„Az 5G technológiai robbanás a drónok világát sem kerüli el”

A Műegyetemen tartottak workshopot a hazai drón-ökoszisztéma helyzetéről, a drónok és a mobilhálózatok integrálásáról, az eszközök alkalmazásáról, valamint a repülési szabályozásról.

„A rendezvény bonyolult mérnöki probléma bemutatását tűzte ki célul: a drón, mint repülő robot, számos mechatronikai, járműgépészeti, járműmérnöki és vezérléstechnikai kihívásokat kínál, amelyeknek új dimenziói nyílnak meg a drón ökoszisztéma és a mobil távközlés összekapcsolásával” – emelte ki köszöntőjében Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) szakmai felügyelő testületének elnöke a „Drónok Internete” elnevezésű tanácskozás megnyitóján. A professzor megjegyezte, a drónok használata rendkívül széles körű: felöleli – egyebek mellett – az ipari létesítménybiztonságot, a mezőgazdaságot vagy a nemzetbiztonságot, és mivel egyes alkalmazásokban kooperatív viselkedést várnak el tőlük, a mesterséges intelligencia ismerete is hasznos lehet a fejlesztésükhöz. A drón ugyanakkor egy összetett, jelfeldolgozó eszköz, amely számára megfelelő algoritmusok, okos processzorok szükségesek, mindez komplex optimalizálási feladatot ró a mérnökökre – tette hozzá.

„A legfontosabb kihívás a drónok irányításában és alkalmazásuk bővítésében a hálózati kommunikáció fejlesztése: az 5G óriási adatátviteli sebessége és kis késleltetése megfelelő válasz lehet a nyitott kérdésekre” – mondta Levendovszky János, aki szerint örömteli, hogy a workshopon megjelent műegyetemi szakemberek és ipari partnerek rendelkeznek az integrált válasz kidolgozásához szükséges kompetenciákkal. „A BME FIEK-nek az innovációs ökoszisztéma egyetemi központjaként fő feladata a hatékony kompetencia-menedzsment, ezért természetes érdeke a konferencia megrendezése” – fogalmazott az oktató.

A BME FIEK által szervezett műegyetemi szakmai tanácskozás célja a szélessávú mobil hálózatba (4G/5G) integrált drónok technológiájának áttekintése, valamint a szervezeti egység kapcsolódó kutatási elképzelésének a bemutatása volt.

Az 5G, azaz ötödik generációs mobil technológia az eddigieknél kb. tízszer nagyobb adatátviteli sebesség mellett jelentősen rövidebb válaszidőt biztosít a felhasználónak. Ez számos területen hozhat robbanásszerű változásokat: az önvezető autók, az ipari robotok, a gyógyászat vagy az okosotthonok és -városok egyaránt átalakulhatnak, de az 5G a rendkívül gyorsan fejlődő dróntechnológiára is hatással lesz.

A workshopon a hazai drón ökoszisztéma helyzetéről, valamint a drónok alkalmazásáról és a repülési szabályozás aktuális kérdéseiről a szakterület kutatói és a BME FIEK ipari partnereinek képviselői tartottak előadást: Rohács Dániel (BME KJK), Vadász Gergely (ELTE TTK Biológiai Fizikai Tanszék), Orbán József (Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpont), Bárány Zoltán (alelnök, Magyar Nemzeti Drón Szövetség), Hegyi Barnabás (Vodafone Magyarország), Nyemcsok Zoltán és Kazi Károly (BHE Bonn Hungary Kft), valamint Blazsovszky György (HungaroControl Zrt).

Németh Vilmos, a BME FIEK szakértője a „Drónok és szélessávú (4G/5G) mobil hálózatok integrálása – 5G SkyNet projekt” című előadásában arról beszélt, hogy két technikai paradigma (drón és 5G mobil hálózat) találkozása új dimenziókat nyit meg mindkét területen: egyrészt, a drónok térhódítása az élet számos területén már egy évtizede tart, másrészt napjainkban a mobilhálózati technológia forradalmi változáson megy át az 5G bevezetésével. „E két terület találkozásából olyan ökoszisztéma születhet, ami a mindennapjainkat teljesen megváltoztathatja” – hangsúlyozta a szakember.

A BME FIEK az 5G kutatás-fejlesztésben szorosan együttműködik a Nokiával, többek között a kognitív hálózatmenedzsment területén. Közös céljuk 5G kísérleti hálózat kiépítése az egyetemen, valamint olyan alkalmazások fejlesztése és demonstrálása, amelyek megmutatják az 5G technológia előnyeit: a drónokkal kapcsolatos jelenlegi kutatásaik is ebbe a körbe tartoznak.

Az 5G technológiával összefüggésben a mobil cégek jelentős része a nagy sebességű videoátviteli lehetőségeket – ez például a játékipar számára lényeges –, illetve az Ipar 4.0 rendszerén belül az intelligens gyárak automatizálását célozzák meg. A drón-alkalmazások lehetőségének növekedését olyan példákkal is lehet illusztrálni, mint a vészhelyzeti ellátás támogatása drónokkal, vagy a donorszerv gyors szállítása, de katonai, mezőgazdasági, és biztonsági területek is nyújtanak perspektívákat a repülő robotok bevetésére. A Hungarocontrol becslése szerint 2025-re naponta 27.000 drónrepülés várható hazánkban, ennek eredményeként több szakmára is komoly hatással lesz, rengeteg fejlesztési kihívást rejtve magában. Az eszközök előnye, hogy nem kell új infrastruktúrát kiépíteni számukra, a fő technikai problémák pedig az energiaellátás optimalizásával, valamint a megfelelő kommunikáció kialakításával megoldhatók. A drónok integrálása a szélessávú mobilhálózatokkal olyan kihívásokra is megoldást nyújthat, mint pl. a drónok azonosítása és nyomon követése, amelyeknek a szabályozása még nem fejeződött be.

„Az 5G a drónokkal való kommunikációt alapjaiban változtatja meg, hogy a nagyon alacsony (1-10 msec) késleltetés lehetővé teszi az eszközök pontos irányítását nagy távolságra. A korábbi mobilgenerációk nem voltak alkalmasak erre a feladatra” – hívta fel a figyelmet a BME FIEK szakértője, majd kitért arra: a hagyományos rendszernél egy személyben integrálódott a diszpécser, a kontroller, és a felhasználó: ha a drónok mobilhálózatba kapcsolódva kommunikálnak, akkor ezek a funkciók szétválnak, és kialakulhat egy hatékonyabb légtér-menedzsment, amely akár több felhasználót is kiszolgálhat egyszerre.

Az 5G nagy adatátviteli sebessége eredményeképpen a mobil felhőszolgáltatások átvehetnek a dróntól bizonyos számítási és tárolási kapacitásokat, ami újabb alkalmazási lehetőségeket nyit a drónok számára, pl. mesterséges intelligencia alapú megoldások területén. Ugyanakkor, a drónok használata támogathatja a mobilhálózatok hatékonyabb működését: pl. képesek valós idejű, digitális videó továbbítására, egyúttal az eszköz mobil bázisállomásként, átjátszóadóként, hozzáférési pontként is funkcionálhat. A drónok nagy távolságon történő irányítása és monitoringja is 5G hálózaton keresztül segítheti a mezőgazdaság számára hasznos precíziós és automatizált alkalmazások létrehozását.

Németh Vilmos kifejtette, a Műegyetem több karán végeznek drónokkal kapcsolatos kutatásokat, de a BME FIEK projektjei nem új drón platformok kifejlesztését szolgálják, hanem a már meglévő eszközök használatát szeretnék még teljesebbé tenni. A drón-mobil hálózati integrációs projektjük fő célja a drón alapú mobilkommunikáció vizsgálata, illetve az alkalmazási lehetőségeknek az elemzése, amelyben fő stratégiai partnerük a Nokia és a Vodafone. Arra törekednek, hogy bekapcsolódjanak az Európai Unió hasonló kutatási projektjeibe is.

HA-GI
Fotó: Philip János