„Hallásunk védelme érdekében tett hatékonyabb lépésekért dolgozunk”

A beszédakusztika területén elért tudományos teljesítményével magas rangú állami díjat érdemelt ki a VIK kutatónője.

„A kutató végzi a munkáját, de végső soron mindig kissé bizonytalan abban, hogy mások ezt hogy ítélik meg: most a szakmai környezettől jött a visszajelzés, amire különösen büszke vagyok. Nagyon örülök az elismerésnek. Köszönöm a kollégáknak, hogy így látják a tevékenységemet!” – válaszolta a bme.hu kérdésére Vicsi Klára, az MTA doktora, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének egyetemi magántanára, aki a közelmúltban a beszédakusztikai technológiák fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájáruló több évtizedes tudományos munkájáért, valamint a hallás- és beszédsegítő módszerek, illetve eszközök hazai kidolgozásában és bevezetésében betöltött kimagasló szerepéért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést vehette át.

Vicsi Klára szakmai életpályája

1971 – fizika-kémia szakos középiskolai tanár ELTE TTK
1971-1975 – tudományos segédmunkatárs, 1975-1981 tudományos munkatárs, MTA Akusztikai Kutatócsoport
1982 – doktori fokozat: ELTE
1981-1992 – tudományos munkatárs, MTA Műszer- és Méréstechnikai Szolgáltató Kft. (MMSZ) Békéssy György Akusztikai Kutatólaboratórium; BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Akusztikai Kutatólaboratórium
1992-2005 – tudományos főmunkatárs, BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Akusztikai Kutatólaboratórium
1992 – PhD fokozat: BME
2005 – DSc fokozat: MTA
2007 – habilitált doktor: BME VIK
2001-2018 – a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Beszédakusztikai Laboratóriumának vezetője

Szakmai, közéleti tevékenység:
2009-2011 – elnök, MTA Akusztikai Komplex Bizottság
2012-2017 – elnök, MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság

Oktatási tevékenység:
„Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása” BSc, MSc, PhD szinten;
„Beszédkommunikáció” villamosmérnöki-, és mérnök informatikus szak; „Beszéd és hallásdiagnosztika” MSc, egészségügyi mérnök szak;

Kutatási területe:
beszéd akusztika, gépi beszédfelismerés, beszédadatbázisok, hangdiagnosztikai eszközfejlesztés, multimodális beszédfejlesztő és oktató rendszerek.

Szabadalmak:

  • Előfeldolgozó áramkör kapcsolási séma beszédfelismerőkhöz (1987)
  • Áramkör kapcsolási séma cochleáris implantátumok megvalósításához (1988)
  • Zajcsökkentő beszédfelismerő (1991)

Díjak, kitüntetések:
1997 – Török Béla érdemérem
1999 – Akadémiai díj (megosztva)
2002 – European IST Prize Nominees díj
2003 – Kempelen Farkas-díj
2003 – Pollák-Virág-díj
2004 – Békésy-díj
2009 – Kozma László Emlékérem
2014 – Apácai Csere János-díj
2019 – Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetés

Vicsi Klára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fizika-kémia szakos középiskolai tanárként végzett 1971-ben, és ahogy mondta, a fizika a kezdetektől fogva jobban érdekelte. Az önálló labort és a diplomamunkáját is akusztikából készítette a legendás Tarnóczy Tamás professzor mellett. „Akkoriban e tudományterület egészét művelnünk kellett, nem váltak szét annyira az akusztika különböző ágai. Foglalkoztam teremakusztikával, zajcsillapítással, de még elektroakusztikával összefüggő tevékenységünk is volt: a BEAG és a Videoton hangfalainak bemérését végeztük. Ebben az izgalmas világban fiatal kutatóként nagyon élveztem dolgozni” – emlékezett a kezdetekre a szakember, akinek figyelme később a beszédakusztika felé terelődött. Különlegesnek találta, hogyan lehet egy emberi produktumnak, a beszédhangnak a fizikai hátterét leírni. Ezt a munkát a '80-as években megjelent számítógépek megjelenése megkönnyítette; olyan programok születtek, amelyek az emberi beszédet próbálták felismerni: új perspektívák nyíltak meg a kutatásokban. A kitüntetett ekkoriban a személyfüggő kis- és középszótáras izolált szavas beszédfelismerők kifejlesztésével (1984-1988), később a beszéd zajból való kiemelési lehetőségeinek kutatásával (1989-1991) foglalkozott.

„Érdekes terület volt még az ún. szubjektív akusztika, azaz hogy az emberi hallás miképpen dolgozza föl a különböző hangokat, a beszédet. Munkatársaimmal a periférikus hallásnak a modelljét alkottuk meg: ehhez kapcsolódtak a doktori kutatásaim is” – idézte fel Vicsi Klára a Békésy György Akusztikai Kutatólaborban eltöltött időszakot. Az intézet a rendszerváltás után került a Műegyetemre, a Stoczek utcába. „A kutatói témák leszűkültek, mivel az ipari kapcsolatok – például a BEAG és a Videoton felbomlásával – megszűntek. A beszédkutatás lett a központi kutatási témám, de akkoriban igen fontossá vált számomra az, hogy az egyetemi oktatásba is bekapcsolódjak. Elfogadtattam magamat nőként, ráadásul fizika-kémia szakkal: sokat küzdöttem” – emlékezett nevetve sok év távlatából a kezdeti nehézségekre.

Vicsi Klára a Távközlési és Médiainformatikai Tanszéken a Beszédakusztikai Laboratórium élén az évek során számos kiváló hazai és nemzetközi kutatói kapcsolatot épített ki és színvonalas nemzetközi tudományos projekteket vezetett, vagy vett részt ezekben – például COST, INCO- Copernicus, ESA– programok. Az e munkákba bevont szakemberek – kutatók, diákkörösök, laborgyakorlatot, diplomamunkát végzők, PhD hallgatók – ma is együtt dolgoznak a laboratóriumban. A professzor asszony kiemelkedő képviselője az interdiszciplináris gondolkodásmódnak, ami a színvonalas beszédkutatás alapját jelenti: a laboratóriumban fizikai, matematikai és informatikai ismereteken kívül pszichoakusztikai, nyelvészeti tudást integrált.

Vicsi Klára az oktatást munkája fontos és érdekes részének tartja, nagyon szeret a fiatalokkal foglalkozni, jó velük együtt problémák megismerni, megoldani. „Lelkesítem őket: mivel szeretem a munkámat, ezt valószínűleg rájuk ragasztom, ezért akár késő estig is bent maradnak a laborokban. Nem érdem, hanem adottság, hogy megtalálom a hangot velük. A másik tényező az lehet, hogy szerettem mindig az elméleti hátteret a gyakorlattal összekötni. Nem azt várom el, hogy hiba nélkül levezessenek képleteket, hanem azt, hogy tudják, mi a tartalom a képletek mögött. Manapság főként az önálló labor, a diplomamunka, valamint a PhD képzéssel összefüggő tevékenységben veszek részt. Most már hosszú éveken keresztül olyan munkatársakkal dolgoztam a laboratóriumban, akik annak idején, mint kiemelkedő képességű hallgatók kerültek hozzám. Büszke vagyok arra, hogy kiválóan teljesítenek, és azt hiszem, viszik is tovább és fejlesztik azt a szellemiséget, amit együtt kialakítottunk” – összegezte a kitüntetett. (Kutatócsoportjának korábbi eredményeiről a bme.hu is beszámolt - szerk.)

A Concordia sarkkutató központ kutatóinak beszédelemzése igazi sikertörténet lett: Vicsi Klára és kollégái egy valós idejű pszichológiai állapot-tesztelő rendszert fejlesztettek ki, amelyet a szakterület legrangosabb seregszemléjén, az INTERSPEECH konferencián tártak nemzetközi kutatók elé. Az eszköz működésének lényege, hogy a mikrofonba beolvasott szöveg feldolgozásával a beszélő depressziós állapotának bekövetkeztére figyelmeztet. További fejlesztéseik nemcsak a kedélybetegség ezen formájának jelenlétét és súlyossági fokának meghatározását célozzák, hanem a Parkinson-kór, a hangképzőszervi elváltozások, például a rákos kezdemények kimutatását végzik nem invazív, gyors és olcsó módszerrel. „Ez persze nem helyettesíti a pontos orvosi diagnózist, de segíthet az alapellátásban, a betegirányításban” – ecsetelte Vicsi Klára.

Egy másik sikeres fejlesztés, a SPECO bemutatása az INTERSPEECH-en 2001-ben. A SPECO 3 éves nemzetközi projektjének vezetését 1997-ben nyerte el Vicsi Klára, amely munka során angol, magyar, svéd és szlovén nyelvre valósított meg beszédoktató és -gyakorló rendszereket. (Forrás: Vicsi Klára)

A beszédakusztikai elemzések másik nagy területe a hallás- és beszédsérült emberek számára beszédoktató programok tervezése. A beszéd során állandóan visszahalljuk saját hangunkat, ami szükséges visszacsatolás a helyes kiejtéshez. A hallássérülteknél viszont ez a visszacsatolás hibásan, vagy egyáltalán nem működik. Így torzan, „artikulálatlanul” adnak ki hangot, ám vizuális csatornájuk rendszerint ép, ezért ha képileg jelenítjük meg a beszédét vizuális visszacsatolásként – például annak frekvenciatartalmát, alaphangját, intenzitását, színképének időbeni változását –, akkor ez megfelelő lehetőség arra, hogy a teljesen siket gyermekek is képesek legyenek megtanulni a helyes kiejtést. Fiatal korban a szabályos artikuláció könnyen rögzül, felnőttként már nehezebb, mivel számukra a helyesen kialakított artikulációs memóriát állandóan frissíteni kell. „Először a hallássérült, vagy cochlearis implantáción átesett gyerekeken akartunk, segíteni, de kiderült, hogy a módszer a nyelvtanulásban, a prozódiaoktatásban is nagyon hasznos lehet – hívta fel a figyelmet a kutatónő. A már megvalósult oktatórendszereket széles körben használják: az INCO-COPERNICUS európai uniós nemzetközi projekt eredményeként született meg az a beszédkorrektor rendszer – magyarul Varázsdoboz, –, amelynek angol, német, szlovén és svéd változata is elkészült.

2007-ben bevezetésre került a „Beszéd és hallásdiagnosztika” tantárgy az egészségügyi mérnökképzés keretében. A cochleáris implantáció a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján a hallgatók részt vehettek egy 3 órás operáción (Forrás: Vicsi Klára)

A nemrég átvett Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetés indoklásában Vicsi Klára kiemelkedő tudományszervezői munkásága is szerepel. A korábban több nevet is viselő MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke volt csaknem kilenc évig. A testület az akusztikához kapcsolódó különböző tudományterületeken működő szakemberek (mérnökök, orvosok, nyelvészek, fizikusok) munkáját fogta össze. Tevékenységük az érdeklődő nagyközönség felé is nyitott volt.

ELSNET nemzetközi nyári egyetem Vicsi Klára szervezésében az EU égisze alatt (1996) „Beszéd-dialógus rendszerek” címmel

Emellett a kitüntetett az MTA Magyar Nyelv a Tudományban Elnöki Bizottságának is tagja. Több szakmai egyesületben aktív tevékenységet folytatott, ilyen volt az International Speech Communication Association; az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület; a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete; a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, valamint a Language and Speech Sciences nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsága. Tudománynépszerűsítő tevékenységként előadássorozatokat szervezett, például a nagysikerű Hang Világnapja rendezvényeket.

„A Békésy György Akusztikai Laborban korábban cochlearis implantátum tervezésén, azaz a műtéttel beültetett hallókészüléken dolgoztam együtt audiológusokkal, fül-orr-gégészekkel, nyelvészekkel. A komoly projektekben a kapcsolódó tudományágak művelőivel folyamatosan összedolgoztunk. Ők sokat tanultak a műszaki, mi pedig a biológiai problémákról. Mindezek segítettek a testületi munkában is, ahol nagyon különböző gondolkodású 30-40 embernek kellett megtalálnia a közös hangot” – emlékezett a kihívásokra, hozzátéve, jelenleg egy olyan projekten munkálkodik, amelyet összességében még csak inkább részsikerként él meg és szeretné, ha a jövőben az eredeti terveik megvalósulnának. Az Osztályközi Bizottság szakértői a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat segítségével és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) támogatásával országosan felmérték, hogy a gyerekek számára az óvodában, iskolában, koncerteken stb. milyen hangerejű zenei műsorokat nyújtanak. „Az eredmény lesújtó: a felnövekvő generáció olyan hanghatásoknak van kitéve, amelyek roncsolják a hallást. Ezért szabályrendszer állítottunk fel, és még törvénymódosítási javaslatot is megfogalmaztunk az EMMI-nek. Bízunk abban, hogy lesz érdemi lépés ez ügyben” – fejtette ki a professzor asszony, aki minden alkalmat megragad a halláskárosodás elleni küzdelemben. Hallgatóival például „Óvd a füled!”  címmel a fiatalok számára is élvezetes honlapot hoztak létre, ismeretterjesztő, oktatási segédleteket adnak közre arról, minek kellene a tanórákon elhangoznia a témában. „A jövőben még hatékonyabb marketingre van szükségünk: fontos, hogy minél többekhez eljusson hallásunk védelmének szükségessége!” – nyomatékosította a díjazott.

Vicsi Klára két éve első unokájának örülhet. A fia a Zeneakadémián végezett zeneszerzőként, majd Bécsben a filmzeneszerző szakot végezte el, menye zongoraművésznő. Mint fogalmazott: „az akusztikát azért is választottam annak idején, mert nagyon szeretem a zenét és ez a családban most is körülvesz. De nem bántam meg, hogy mérnökké váltam: a műszaki világban végzett munka előnye, hogy itt valami vagy működik, vagy nem: sokkal kevesebb a szubjektív megítélési lehetősége a teljesítménynek, mint sok más területen”.

HA-GI
Fotó: Pintér Erik