Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartotta a főelőadást a BME GTK intenzív szemináriumsorozatán, a 20 éves kar egyik legjelentősebb rendezvényén a Q épületben.

„A Műegyetem a külső partnerekkel, az iparral, valamint a gazdasággal szimbiózisban létezik és feltételezzük, hogy ily módon azokat a képességeket fejlesztjük az oktatás során, amelyek egy sikeres életpályához segítik a végzett hallgatókat. Munkájuk során elismert, kiváló szakembereket hívunk erre a rendezvényre is, és arra kérjük őket: osszák meg tevékenységükkel összefüggő tapasztalataikat, élményeiket az aktualitások tükrében” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Józsa János rektor a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) intenzív kurzusának kiemelt programjára érkezett vendégek előtt a zsúfolásig megtelt Heller Farkas nagyelőadóban. Az akadémikus külön köszöntötte az esemény kiemelt vendégeként jelen lévő Matolcsy György jegybankelnököt, megjegyezve, hogy a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a nemzetgazdaság múltja, jelene és jövője szempontjából mindenképpen meghatározónak tartja.

„Hazánk különleges utat választott a gazdasági recesszió megfékezésére. Ennek részeként sajátosan, de jól menedzseltük a válságot, végrehajtottuk a növekedési fordulatot, így elindult a felzárkózás” – kezdte „A magyar modell: a válságkezelés magyar receptje a mediterrán út tükrében” címmel tartott előadását Matolcsy Gyögy, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hangsúlyozva, hogy 2013 után évi 1,5-2%-os gazdasági gyarapodással közelít Magyarország a nyugat-európai államokhoz, miközben fenntartja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, valamint az államháztartás egyensúlyát. „Helyes volt a gazdaságpolitikánk, a monetáris politikánk és mindezt nem rontottuk el hibás geopolitikával” – összegezte a siker titkát, majd hozzátette: a válságkezelés 2010-ben tett intézkedései óta olyan kedvező pályára állt a magyar gazdaság, amelyre 1867 óta nem volt példa.

2010-ben Magyarország és az eurozóna mediterrán országai (ClubMed országok – Görögország, Olaszország, Portugáliá, Spanyolország) nagyon hasonló makrogazdasági körülmények közötti külső és belső, úgy mint politikai, gazdasági, társadalmi, költségvetési, bank- és adósságválsággal küzdöttek „védőháló” nélkül – ismertette a recesszió megjelenési formáit a jegybankelnök, aki megvilágította azt is, hogy hazánkban miért sikerült kilábalni a válságból: „a ClubMed államok előbb költségvetési lazítást alkalmaztak, majd szigorú fiskális intézkedéseket hoztak, súlyosbítva pénzügyi helyzetüket, emiatt pedig újabb korlátozásokra, sajátos ördögi körbe kényszerültek. Mi viszont egyáltalán nem alkalmaztunk megszorítást, helyette strukturális reformok bevezetéséről döntöttünk, amelyeknek költségei rövid távon ugyan meghaladják a hasznukat, hosszabb távon azonban tulsúlyba kerülnek a jótékony hatások. Ezek része volt az egykulcsos adórendszer, amivel stabilizáltuk a költségvetést és biztosítottuk a növekvő munkaerőpiaci aktivitást. A következőkben csökkentettük a munkát terhelő adókat, banki különadót vetettünk ki, de az igazi áttörést azt jelentette, hogy a fogyasztási-forgalmi szférára helyeztük az adózás súlypontját”. Hozzátette, a gazdaságpolitika egyszerre állította be a növekedést és az egyensúlyt: mivel élénkült a gazdaság, ismét elindult a gyarapodás és több lett a költségvetési bevétel”.

Matolcsy György a hazai válságkezelés további sikeres intézkedései között említette a munkavállalás ösztönözését célzó marginális adóék csökkentését, a munkahelyvédelmi akciótervet, a társasági adókulcs mérséklését és a fogyasztási adók reformját, amelyek után a felmérések szerint jelentősen fehéredni kezdett a gazdaság. Az MNB vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a bevételek növelése mellett a kiadások lefaragására is koncentrált a politika: a meghirdetett munkaerőpiaci reformok segély helyett tartós jövedelemszerzést biztosítottak a családoknak.

„Magyarországon a monetáris politikai fordulat átfogó támogatást nyújtott a gazdaságnak, ahogy ma is” – jelentette ki a jegybankelnök, alátámasztva azzal, hogy a folyamatos banki alapkamat-csökkentés az árstabilitás biztosításával volt összhangban. Ezt követte a háztartásokban lévő devizahitelek forintra történő átváltása 2014 őszén, majd a bankok forinthitelezésre ösztönzése. Mindezek eredményeképpen kisebb lett az államadósság, miközben a szerkezete is javult (a bruttó államadósság 2011-ben 80,5% 2017-ben 73,6%, a központi államadósság devizaaránya 2011-ben 49,5% 2017-ben 21,8%, a külföldi finanszírozás aránya az adósságban 65% 2017-ben 37,5%). Hozzáfűzte még: 2011-ben a maastrichti kritérium (3% alatti költségvetési hiány) teljesítésével az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, rendeződött az államháztartás és a folyó fizetés mérleg egyenlege.

A célzott jegybanki intézkedések jótékony hatást gyakoroltak a munakerőpiacra: a hazai foglalkoztatási ráta emelkedése volt a legjelentősebb az EU tagországai sorában 2010 és 2017 között, amivel párhuzamosan a hazai munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szintre csökkent. Magyarországon a foglalkoztatás bővülése megteremtette a gazdaság növekedésének alapját: az ötödik legnagyobb mértékben emelkedett a magyar GDP az EU-ban a válság után, 2013-2017 között – ismertette az MNB vezetője.

Ötven strukturális reform kellett a növekedéshez, egy nem lett volna elég – hangsúlyozta Matolcsy György, majd a jövőre kitekintést adva úgy vélte, a sikeres fordulatok (fiskális fordulat 2010-2013 között, monetáris fordulat 2013-2016 között, hitelezési fordulat 2013-2016 között, foglalkoztatási fordulat 2010-től, növekedési fordulat 2013-tól) után most a versenyképesség javítására van szükség a fenntartható felzárkózás biztosítása céljából. Az erre fókuszáló 180 pontos versenyképességi csomag 1-30. eleme már megvan – árulta el a jegybankelnök, aki a program részeként kérdésre válaszolva beszélt a kis- és középvállalati szektor megerősítésének fontosságáról, az új menedzsmentszemélet kialakításáról, új technológiák, finanszírozás és iparstratégia meghatározásáról, más piacok kijelöléséről, továbbá egy megújult (felső)oktatási rendszerről, hogy a világszínvonalú tudás minden magyarországi egyetemen elérhető legyen.

Józsa János rektor zárszavában méltatta a nagyívű előadás szakmai jelentőségét, kitérve arra, hogy olyan tanulságokat vont le, amelyek átkötést jelentenek a műszaki területek néhány specialitása felé; Koltai Tamás, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja pedig a mesterképzésben alaptudást jelentő tananyag mellett a világban zajló és a magyarországi gazdasági folyamatok, változások megismerésének és megértésének fontosságról beszélt. „Ez utóbbit szolgálják az intenzív szemináriumi hét előadásai, amelyekre igyekszünk a következőkben is rangos előadókat meghívni” – összegezte a professzor.

– GI –
Fotó: Philip János