egyetem a vállalatokkal karöltve kooperatív képzésben oktatja a hallgatókat. Így az ipari tapasztalat mellett a tantárgyak egy részét is a vállalatnál végzett munkával teljesíti a tanuló. Szigorú elvárás a professzionális üzemmérnök-informatikus képzésben, hogy a hallgatók munkahelyi tevékenysége témájában és színvonalában illeszkedjen az egyetemi képzési programhoz. A mesterdiploma előkészítője továbbra is a BSc képzés.

Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, hogy Magyarországnak fontos az autonóm járművek területe. Példaként említette – a korábbi előadókhoz csatlakozva – a műegyetemi képzéshez kapcsolódó zalaegerszegi beruházást, amely révén tesztpálya épül a vezető nélküli autók kipróbálása céljából. Hozzáfűzte: „a kormány számára kiemelt terület az autóipar, és fontos az, hogy a magyar gazdaság ne csak a gyártásban, szerelésben legyen jelen, hanem a kutatás-fejlesztésben és az itt született eredmények hasznosításában is”.

Az ELTE Informatikai Kar dékánja arról számolt be, hogy az intézményben is elindul szeptembertől az autonómrendszer-informatikus mesterszak, angol nyelven. Horváth Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ez a szak és a Műegyetem autonóm járműirányítási mérnök képzése kiegészítik egymást. Úgy fogalmazott, a BME a műszaki területen nyit kaput, az ELTE pedig az informatikában. „Intézményünkben az új szak az összetett szoftverrendszerek tervezésére készíti fel a hallgatóit, amelyek segítségével az önvezető jármű folyamatosan képes adatokat gyűjteni, elemezni, majd döntéseket hozni, ezáltal kiszámíthatóbbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá téve a közlekedést.

- GI -

Fotó: Philip János