Víztudományi és Katasztrófamegelőzési Tudásközpont alakul az Építőmérnöki Karon

A tervek szerint a Műegyetem a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság stratégiai partnere lesz.

A központ első kézzelfogható tevékenységeként támogatja majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (BM OKF) megkezdett projekt alapú együttműködés második ütemét – hangsúlyozta Józsa János, a BME rektora a „Katasztrófa-kockázatértékelési rendszer” című program műegyetemi munkamegbeszélésén. Az új szervezeti egységgel összefüggésben szóba kerültek azok a kutatási területek, amelyek eredményei segíthetik a hatóság munkáját a 21. század megváltozott környezeti kihívásaival szemben. Az intézményvezető bejelentette: a megkezdett közös munka csak az egyik megnyilvánulása a hosszú távú szakmai kapcsolatok kiépítésének. A terv az, hogy a BME stratégiai partnerséget alakít ki az országos szervezettel.

Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, a BM OKF országos polgári védelmi főfelügyelője is a két intézmény együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntőjében, hozzátéve, hogy a közös munka alapjául a több éve fennálló jó kapcsolat szolgált.

A köszöntők után a munkacsoportok vezetői szakmai megbeszélést folytattak a projekt megvalósításáról. A szakemberek különféle intézményektől érkeztek, így pl. az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól (OVSZ), az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ), a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH), Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattól, képviselve a programban szereplő, fejlesztésre váró kockázati területeket.

Józsa János az egyeztetésen elmondta: a BME három kara vesz részt a projektben: az Építőmérnöki Kar (ÉMK) – amelyen a katasztrófamegelőzés az évek során kiemelt kutatási témává vált –,a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK), valamint a Természettudományi Kar (TTK). A Víztudományi és Katasztrófamegelőzési Tudásközpont ötlete már korábban megfogalmazódott és a Felsőoktatási Intézmények Kiválósági Programjának anyagi támogatásával jutott el a megvalósulásig. A központ létrehozása intézményessé teszi a BME és a BM OKF közös munkáját. „Célunk a nemzetközi rang elérése ezen a kutatási területen, egyúttal a szakmai igények megismerése és tudományos eredményeink hasznosulása érdekében a főigazgatósággal szorosabb párbeszéd kialakítása – emelte ki a rektor.

„A Műegyetem a tudományos kutatást és az alkalmazott kutatást mindig is együtt végezte az oktatással. A legjobb hallgatókat magunknak is képezzük, hogy később bevonhassuk őket az intézményben zajló oktató-kutatómunkába, egyúttal a BM OKF is lehetőséget kap a projekt által arra, hogy diákjainkat megismerje és válogasson közülük. Ezeknek a tanulóknak az informatika a második anyanyelve, márpedig a digitális katasztrófamegelőzés, illetve -védelem egyebek mellett része a 2030-ra kitűzött „Okosváros” projektnek. A távoli jövőre nézve a kiber támadások elleni védekezés, az önvezető járművek használata az emberi megközelítésre nem alkalmas helyeken, vagy a robotika fejlesztése is mind támogathatná a katasztrófavédelem munkáját” – részletezte Józsa János az egyetem még kiaknázatlan mérnöki tudásáról. Zárószóként megköszönte a konzorcium tagjainak az eddigi és a jövőbeli munkát, bízva a színvonalas csapat hozzáállásában.

Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok hangsúlyozta a projekt monumentalitását és az együttműködés különböző szintjeinek egymásra épülését. A BM OKF nevében köszönetet mondott a munkacsoport eddigi tevékenységéért, kihangsúlyozva, hogy mennyi erőfeszítés előzte meg az eljutást a projekt megvalósulásáig. Úgy fogalmazott: „létrehoztunk egy nemzeti katasztrófakockázati módszertant kockázatértékelési forgatókönyvekkel. Kijelöltük a fő területeket, 12 fő- és 72 alforgatókönyv van. Egy olyan organikus rendszert szeretnénk kialakítani a résztvevőkkel, amelyre akkor is építhetünk, ha változik a közeg. Tehát nem egyetlen szál nyílvessző lesz, amit valaki el tud törni, hanem száz szál, amit sokkal nehezebb, egyúttal törekszünk a biztonságra is. De ez egyedül nem megy – a mérnökök nélkülözhetetlenek ehhez” – beszélt a felelősségteljes jövőbeni tevékenységről. A szakember emlékeztetett, hogy a 2021-2027-es időszakban már magasabbak az uniós elvárások a katasztrófavédelem területén, de úgy gondolja, ezeknek meg tudnak majd felelni.

Forrás: BME Építőmérnöki Kar
Fotó: Philip János