„Az ember idővel belemélyed, beleszeret a kutatásba, végül pedig a hobbija lesz”

Másfél évtizedes szakmai munkájáért és az ifjú mérnökgeneráció fejlődéséért tett oktatói tevékenysége elismeréseként részesült rangos díjban a GPK fiatal kutatónője.

„Akaratra, kitartásra, kemény munkára és pozitív gondolkodásra is szüksége van a kutatónak ahhoz, hogy hivatásában sikereket érjen el. Számomra a tudományos munka nemcsak egyszerű feladat, amelyet teljesíteni kell: már hallgatóként tudtam: ennek szeretném szentelni az életem, és a tudományos munka idővel a szenvedélyemmé vált” – fogalmazott Cséfalvay Edit, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense, aki a közelmúltban a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) „Nők a Tudományban Kiválósági Díját” nyerte el a műszaki tudományok kategóriájában. „Évről évre egyre többen, kiváló szakemberek, figyelemreméltó pályafutással jelentkeznek az elismerésre, így különösen nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy idén engem találtak méltónak a kitüntetésre” – vallotta a kutatónő.

A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Az elismerést olyan fiatal kutatónőknek ítélik oda, akik kiemelkedő teljesítményt értek el szakterületükön, aktív részesei a tudományos életnek, készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a diáklányok körében, így inspirálva környezetüket, egyúttal példát mutatva az ifjaknak. A kitüntetést hatodik alkalommal adták át, idén Hargitai Magdolna akadémikus fővédnöksége, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnöksége mellett. Az akadémai ünnepélyes díjátadón Bokor József, az MTA rendes tagja és természettudományi alelnöke, Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke, és Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke köszöntötte a díjazottakat.

A díj kémiatudományok kategóriájának idei kitüntetettje egy másik műegyetemi kutatónő: Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszékének adjunktusa, a Környezetbarát és Foszfororganikus Kutatócsoport munkatársa. (A díjazott műegyetemi kutatónővel készült interjú a bme.hu-n hamarosan olvasható lesz – szerk.)

Cséfalvay Edit három fő területen végez tudományos tevékenységet. Másfél évtizede foglalkozik hulladékvizek fizikokémiai kezelésével. Olyan membránműveletet dolgozott ki, amely az anyagok szétválasztását kémiai átalakítás nélkül is lehetővé teszi. Az elmúlt időszakban elsősorban a galvanizáló üzemekben keletkező fürdő- és öblítővizek nehézfém- és sómentesítésének lehetőségeit elemezte. Kutatásainak már konkrét ipari hasznosulása is van: az integrált víztisztítás utolsó lépéseként az üzemekben található tisztító berendezésekhez egy utólagos finomító intézkedést dolgozott ki, amelynek alkalmazása révén a kibocsátott víz összetétele javul, így a környezetvédelmi előírások szerint is megfelelő lesz. Módszerét elsősorban az állati takarmányok előállításakor létrejövő cinktartalmú hulladékvizek kezelésére használják. „Ezen ipari folyadékok speciális, egyedi kezelést igényelnek a sajátos összetételüknek köszönhetően. Munkámmal a jövő generációinak megőrzendő egészséges környezet fenntartásához szeretnék hozzájárulni” – osztotta meg motivációjáról a kitüntetett műegyetemi kutatónő.

Edit az energetika területén is folytat kutatásokat: grillgyújtó folyadékok emissziós vizsgálatát végzi, ami közben energetikai és vegyipari tudását is latba vetve arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi fosszilis alapú grillgyújtók kiválthatók a biomassza alapú grillgyújtó folyadékokkal.

A GPK oktató-kutatója továbbá 2009 óta közös tudományos munkát folytat Horváth István Tamással, a City University of Hongkong professzorával: közösen alkották meg az etanol-ekvivalens fenntarthatósági mérőszámot, amely egy termodinamikai alapokon nyugvó, kézzel fogható mutató a különböző eljárások, szénalapú vegyipari alapanyagok fenntarthatóságának mérésére, a fosszilis és biomassza-alapú technológiák és termékek összehasonlítására. Elméleti és gyakorlati vizsgálatokat végeztek, majd arra következtettek, hogy az emberiség jövőbeli energiaellátása a meglévő források kombinálásával és az elérhető módszerek modernizálásával valósítható meg.

Cséfalvay Edit életpályája

2004-ben kitüntetéses környezetmérnök diplomát szerzett a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon (VBK)
2008-ban 5 hónapig tanszéki mérnök a BME VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékén
2008-2009-ig egyetemi tanársegéd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetében
2009-ben Vegyészmérnök PhD-fokozatot szerzett a BME-n „summa cum laude” minősítéssel
2009-2012-ig egyetemi tanársegéd, 2012-15-ig egyetemi adjunktus a BME VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékén
2015-2017-ig egyetemi adjunktus, 2017-től egyetemi docens a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékén

Díjak, elismerések:

2004-ben környezetmérnöki diplomamunkájával megnyerte az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány diplomamunka díját
2006-ben 2 hónapos DAAD ösztöndíjat nyert a Dortmundi Műszaki Egyetemre
2012-ben „Dr. Bata” 2 hónapos kutatói ösztöndíjat nyert a Pro Progressio Alapítványtól
2017-ben Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült 3 évre

Cséfalvay Edit eredetileg környezetmérnökként végzett a BME-n; itt olyan sokrétű tudást szerzett, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy számos különböző mérnöki, műszaki területen is megértesse magát. „Szerteágazó és egymástól távol álló témákban végzek kísérleteket, amelyeknél nagymértékben számíthatok a diákjaimra, egyúttal remélem, hogy ők is kellő inspirációt találnak ebben a munkában szakdolgozatukhoz, diplomamunkájukhoz, tudományos diákköri vagy egyéni dolgozataikhoz” – mondta a műegyetemi oktató-kutatónő, aki a tudományos feladatai mellett szívesen oktat és dolgozik együtt a hallgatókkal. A szakember már számos nemzetközi konferencián vett részt, így sok távoli országba eljutott, többek között Hongkongba, Dél-Koreába és Japánba.

Cséfalvay Edit néhány hónappal ezelőtt adott életet kislányának, családtervezését tudatosan összeegyeztette kutatói karrierjével. „Docensként szakmai pályám fontos fordulópontjához érkeztem, ez után általában egy stagnáló időszak következik, az MTA doktora cím megszerzéséhez pedig még egy évtizednyi tapasztalat szükséges. Ez volt a legideálisabb időpont a gyermekvállalásra” – erősítette meg a díjazott szakember, aki kisbabája érkezésére minden előkészített a Műegyetemen: tanítványai többsége végzett, segítségükkel a publikációkhoz szükséges kísérleteket befejezte. Most, hogy otthon van sem tétlenkedik: folytatja a tudományos munkát, jelenleg az eddigi vizsgálatok eredményeinek összefoglalásán dolgozik, csecsemőjével a karján „írja” publikációit egy számítógépes beszédelismerő program segítségével. Emellett aktív szerepet vállal a műegyetemi Lányok Napja megrendezésében, amelyen informálják a középiskolás lányokat a természettudományos, műszaki és informatikai területek előnyeiről, ezáltal is bővítve látókörüket, egyúttal a pályaválasztási lehetőségekre is felhívják a figyelmet. Szakmai törekvéseiben messzemenőkig támogatja férje, Mika László Tamás, a VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

Edit mindemellett tanszéki szeminárium felelősként szervezési feladatokat vállal, miközben a szülés után mindössze két hónap kihagyással újból aktív edzője a MAFC aerobik csapatának is. Változás, hogy a foglalkozásokra immáron kislányával együtt érkezik. Tanítványait sem hanyagolja el: folyamatosan konzultál és segítséget nyújt a hozzá forduló hallgatóknak. Szakmai eredményei mellett büszke arra, hogy diákjai két alkalommal is a Műegyetem 100 legjobb tanára közé választották az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV) felmérésen 2014-ben és 2018-ban. A fentiek hozzájárultak ahhoz, hogy „úgy érzi, munkája révbe ért”.

Időközben a Nők a Tudományban Egyesület készített egy kisfilmet Cséfalvay Edittel a díjazott kutatónő munkásságáról és műegyetemi hétköznapjairól, amely már megtekinthető.

TZS-GI
Fotó: Philip János