2019. november 25.
Kiállítással és konferenciával ünnepel a 150 éves Épületszerkezettani Tanszék.
„Célunk, hogy a gazdasági szereplők változó igényeinek kielégítése és a kimagasló gazdasági eredmények fenntartása érdekében hosszú távon is biztosítsuk a versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét. A képzés megerősítése megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben az építészet területén tanulók szilárd szakmai alapokkal felvértezve nyerjenek felvételt olyan patinás intézményekbe, mint a BME, és így sikeres, a szakmájukban kiváló építész szakemberekké váljanak” – mondta Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésügyért és infrastrukturális környezetért felelős államtitkára a BME Épületszerkezettani Tanszék alapításának 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján a Központi épület aulájában, hangsúlyozva az új építészeti módszerek, innovatív és fenntartható építészeti megoldások alkalmazásának szükségességét. Hozzátette: a tárlat bemutatja, hogy az építészmérnökök oktatásának minden korszakban meg kell felelnie nemcsak az építészeti minőség, hanem a műszaki színvonal, a tartósság, a használhatóság követelményeinek is.
„A 150 éves évforduló alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk, visszatekintsünk és leltárt csináljunk: milyen munkát végzünk, mivel foglalkozunk. Ennek eredménye ez a kiállítás, aminek felállításakor megállapítottuk, hogy mennyi minden lehetne még itt a tervekből, tevékenységünkről” – mondta bevezetőjében Becker Gábor, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi tanára, az előző tanszékvezető és korábbi dékán. A professzor a bme.hu-nak az esemény után kifejtette: „az épületszerkezettan az épületek anatómiája, mindazzal foglalkozik, amiből az épület felépül. Az építészeti alkotás, az építési feladat épületszerkezetekben valósul meg, ezért ezek ismerete szakmánk egésze számára fontos. Tanszékünk az Építészmérnöki Kar és az építészmérnök képzés kiemelkedően fontos része, szellemi örökség, közösség és szakmai műhely. Jelen van az építészmérnök oktatás minden szintjén és a szakmai közéletben is. Tagjai fontos szerepet játszanak a szakmagyakorlásban, annak fejlesztésében, az építészmérnök hivatás színvonalának emelésében, szakmapolitikai és szabályozási kérdésekben. Ez adja oktatásunk hitelességét is. Oktatási és szakmai munkánkat a természet és az ember kapcsolatából kiindulva, a környezettudatos gondolkodásmód és a természettudományos háttér ismeretében társadalmi felelősségvállalással végezzük”.
Finta József, a BME tiszteletbeli doktora is köszöntötte a megjelenteket, aki diákkori emlékeit felidézve beszélt a tanszék egykori legendás professzoráról, Gábor Lászlóról és humoráról. Elmondta, hogy mennyire lényeges volt számára mindjárt első, valódi tervezési feladatánál az épületszerkezetek ismerete, és hogy a mérnöki tudás a tervezésben mennyire nélkülözhetetlen. „A tervező építész munkája elsősorban szolgálat, hiszen szakmai tevékenységének legfontosabb része, hogy a megrendelő, a társadalom számára kell jól használható épületet alkotnia” – fogalmazott a kétszeres Kossuth-díjas építész.
|
1869-ben jött létre Schnedár János, a Magyar Királyi József Műegyetem 1857-től nyilvános rendes tanára vezetésével a Középítéstani Tanszék, amelyet 1936-tól Sándy Gyula egyetemi tanár javaslatára Épületszerkezeti Tanszékre kereszteltek át. A nagy hatású oktatók között volt Tandor Ottó (1852-1913), aki Steindl Imre munkatársa volt az Országház tervezésében és építésében; Sándy Gyula (1914-1938 között tanszékvezető), az épületszerkezeti oktatás iskolateremtő alakja, ő írja magyar nyelven az első épületszerkezettani tankönyveket, Gábor László (1949-1976-ig tanszékvezető), a korszak építészkari oktatásának meghatározó alakja; Petró Bálint (1978-1995-ig tanszékvezető), aki a korábbi jobbára egyszemélyes „professzori előadásokat” az egyes szakmai kérdésekben elmélyülő szakemberi órákkal váltotta fel; Vörös Ferenc (1995-2005-ig tanszékvezető), ő elsősorban az építészettel, a tervezéssel való kapcsolatra helyezte a fő hangsúlyt. 2005-2017 között a tanszéket Becker Gábor vezette, 2018-tól Dobszay Gergely az utódja. A laboratóriumok tudományos kutatói részt vesznek az oktatásban, a tanszéki oktatók pedig a kutató és fejlesztő munkában. A tanszéki munkatársak az oktatási tevékenység mellett jelentős építészeti alkotómunkát, épületszerkezeti szaktervezést, kutatást és szakértői tevékenységet végeznek. A tervezéssel és a kivitelezéssel való élő kapcsolatuk biztosítja az egyetemi képzésben elengedhetetlen naprakész tudást. |
Az Épületszerkezettani Tanszék megalapításának 150. évfordulója alkalmából a BME K épület első emeleti galériáján rendezett kiállítás középpontjában a tanszék története és munkássága áll.
A 2019. november 29-ig 11 tablón láthatók az egykori tanszékvezetők, a szakmai műhelyek, az első tanszéki „segédlet”, az 1876-ban kiadott 186 „táblán” kb. 1500 ábrát tartalmazó kőnyomatos néhány oldala, valamint rendkívül igényes, míves mintarajzok az 1870-es évekből. A bemutatóra érkezők kuriózumként megtekinthetik Latinovits Zoltán épületszerkezettani jegyzetei pár oldalának másolatát, ugyanis a színész 1951-56 között járt az Építészmérnöki Karra, ahol kitüntetéses diplomával végzett.
A tanszéki oktatók munkásságába is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők, elsősorban az épületszerkezeti szaktervezések révén. Közreműködésükkel készültek és készülnek a legjelentősebb beruházások, metróállomások, nagy középületek, kulturális- és sportlétesítmények (pl. Puskás Ferenc Aréna, Müpa, a debreceni Kölcsey Központ, a pécsi Kodály Központ, Papp László Budapest Sportaréna, DVTK Stadion, Várkert Bazár), a nagy irodaházak (Alkotás Point Irodaház, Népliget Center, Science Park, Telenor és Vodafone székház), bevásárlóközpontok (Allee). A kollégák közül többen intenzív építésztervezői tevékenységet is végeznek, munkájuk gyümölcse, több esztétikus, modern épület a kiállított képeken és rajzokon ismerhető meg.
Az Épületszerkezettani Tanszék idei IX. konferenciáján is megemlékeznek az évfordulóról. Ezeken a rendezvényeken évente más témában kerül sor egy-egy szakterület átfogó elemzésére; a kapcsolódó kutatói, szakértői, szaktervezői és oktatói tapasztalatok összegzésére. A díszteremben 300 vendéggel tartott eseményen aktuális, a résztvevőket foglalkoztató kérdésekkel (környezettudatos építés, épületrekonstrukció, épületfizika, különleges épületek és épületszerkezetek) foglalkoznak. A mostani program fókuszában a lakásépítés áll.
– GI –
Fotó: Philip János